Hirado.hu, Mr.Gabee, Csepel.info
Éppen harminhét éve írta be magát az űrhajózás történetébe az első magyar, az egykori vadászpilóta, Farkas Bertalan. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án Valerij Kubaszovval repült a világűrbe, 8 napot töltött el odafenn. Farkas Bertalan és felesége Csepelen élnek, az űrhajós kerületünk díszpolgára.
Az Interkozmosz-program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá, ahogy fogalmaz, szinte meglepetésszerűen: a 60-as évek közepétől kezdődött programban a szovjet kormány felajánlotta, hogy a volt szocialista országok kutatói, mérnökei részt vegyenek benne. Akkor azonban még nem volt szó arról, hogy űrhajósok is lesznek közöttük – fejti ki. A kiválasztási folyamat évekig tartott, 1976-ban a vadászpilóták között kezdték keresni a leendő űrhajósokat. Először 95-en kerültek be a programba, végül heten maradtak. „Hét űrhajósjelöltből 1977 decemberében egy szovjet orvosi bizottság négy embert választott ki, Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Lacit és engem, és ’78 január közepétől február közepéig a Csillagvárosban éltem” – magyarázza.
Az egy hónapos kiképzés után ketten maradtak Magyari Bélával, de végül Farkas Bertalant választották. 1980. május 26-án indultak útnak, és ezzel kezdetét vette a magyar szempontból leghíresebb űrprogram. Munkáját több magyar kutatóintézet segítette. Orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. Farkas Bertalan elmondta, a magyar kutatók, mérnökök olyan műszereket adtak neki, amit addig nem is ismerhetett, például a PILLE műszer először vele járt a világűrben. Az érintett pályamagasságon, 350 kilométeren tizenhat napfelkeltét és naplementét látni, 90 perc alatt pedig megkerülik a Földet. Mindig elmesélem, Budapesten nem biztos, hogy ennyi idő alatt eljuthatunk egyik kerületből a másikba, odafenn pedig megkerüljük a bolygót – fejti ki.
Az űrkutatásnak számos használati eszközt is köszönhetünk. Zábori Balázs mérnök-fizikus Svédországban tartózkodott egy rakétakilövésen a részleges napfogyatkozás idején, ahol ez a látvány 92 százalékos volt. Kifejtette, felmerült a kérdés, mit tudnának használni szemüveg gyanánt, felhasználták a bázison mindenütt fellelhető, az űrberendezéseken használatos űrszigetelést. Ezt két rétegben összehajtva és a szem elé helyezve, pontosan azt az anyagot kapják, amit a szemüvegekben használnak.
A GPS eszközökön keresztül, a Föld-megfigyelési rendszereken át rengeteg mindent örököltünk. A fülhőmérőhöz például a NASA fejlesztéseit használták fel, amikor infravörös sugarakkal távoli csillagok hőmérsékletét mérték. A futócipőket is az űrhajósoknak köszönhetjük, az Apollo-küldetések résztvevőinek fejlesztették ki a ruganyos, jól szellőző lábbelit.
Hirn Atilla, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának csoportvezetője elmondta, a műszereknek igen szélsőséges körülmények között kell működniük a világűrben, a felmerülő problémák megválaszolásával pedig olyan felfedezéseket tehetnek, amelyek hétköznapi életünket könnyíthetik meg, a cipzártól kezdve akár a teflon bevonatú serpenyőig.
“Éppen harmincöt éve írta be magát az űrhajózás történetébe az első magyar, az egykori vadászpilóta, Farkas Bertalan. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án Valerij Kubaszovval repült a világűrbe, 8 napot töltött el odafenn.”
.
Még mindig élénken él az emlékezetemben az a gyönyörű, felejthetetlen 35 évvel ezelőtti május 26.-ka, ami az átkosban éppen szökőnapra, május nyolcadikára esett! 😛 😀