Csepel.info

Index

Nem máshol, mint Connecticut állam egyik csendes városkájának nyugdíjasklubjában árult el múlt héten egészen érdekes dolgokat a magyar politikáról egy volt amerikai nagykövet.

April Foley, George W. Bush egykori harvardi csoporttársa – az őt követő Eleni Tsakopoulos Kounalakishoz, illetve Colleen Bellhez hasonlóan – politikai kinevezettként kapta meg a budapesti állomáshelyet, ahol közvetlen közelről nézhette végig a második Gyurcsány-kormány bukását és a baloldal szétesését. A mostani egyórás előadásában nemcsak Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor és a magyarországi korrupció, de még a tapolcai időközi választás is előkerül – Foley továbbra is érdeklődve követi tehát a magyarországi politikát.

Magyarország korrupt, és ez tényszerű

“Nem gondolom, hogy Magyarország megérett az átláthatóságra. Nem gondolom, hogy Magyarország megérett a piaci versenyre.”

– Foley állítása szerint egy percnyi gondolkodás után ezt mondta Magyarország miniszterelnöke egy magas rangú amerikai kormánytisztviselőnek, amikor az megkérdezte tőle, hogy ő úgy egyébként mit gondol az átláthatóságról.

Mivel számos panasz érkezett a magyarországi korrupció miatt Foley-hoz itteni érdekeltségekkel rendelkező amerikai vállalatoktól, a nagykövet más európai nagykövetségekkel közösen egy korrupcióellenes kampány szervezésébe fogott. Foley visszaemlékezése szerint ezért hívta meg Magyarországra egy korrupcióellenes konferenciára az amerikai kereskedelmi minisztérium “második számú emberét” is. Amikor ez a magas rangú amerikai kormánytisztviselő találkozott a miniszterelnökkel – Foley a hallgatóságának elmondta, ez a miniszterelnök nem azonos a mostanival –, és érdeklődött, hogy ő mit is gondol személyesen az átláthatóságról, akkor kapta a fenti, egészen döbbenetes választ.

Hogy pontosan ki volt a “második számú ember” és milyen rendezvényről lehetett szó, arról megkérdeztük az Egyesült Államok nagykövetségét, ám egyelőre nem kaptunk választ. Foley alatt számos korrupcióellenes eseményt szervezett a nagykövetség, ezek közül a legnagyobb visszhangot a 2009. január 13-14-i konferencia kapta. Mivel Foley megbízatása 2009. április 7-én ért véget, Bajnai Gordont pedig csak egy héttel később iktatták be,

Természetesen megkérdeztük Gyurcsány is, ő hogy emlékszik vissza. A Demokratikus Koalíció elnöke kategorikusan tagadott. Azt állította, miniszterelnökként többször találkozott Foley-val, de biztos benne, hogy semmi ilyet vagy ehhez hasonlót nem mondott a korrupció témájában, mert „mindig is egészen mást gondolt róla″.

Pedig Foley saját állításai alátámasztására és egyetértőleg idézte azt a magyar miniszterelnököt, akiről Gyurcsány most azt mondja, nem is ő volt. A volt nagykövet szerint ugyanis

“a miniszterelnök megjegyzése jól aláhúzza azt a kulturális ellentétet, amit ott látunk.”

Az egyik oldalon áll a versenyen alapuló nyugati intézményrendszer, ahol a legversenyképesebb cégek jutnak üzlethez, a másikon pedig a haveri kapitalizmus, ahol kenőpénz és magas beosztású jóakarók kellenek a sikerhez – írja le röviden a problémát hallgatóságának Foley. Szerinte az, amit a miniszterelnök mondott, tényszerű, és időbe kerül Magyarországnak és gazdaságának, hogy teljesen kifejlődjön egy nyugati típusú rendszerré.

Így vásárolja meg a kormányokat a Gazprom

Az előadás legérdekesebb része az, amikor a volt nagykövet pár mondatban bemutatja az orosz politika és gazdasági imperializmus működését.

Szerinte a nyugati országokat erős intézményrendszer jellemzi, Amerikában például elnökök jönnek-mennek, de az elnökség mint intézmény végig stabil marad. Ez azonban nem igaz Oroszországra és a posztkommunista országokra. Ezeket egy politikai elit uralja, amit egykor nomenklatúrának neveztek, és tipikusan egy erős autokrata vezető áll az élén, mint amilyen Vlagyimir Putyin is. A nomenklatúra a gyenge intézményrendszert saját érdekei szolgálatába állítja, manipulálja, a törvény uralma pedig nem univerzális, hanem szelektív. A rendszerre veszélyt jelentőket pedig marginalizálják és bebörtönzik. Foley elmondja, az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumában csak “kleptokráciának” hívják ezeket az államokat, vezetőiket pedig, akik hatalmas, törvénytelenül szerzett vagyonnal rendelkeznek, kleptokratáknak.

A főként Putyin rezsimjére jellemző politikai sajátosságok azonban nem állnak meg Oroszország határainál, az orosz energiadominancia ugyanis ezt a korrupciót és haveri kapitalizmust hozza magával Európába is. A vállalat nem csupán Oroszország olaj- és gázelosztó kolosszusa, de

folytatja Foley, aki szerint bár a közép-kelet európai országok már az EU tagjai, de a haveri kapitalizmus (crony capitalism) mintázata nem tört meg teljesen. Sem országokat, sem cégneveket nem említ, de Bulgáriától Ukrajnán át egészen Magyarországig feltűntek az elmúlt évtizedben azok a vállalatok, melyek az oroszoktól nyomott áron vásárolt gázt iszonyatos profittal adták tovább, és ahol a nehezen átlátható tulajdonosi szerkezetében az aktuális hatalomhoz közel álló figurák tűntek fel.

A leírás nem áll távol sem az elmúlt években nagyot szakító MET Zrt.-től, sem a Gyurcsány-éra alatt hasonló pályát befutó Emfesztől. A Wikileaks-táviratok szerint April Foley és Gyurcsány Ferenc konfliktusainak egy jó része egyébként éppen Magyarország már akkor is egyre növekvő orosz energiafüggésére vezethető vissza. Egy 2007-es áprilisi, a Népszabadság által ismertetetttávirat szerint egyik négyszemközti találkozójukon Gyurcsány Ferenc letagadta Foley-nak, hogy a Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalásain szóba került volna az energetika. Foley ekkor felfedte lapjait a miniszterelnöknek, és elárulta:

És akkor jöttek az FBI-ügynökök

Miközben a jelenlegi kormány holdudvarában egyre-másra jelennek meg az olyan vélemények, miszerint Magyarország az amerikai titkosszolgálat műveleti területe, az amerikai ügynökök pedig a magyar kormány ellen dolgoznak, plusz Szijjártó Péter épp ma reggel küldte el az FBI igazgatóját a búsba, Foley az előadásában elárulta: Magyarország akkoriban felkérte az Egyesült Államok szövetségi nyomozóirodáját, vagyis az FBI-t, hogy adjanak segítséget az orosz szervezett bűnözés elleni harchoz.

Az FBI egy Brooklynban dolgozó, az ottani orosz maffia elleni harcot sikerrel megvívó csapatát küldte Magyarországra. Foley elmondása szerint annyira sikeresek voltak, hogy orosz maffia el is menekült Budapestről, és áttették a székhelyüket Kijevbe. A történet viccesebb része, hogy ezután meg az ukrán kormány vette fel a kapcsolatot a budapesti amerikai nagykövetséggel, hogy ugyan már, nem tudnák-e nekik is elküldeni ugyanazt az FBI-ügynökökből álló csapatot Kijevbe?!

Nem tetszik Orbán? A Jobbik még kevésbé fog!

Foley egy pillanatig sem tagadja, hogy a magyarországi tartózkodása alatt a jobboldallal szimpatizált. A magyarországi politika bemutatásakor a baloldalról elmondja, hogy az Gyurcsány Ferenc vezetése alatt gyakorlatilag összeomlott, felmorzsolódott, és képtelenek voltak egy rendes jelölttel előállni az előző választáson. Orbán Viktorral jó barátok lettek és maradtak – meséli a Fidesz elnökéről, akivel ugyanakkor neki még mint ellenzéki vezetővel volt dolga.

folytatja Foley, aki a Fideszt jobbközép pártnak tartja. A kormánypártot érő kritikák jó részét a Fidesz túlhatalmától való félelemnek tudja be, az új alaptörvény körüli vitában a volt nagykövet pedig gyakorlatilag egy az egyben átveszi a fideszes politikusok érvrendszerét. A gyakori bírálatokkal szemben Orbán nem a szélsőjobboldalon van, hanem inkább centrista – és bár sok dolgot rosszul csinált, sőt maga Foley is nehezen nyeli le a politikájának bizonyos részeit, de a fő ellenfél Magyarországon: a Jobbik.

Az a párt, amelyik megnyerte a tapolcai időközi választást – hangzik el végezetül a balatonfelvidéki városka neve a Greenwich-i nyugdíjasklubban, először cs-vel, majd Foley korrigálja magát, és helyesen, c-vel is kiejti Tapolcát. És nagyjából ez is a fő üzenete a jelenlegi magyar politikáról:

“Ha nem szereted Orbán Viktort, sorban a második legnépszerűbb csoportot még sokkal kevésbé fogod szeretni!”

Szerette Orbánt, nem kedvelte a szocikat, utálta a Jobbikot

Foley sikeres üzletasszonyként érkezett Budapestre, ahol 2006 augusztusától 2009 áprilisáig szolgált nagykövetként. A Harvard Business Schoolban diplomázott, tizenhét évig volt a Pepsi kólát is gyártó PepsiCo egyik felsővezetője, majd az amerikai Export-Import Bank igazgatótanácsának tagja, később első számú alelnöke. Visszaemlékezéséhez fontos tudni, hogy ezek voltak azok az idők, amikor Orbán Viktor és a Fidesz megpróbálta szorosabbra fonni a kapcsolatát az Egyesült Államokkal, míg az MSZP miniszterelnöke és Vlagyimir Putyin oda-vissza viszonozták egymásnak a hivatalos látogatásokat. A Jobbik erősödése miatt kifejezetten aggódott.

Forrás: Index

This entry was posted on 2015. április 21. kedd at 08:35 and is filed under Kormány, Pártok, Társadalom, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.