Csepel.info

A Csepel.info úgy tudja, hogy a csepeli MSZP-s önkormányzati vezetés is adott megbízást a Simicska Lajoshoz kötött KÖZGÉP-nek. Az MSZP-s vezetés százmilliókat költött soha nem megvalósított tervekre – el lehet képzelni miért. Észak-Csepel beépítésére, a Szent Imre tér és a Polgármesteri Hivatal felújítására, hatszintes Kis-Duna parti wellness központra és tíz különböző uszodára is készültek tervek. A csepeli MSZP-s vezetés semmit nem valósított meg közülük. A KÖZGÉP információink szerint egy hasonlóan megvalósulatlan tervet készített a Corvin csomópont többszintes átépítésére. Az akkori vezetésben részt vevő Horváth Gyula alpolgármester, a DK tavalyi polgármester-jelöltje és Borka Szász Tamás DK-s frakcióvezető még nem borítottak bilit arról, hogy kaptak-e vissza pénzeket MSZP-s tagságuk idején – ahogy azt a pártelnökük állítja. Információink szerint ugyanakkor Simicska cégei 2010 októbere óta nem nyertek Csepelen önkormányzati megbízásokat.

Nagy interjút adott Gyurcsány Ferenc a Figyelőnek, amely elsősorban nem a DK terveiről, jövőjéről, hanem az MSZP múltjáról és a volt miniszterelnök korábbi döntéseiről kérdezett. Gyurcsány elég őszintén válaszolt is több kérdésre, azokra is, amelyek az MSZP finanszírozását érintették.

“Próbáltam felszámolni a Puch-világot”

– mondta Gyurcsány, aki szerint valóban sok szürkepénz mozog a háttérben, és ezért az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László és a Fidesz egykori gazdasági háttérembere, Simicska Lajos különösen felelős.

Gyurcsány szerint a korrupcióban a 90-es, kétezres évek első felének pártjai „érintve voltak”, és ebbe beletartozott az MSZP is („sajnos egy időszakban én is elnöke voltam az egyiknek”.)

Gyurcsány azt mondta, azért nem buktatta le miniszterelnökként az egészet, mert nem volt kellő mennyiségű információja. Sokat sejtett, de keveset tudott. Ráadásul elég ereje sem volt, annyi fronton küzdött.

Guruló milliócskák

A rendszert Gyurcsány úgy írta le, hogy „százezrek, milliócskák gurulnak a pártvezetés tudta nélkül majálisra, nőnapra, ilyenekre. Aztán a kongresszuson a pártpénztárnokok kapják a legtöbb szavazatot.” Szerinte ez az MSZP-nél és a Fidesznél is így működött, de a szocialisták legalább szerinte tisztában voltak azzal, hogy ez erkölcstelen.

A volt kormányfő elmesélt egy történetet is, miért nem sikerült 2007-ben elfogadtatnia az új kampány- és pártfinanszírozási törvényt. Állítása szerint a Fidesztől érkeztek hírek, hogy nem fogják támogatni (kellettek volna az ellenzéki szavazatok is), ezért megkérte Puch Lászlót, hogy tárgyaljon Simicska Lajossal.

Puch egy hét múlva jelezte, hogy „beszélt Lajossal”, aki szerint Orbánnak nem érdeke ez a javaslat, így nem támogatják. Gyurcsány ilyen példák alapján állítja, hogy Puch és Simicska között volt egyeztetés mindenféle ügyben.

Puch és Szekeres szemmel tartása

A 2010-es szocialista vereség után pedig olyan pletykát hallott, hogy Puch azt hitte, minden folytatódhat tovább Simicskával, de azt a választ kapta, hogy „a kétharmadra más vonatkozik”.

Gyurcsány egy dolgot azért megbánt.

“Utólag azt mondom, hogy túlságosan óvatos voltam Puch László kiszorításában.”

Ez ahhoz képest meglepő, hogy ő volt az, aki Puch Lászlóból államtitkárt csinált. Ezt azzal magyarázta Gyurcsány, hogy így akarta elérni, hogy Molnár Csaba miniszter szemmel tartsa. Vadai Ágnes pedig azért került a honvédelmi minisztériumba, hogy Szekeres Imrét tartsa szemmel.

Gyurcsányt az interjú után feltehetően még kevésbé fogják szeretni az MSZP-ben.