Népszabadság
Csak zöldkártya birtokában indulhatnak a lakóközösségek az új panelpályázaton, amit az idén is meghirdetnek, ha a finanszírozási hátterét sikerül tisztázni.
Várhatóan az idén is kiírnak új panelpályázatot, de a finanszírozási hátterének kialakításán még dolgoznak. A tavalyi pályázatot meghirdető önkormányzati tárca mindenesetre bízik benne. Az iparosított technológiával épült házak felújítása ugyanis nem csupán jelentős energiamegtakarítást eredményez, ami az ismétlődő gázkrízisek fényében még nagyobb értékkel bír, hanem jelentős megrendelésállományhoz juttathatja a csőd szélén billegő építőipari cégeket. A panelfelújítás stratégiailag támogatott cél – hangsúlyozta Csider László, a tárca lakásügyi főosztályának vezetője a tegnap megrendezett II. panelkonferencián.
A 4,2 milliós hazai lakásállományból 820 ezer épült iparosított technológiával. A panelek fűtési rendszere már az építéskor elavultnak számított. Fenntartásuk így egyre súlyosabb terhet ró lakóikra és az energiát egyre nagyobb költséggel beszerző államra. Az épületek felújítására 2001-ben írták ki az első felújítási pályázatot. Hét év alatt (2007-ben nem hirdették meg) összesen 34 milliárd forinttal támogatta az állam 190 ezer lakás korszerűsítését. Tavaly egyetlen pályázaton csaknem ugyanennyi – 110 ezer – panelotthon kért összesen 30 milliárd forintot.
A feltételek egyébként több ponton is módosultak tavaly. Az önkormányzatok helyett közvetlenül a lakóközösségek is pályázhattak, függetlenül a helyhatóság támogatási hajlandóságától. Az önkormányzatok többsége válaszul jelentősen csökkentette a program támogatását, és a korábbi egyharmad rész helyett 15-18 százalékkal járult hozzá a korszerűsítéshez.
Másutt kizárólag az ökoprogram – ez a hőfogyasztás szabályozásának kiépítésére kiírt tender – résztvevőinek adtak támogatást. Akadt olyan város is, ahol csak a szociálisan rászorult családoknak nyújtottak segítséget. A 30 milliárd forintos állami támogatási igény mellé csak 18 milliárd forintos önkormányzati rész társult, így a lakástulajdonosoknak a programban eredetileg meghatározott egyharmad helyett a költségek 40-60 százalékát kell magukra vállalniuk.
Talán ennek is következménye az a meghökkentő jelenség, hogy a tavaly 500 ezer forintra emelt támogatási plafont a társasházak többsége meg sem célozta: átlagosan 310 ezer forintot kértek lakásonként. (Az önkormányzat által is ösztönzött komplex felújítás 1,8-2,4 millió forintba kerül.) A beérkezett pályázatok tanúsága szerint az önerő felét banki hitelből teremtik elő a társasházak, ami az árfolyamingadozások és a kamatemelések miatt egyre nehezebben vállalható terhet jelent a lakóknak. (Komplex felújítás esetén akár 50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ám ez nem jelenti a rezsi hasonló mértékű csökkenését, hiszen a rendelkezésre állási díj, illetve az épületek közös elszámolásából fakadó kiegyenlítődés miatt legfeljebb 30 százalékos költségcsökkentés várható.)
A pályázatok többsége az elbírálás szakaszában van. A tavaly szeptemberi határidőre beérkező pályázatok közül eddig 23 ezer otthonnak adott pénzt a minisztérium, összesen 4,8 milliárd forint értékben. A támogatási szerződések megkötésére azonban csak a közbeszerzési pályázatok lebonyolítása, a kivitelező kiválasztása után kerülhet sor. A megítélt támogatáshoz csak a beruházás befejezését követő helyszíni ellenőrzés, illetve a tételes elszámolás után juthatnak hozzá a társasházak. A kifizetések így 2012-ig is elhúzódhatnak.
Az idei pályázatot a jelenlegi elképzelések szerint szeptember végéig meghirdetik. A kiírás várhatóan egy ponton változik: a pályázathoz csatolni kell a lakások energiatanúsítványát, vagyis a zöldkártyát, illetve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a felújítás után legalább egy minőségi osztályt ugrik majd a besorolás. Ezt a támogatás kifizetése előtt újabb tanúsítvány elkészíttetésével kell igazolni. Ez lakásonként akár 100 ezer forint pluszköltséget jelenthet. A tanúsítvány ugyanis nem lesz hatósági áras, tarifáját a piac dönti el. A kormányhatározat csupán annyi korlátot szab, hogy a tanúsítók óradíja nem haladhatja meg az 5500 forintot.
Forrás: Népszabadság
“a piac dönti el” Na ebből megint nagy lehúzások lesznek. A tanúsítók mit csinálnak majd óránként 5500 forintért? Van olyan ember, aki ezért a pénzért egy teljes napig dolgozik. Persze ők nem okoskodó okostojások, hanem dolgozók. És hányan jönnek majd…? 10-en, 20-an ?. Gondolom az ő zsetonjuk fejenként 5500 forint/óra, vagy tévedek?
Bp.-en 4 házgyár működött. Ezek mind egyforma lakásokat gyártottak. Ha egy házat bevizsgálnak, akkor az összes ház ugyanolyan. Akkor mit mérnek?
Meg kell mérni, a billiárdgolyók eltéréseit!
Ezután különösen érthetők Gordon gondolatai.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
A zöld kártyákhoz két gondolat:
1./A zöldkártyák annyit érnek majd, mint a személygépkocsik kártyái. Használt lakásokra alapos vizsgálatok nélkül, szemrevételezést követően állítják majd ki. A vizsgálatot készítők röntgen szemmel nincsenek felszerelve. Egy komoly vizsgálati eredmény megbontással, vagy műszerekkel, hőkamerával nyerhető, hat számjegyű számla összeggel. Ez a rendelet így, nesze semmi…A végeredmény, azaz a besorolás nagyolt és szubjektív lesz. A rendelet kitalálói szerint a lakások árában jelentkezik majd a zöldkártya jele. Kétlem.
2./A rendeletet (176/2008.) a lakcimke.hu portálon bárki elolvashatja, letöltheti.
Néphazugság, hogy a tarifáját a piac szabja majd. Ez a szó, hogy piac, a rendelet egy sorában sem olvasható. Az viszont benne szerepel (10. §), hogy két óránál magasabb díj egy lakásért nem kérhető.
A rendelet következménye, hogy jelen pillanatban a tanúsítvány kiállítására jogosult szakembereket úgy kell lasszóval fogni.
Szó sincs nagy pénzekről. Jó szándékú Gordont alaposan megvezette a cikk utolsó bekezdése.
Valamikor a Népszabadság messze a legjobb napilap volt. Jó lenne tudni, a sorok íróját mi vezérelte.