Csepel.hu
Budapest XXI. kerület Kereskedelmi Hatósága ezúton tájékoztatja a Budapest XXI. kerület közigazgatási területén terem bérbeadási szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat, valamint a kulturális és közösségi intézményeket az üzleten kívüli kereskedelem keretében, termék forgalmazása céljából tartott rendezvények (termékbemutatók) jogszabályi hátteréről:
A Kormány kereskedelmi hatóságként és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység esetében Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.[1]
A termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett rendezvényt a kereskedő köteles legkésőbb 15 nappal megelőzően a jegyző részére bejelenteni[2], melyről a kereskedelmi hatóság igazolást ad ki.
A jogkövető magatartás és a jogszabályok betartásának biztosítása érdekében a Kereskedelmi Hatóság ezúton javasolja a bérbeadási szolgáltatást nyújtó vállalkozások, intézmények számára, hogy a terembérleti szerződések megkötésekor vizsgálja azt a tényt, miszerint az adott kereskedő a bejelentési kötelezettségének igazolható módon eleget tett.
Nem forgalmazható üzleten kívüli kereskedelem útján:
- kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék,
- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék,
- élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével,
- élő állat, növényi szaporítóanyag,
- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag,
- veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,
- drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy,
- jövedéki termék, valamint
- olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.[3]
Fentieken túl törvény tiltja a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot[4], mely termékbemutatók esetében többek között az alábbi magatartásukkal valósíthatnak meg a kereskedők:
- A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.
- Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése – akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.
- Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.
- Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá.
Erre tekintettel javasoljuk nyilatkozat beszerzését a kereskedőtől arra vonatkozóan, hogy sem vele, illetve cég esetén a cégvezetővel szemben a Gazdasági Versenyhivatal vagy fogyasztóvédelmi hatóság nem állapított meg korábban – üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet érintő jogszabályok kapcsán – jogsértést.
Tájékoztatásunkat az üzleten kívüli kereskedelem keretében megrendezésre kerülő rendezvények, termékbemutatók jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása, ezáltal elsősorban a vásárlók, fogyasztók fokozott védelme, valamint a tisztességes gazdasági verseny érdekében adtuk.
[1] A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § b) pontja értelmében
[2] Az R. 6. § (2b) bekezdése értelmében
[3] Az R. 18. § (1) bekezdése értelmében
