MTI, Mno.hu
Tovább növelné a kormány az államadóssági szintet – jelentette ki Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: az újabb egymilliárd eurós hitel felvételével 500 milliárd forinttal nőne az ország hitelterhe – olvasható a párt hivatalos honlapján. Gyurcsány Ferenc a gazdasági válság kapcsán továbbra sem áll elő megoldással, csupán az amúgy is magas államadóssági szintet növelné – hívta fel a figyelmet hétfői sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor. A hírek szerint a Gyurcsány-kormány a közeljövőben újabb 1 milliárd eurós hitelt kíván felvenni az Európai Beruházási Banktól. A múlt heti hitellel együtt egy hét alatt közel 500 milliárd forinttal nőne Magyarország hitelterhe – hasonlította össze a választás átalakításával megspórolt és a felvett összeget a Fidesz frakcióvezetője. A magas államadóssági szint, a gazdasági növekedés hiánya az a kettős tényező, mely a legsúlyosabb terhet jelenti a gazdaság számára. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc ezt a magas államadóssági szintet növelné. Megoldással továbbra sem áll elő a gazdasági válság kapcsán – húzta alá a politikus. Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta, hogy a kormánynak a Magyar Nemzeti Bankkal összefogva mindent meg kellene tenni, hogy a forint kiszámíthatatlan mozgását mérsékeljék, a devizahiteleseknek ugyanis egy erősebb forint könnyebbséget jelentene. Gyurcsány Ferenc megtalálni vélte a gazdasági válságból kivezető utat, amikor úgy gondolta, hogy négy év alatt 4 milliárd forintot megtakaríthat az országgyűlési választásokon azzal, hogy az eddigi vegyes – listás és egyéni körzetes – választási szisztémát átalakítaná tisztán listássá – jegyezte meg Navracsics Tibor. A Fidesz a parlament létszámának megfelezése mellett fenntartaná a jelenlegi vegyes – egyéni válaszkörzeten és listán alapuló – választási rendszert, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor a közjogi javaslatokon túl, inkább hatékony válságkezelést várna el a kormánytól – közölte Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz kisebb parlamentről szóló javaslata megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre – mondta. A párt 2006-ban benyújtott alkotmánymódosítása 200 főben maximalizálná a létszámot, így ez még adna játékteret a csökkentésből adódó esetleges aránytalanságok korrigálására – tette hozzá. Az MTI kérdésére a Fidesz frakcióvezetője közölte: jónak tartja a kétfordulós rendszert és az ötszázalékos küszöböt. Úgy vélte, hogy ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani. Navracsics Tibor szerint ugyanis a demokratikus átmenet során kialakított közjogi alapok egyik legsikeresebb része volt a magyar választójogi szabályozás, amely a pártlisták és az egyéni választókörzetek révén ötvözte az arányosságot és a személyes kapcsolatot a politikus és a választópolgár között. Ez a rendszer mind a mai napig közmegegyezésnek örvendett, ezt rúgta fel Gyurcsány Ferenc, amikor vasárnap egy választópolgároktól elszakított pártlistás rendszert javasolt – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a tisztán listás rendszerrel alapvetően változna meg a magyar politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely kényszeríti a politikust a személyes kapcsolattartásra. Ugyanakkor a választópolgárnak is fontos, hogy személy szerint ki a képviselője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy megértik Gyurcsány Ferenc szempontjait, hiszen valószínűleg „ő akar ura lenni az MSZP következő listájának és következő frakciójának”, így megpróbálja kiiktatni rendszerből a számára esetleg veszélyt jelentő egyéni képviselőket. Navracsics Tibor szerint viszont éppen a kormány volt az, amely az elmúlt három évben mindent megtett, hogy ne folyjanak érdemi tárgyalások a kisebb parlamentről, a kisebb önkormányzatokról, a közjogi politikáról és a takarékoskodásról, hiszen 67-szer szavazták le a parlamentben a Fidesz kisebb parlamentről szóló javaslatát, nem vették napirendre a megyei önkormányzatok képviselőtestületeinek létszámát megfelező indítványt, és nem voltak hajlandóak tárgyalni Kósa Lajos és Tarlós István budapesti közigazgatást átalakító javaslatáról sem. Ezzel szemben mi inkább azt várnánk el a kormánytól, hogy hatékony gazdasági lépéseket tegyen, állítsa meg a forint ámokfutását, juttassa pénzhez a gazdaságot és tegyen meg mindet kis-és középvállalkozások támogatása érdekében – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, gesztusnak jó lehet a közjogi törvénycsomag, de az államháztartásra és a költségvetésre gyakorolt megtakarítási hatása „majdhogynem a nullával egyenlő”, vagy legalábbis nagyságrendekkel marad el attól, mint ami szükséges lehet a kiadáscsökkentésben. Fodornak csak a kisebb parlament a fontos A választási rendszer átalakítása kapcsán egy új társadalmi szerződés megkötését javasolja az SZDSZ – mondta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Fodor Gábor. A szabad demokraták elnöke kijelentette, hogy akár a szocialisták listás választáson alapuló, akár a Fidesz vegyes rendszerre tett javaslatát hajlandóak elfogadni, ugyanis számukra az a lényeg, hogy megállapodjanak a parlamenti képviselők számának csökkentéséről és a választási rendszer arányosabbá tételéről. Forrás: MTI, Mno.hu
