Csepel.info

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése értelmében a bevezetőben említett két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni az elszámoláskor, első és második pillantásra a 309-310-es euró- és a 255-260-as svájcifrank- árfolyammal a bankok talán jobban járnak, mint az érintett adósok, tegyük hozzá: az áldozatvállalás így több póluson valósul majd meg. Egyfelől az állam–jegybank biztosítja a deviza- és a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásához a bankok számára szükséges deviza teljes mennyiségét, és a művelet gyorsan, rendezetten mehet végbe, másfelől a devizahiteles ügyfelek – a korábban remélt helyett – nagyobb terhekkel, de kiiktathatják a forintosítással az elmúlt években megtapasztalt kockázatok túlnyomó részét, harmadrészt a magyarországi hitelintézetek sem dőlnek be. Lehet kritizálni a fenti állami akciót, azonban ne feledjük, hogy egy esetleges pénzpiaci pánik miatt a forintgyengülés „mindent” elvitt volna.

Egyébként annak, hogy tegnap képes volt erősödni a forint, pont a józan, piaci megfontolású kormányzati döntés a háttere. Eközben a különböző, devizahiteles-érdekeket tömörítő „hang-adó” képviseletek nyugtázhatják azt is, hogy egy évtizedes negatív történet érhet véget a forintosítással jövőre, 2015 első részében Magyarországon. Úgy, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok ultrakeményen érvényesülnek majd az úgynevezett fair bankokról szóló törvényben – a külföldi példákból is merítve.

Maradván pénzügyeinknél, helyesen tette a kormány, hogy nem ment szembe a piaccal: Magyarország hitelessége, befektetői megítélése tudniillik évtizedek óta prioritás. Ennek oka: hatalmas az adósságállomány (állami, céges és háztartási), és mindaddig, amíg ez a költségvetési folyamatokat meghatározza – ha hitelünk van, az adósságot is hoz, miután állampapírból fedezzük –, nem lehet vigéckedni!

Ami pedig a megítélésünket illeti, immár elkönyvelhető, hogy 2015-ben is megvalósítható makrogazdasági pályát rajzolt fel a kormány. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság gazdaságpolitikai változatlansággal számolva (a 2015-ös költségvetési tervezet számai még nem szerepeltek az EU őszi prognózisában) is teljesíthetőnek tartja a kabinet által felvázolt pályát. Idén és jövőre – végre-valahára – megteremtődnek a fenntartható növekedés alapjai és nagyon alacsony lehet az államháztartási hiány, eközben moderált keretek közt lesz az infláció és csökkenhet hazánk adóssága.

A fenti kondíciók pedig azért is fontosak, mert Magyarország mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott kategóriában van, és ahhoz, hogy kijöjjünk a bóvliból, fegyelmezett államháztartásra és gazdasági növekedésre lesz szükség. Miután az intézetek éppenséggel nem bánnak kesztyűs kézzel a kormánnyal, ezen a téren hazánknak nemcsak rövid, hanem középtávon is értékelhető teljesítményt kell majd felmutatnia. Nem is beszélve arról, hogy a korábbi évek kedvező globális pénzpiaci klímája lehet, hogy véget ér – a Fed, az Egyesült Államok kvázi jegybankja immár nem „szórja” a pénzt.
Miután a pénz- és tőkepiaci, valamint reálgazdasági folyamatokban is minden mindennel összefügg, a kormány gyakorlatilag – a forintosítással – ésszerű, normális döntést hozott egy, az elmúlt évtizedben kialakult nem normális helyzetre. A szinte mindannyiunkat érintő hitelcsapdát ugyanis nem lehet a Fidesz-kormány nyakába varrni!

Forrás: MHO