MNO
A Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán Csonka Balázs bíró elutasította a Milton Hitelezési Zrt. keresetét, amelyet az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság a magyar állam ellen. Az MKB Bank Zrt. és a K&H Bank ügyében szeptemberre halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését a törvényszék.
A Milton keresetét tárgyaló bíró szóbeli indoklásában kifejtette: a szerződések – főleg a hosszú távúak – egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az értékegyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia. A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos – a szerződése alapján számított és kért – munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.
A Milton mögött nincs anyabank, a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. Mindezt úgy tette, hogy az ügyintézés rövid, a szolgáltatás személyre szabott volt. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét. Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd. A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött. A Milton ezért úgy határozta meg az egyoldalú kamatemelést, hogy az a pénzpiac változásától függ. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy ebbe bele tartozik a bankközi kamat- és a jegybanki alapkamat változása is, de tételesen felsorolni a pénzpiaci változás összetevőit nem lehet. A bíró szerint viszont megoldható azon tényezők felsorolása, amelyek változása esetén emelhető a kamat. Ezeknek a tényezőknek zárt rendszert kell alkotniuk. Az arányosság elve ebben az esetben azt jelenti, hogy az érték-egyensúlynak a kamatemelés után is fenn kell állnia.
A kamatemelés feltételei, valamint ezek bekövetkeztekor annak mértéke adja a szerződés átláthatóságát – tette hozzá a bíró. A másik vitatott eleme a szerződéseknek az ügyfél késedelme esetén beálló kamatemelés volt. Például 14 napig tartó késedelem esetén az ügyfél által fizetendő kamat 1 százalékponttal emelkedett a szerződésekben. A kamat akkor állt vissza az eredeti szintre, ha elmúlt a késedelmes fizetés veszélye, amely nem egy hónap, hanem annál hosszabb idő volt. A konstrukciót a bíró elfogadta, mindössze az arányosságot kifogásolta: a késedelemmel járó kamatemelés mértékét ez alapján kellett volna indokolnia a Miltonnak. Az ügyvéd ezt úgy hidalta át, hogy kifejtette: a cég szerint a késedelem miatti kamatemelés arányos, és ha az államnak ez nem tetszik, akkor bizonyítsa az, annak az ellenkezőjét. A bíró ezt nem fogadta el, mivel a megemelt kamat arányos voltát a Miltonnak kellett volna bizonyítania. A gyorsított eljárás miatt a fellebbezésre is csak 8 napjuk lesz a feleknek.
K&H, MKB: elhalasztva
A K&H Bank által kezdeményezett perben elhalasztotta az ítélethirdetést hétfőn a Fővárosi Törvényszék. A bíróság egyben elutasította a bank által kezdeményezett alkotmánybírósági felülvizsgálatot, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárására irányuló kérelmet is. Szeptemberben lesz ítélet.
Az MKB Bank Zrt. kontra magyar állam perben is hasonlóan döntött a törvényszék, szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A háromórás tárgyalást követően a K&H Bankhoz hasonlóan egyben elutasította az alkotmánybírósághoz illetve az EU bíróságához való fordulást, illetve az eljárás felfüggesztését.
Az MKB álláspontja az volt – hasonlóan a K&H Bank álláspontjához – hogy a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes „statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét, továbbá a kereset elbírálása a megadott 30 napos indokolatlanul rövid határidőn belül nem folytatható. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. Az ellenkérelmet pontosítva elmondta: a bank szerződéses kikötései nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek, így egyebek között nem tartalmaznak tételes meghatározást.
A bank ügyvédje szerint az elmúlt 10 év alatt több mint 40 ezer szerződést kötöttek, a gyakorlatban a módosítást mindkét fél úgy értelmezte, hogy az a hiteldíj növekedését és csökkenését egyaránt lehetővé tette. A csökkenést, ha kell, konkrét példákkal tudják igazolni – tette hozzá.
A kormány kiáll a devizahitelekért
A kormány továbbra is kiáll a devizahitelesekért – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő hétfőn az MTI-nek a devizahiteles perekre. „Jó hír, hogy az eddigi perekben sikeresen meg tudtuk védeni a devizahiteleseket a bankokkal szemben” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az emberek visszakapják a tőlük tisztességtelenül elvett összegeket.
Kéthely és Vidéke
Mint arról beszámoltunk, múlt pénteken már az első tárgyalási napon elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perkeresetét. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíró kifejtette, a felperes takarékszövetkezet keresetében, illetve jogi képviselőjük a tárgyaláson az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalt szerződéses kikötésekről beszélt, nem pedig az általános szerződési feltételekről, ezért a keresetet el kellett utasítani.
Forrás: MNO
a többi miért lett elhalasztva?