Csepel.hu
A commedia dell arte – ból ismert pantalonad, a jó értelemben vett kutyakomédiára szólt a meghívó július 19-én 17 órára, az Erdei Éva Galéria Kvasznai Péter termébe. Aki azt gondolná, mind a termet, mind a házat erre az alkalommal teljesen átalakították és egy színházat varázsoltak volna arra a röpke két és fél órára, téved.
Bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy a beszélgetőpartnereket egy kicsit közelebb „vitték” a házigazdák, a nyári hőségellenére szép számban odalátogató, verset is irodalmat kedvelők közelébe. A képzőművészet rajongói pedig az élvezetes beszélgetés mellet, a korábbi díjátadás és kiállítás képeit, a Triznay Mátyás és Prokop Péter képeket csodálhatták. Az est vége fele a közönség köréből valaki még meg is jegyezte, hogy Prokop Péter és Triznya Mátyás festményeinek a hangulata kapcsolódik a költő verseinek érzelmi húrjaihoz. De ne menjünk ennyire előre, hanem mutassuk be előbb a beszélgetés résztvevőit. Csató László költőt, Erdei Kvasznay Éva művészetszervező-képzőművészt, Burány Tamás könyvkiadót, Mezei László Miklós irodalomtörténészt és Vaskó Andrea énekes-versmondót. Az ismereteinket a résztvevőkről, a házigazda Erdei Kvasznay Éva egészítette ki.
„Csató László már harmadszor a vendégünk. Termékeny alkotó, a mai napon a 24. verseskötetét tarthatjuk a kezünkben. Mezei László Miklós irodalomtörténész szakmailag fogja elemezni a költő munkásságát. Burány Tamás pedig a kiadója Csató László v összes verseskötetének, egy kivétellel. Vaskó Andreának külön köszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket, mert úgy érzem, bizony nem könnyű Csató László verset mondani”.
Erdei Kvasznay Éva egy kicsit kitért a versre, mint fogalomra, és annak a szerepét ecsetelte. „A vers tömör műfaj. Csató Lászlónál annyira, hogy sokszor ki kell találnunk, hogy mit gondol a költő. Nem csak a vers elsődleges jelentésével van dolgunk ha például a kútról ír Csató László. Jelképekre épít, és a gondolkodó ember, valamint a világ problémáival foglalkozik. Burány Tamás elmondta, hogy már tizenkét éve dolgozik együtt a költővel. „Megismerhettem jó pár versét, amik egyáltalán nem szájbarágósak. Tehát mindenkinek külön-külön utána kell gondolni. Többféleképpen értelmezhetők. Egyik ember ezt, a másik ember azt érti alatta. Mindig arra kell gondolni, hogy ő miért írta azt a verset. Ezt szeretem benne, azt viszont nem, hogy a versei egy kicsit pesszimisták. Jobban érzékenyek a negatív, mint a pozitív jelenségekre. Jó, ha az utóbbit megismerjük és tanulunk belőlük, de igazából a pozitív dolgok „dobnak” fel bennünket.”
Mezei László Miklós a versekkel kapcsolatosan több kérdést is feltett. Mi a költészet értelme és kell-e ma a vers? Ha Csató Lászlót, szűkszavú költőnek ismerjük, miként lehetséges, hogy tizenkét év alatt, huszonnégy kötete jelent meg. Mi a Csató vers hatásának a titka és milyen módon íródik ez a vers. Milyen lírai műfajt képviselnek ezek a versek? A válaszokat a kérdező meg is válaszolta, de ezekben hagyott egy kis rést, hogy a költő és a közönség is kifejthesse a véleményét. Előtte meghallgattuk Vaskó Andrea egyéni előadásmódjában egy összeállítást, Csató László verseiből. Az előadóművész nem csak mondta, hanem énekelte is a verseket, amelyek olyannyira jól sikerültek, hogy még a költőt is meglepték.
Csató László is válaszolt a korábbi nyitva hagyott kérdésekre, majd általános megdöbbenésünkre elmondta, hogy ő nem tartja magát költőnek. Szerinte a költőnek „huszonnégy” órásnak kell lennie, tehát minden idejét a költészetnek kell szentelnie. Hallgatva az általa előadott verseket, sokakban tolult fel az ellenérv, mert mint ahogyan elmondták, Csató László –akármit, is mond- költő, mégpedig az igazi. Több világhírű költő neve is elhangzott, aki a költészet mellett más foglalkozást is űzött. A sebészorvos Csató László versei bizonyítják, hogy egyéb munka mellett, után igen is lehet jó verseket írni, még hatvan év felett is. Ezért érdemes elolvasni Csató László most megjelent könyvét, amelynek címe: Pantalonád, azaz Kutyakomédia!
