Origo
Összesen 70, parlagfűvel fertőzött területről érkezett bejelentés a Nébihhez július elsejétől, amikortól bírságot szabhatnak ki a szennyezett földterületek tulajdonosaira. Indul a parlagfűszezon, legalább 1,5 millió allergiás érintett, hazánk európai viszonylatban a legfertőzöttebb területek közé tartozik. Kutatók a parlagfű virágporát már ötezer méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.
Az időjárás függvényében hamarosan beindul a parlagfűszezon – figyelmeztetett a napokban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július elsejétől bírságot szab ki a szennyezett földterületek tulajdonosaira, használóira. Ennek összege a terület nagyságától függően 15 ezertől 5 millió forintig terjedhet. Eljárást a szakemberek csak akkor indítanak a gazda vagy a bérlő ellen, ha a gyomnövény már bimbós vagy annál fejlettebb állapotban van.
A földhasználók minden évben június 30-ig kötelesek a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartaniuk. A parlagfűre vonatkozó jogszabály az idén áprilisban megváltozott, a változás lényege, hogy a kisebb területeken arányosabban lehet a bírság mértékét meghatározni – tájékoztatta az Origót a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága. Így az ötven négyzetméternél kisebb területek használói legföljebb 15 ezer forintos bírságra számíthatnak, míg a legnagyobb, 5 milliós büntetést a legalább egy hektáron gazdálkodók kaphatják.
Még nem bírságoltak
Parlagfüves területről a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesületnél (PME), a kormányablakoknál, a megyei kormányhivatalok földhivatalainál, az önkormányzatoknál, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainál, valamint a Nébihnél lehet bejelentést tenni. Utóbbi hatósághoz a július 1. előtti időszakban az idén összesen 26 bejelentés érkezett, főként belterületi telkekről. A korábban kapott közlések jellemzően nem parlagfűről, hanem egyéb gyomnövénnyel fertőzött területekről szóltak.
A parlagfűvel fertőzött földekről júliusig még a virágbimbó kialakulása előtt érkeztek észlelések, így ezekben az ügyekben nem indultak hatósági eljárások. A Nébih a Parlagfű-bejelentő Rendszeren keresztül július 1. óta összesen hetven területről kapott információt (22-t külterületre, 48-at belterületre), ezek nyomán azonban még egyetlen esetben sem szabtak ki bírságot, mert – ahogy fogalmaztak – “a hatóság elsődleges célja, hogy a területről a parlagfű eltávolításra kerüljön”.
A Nébih tapasztalata szerint a gyommentesítést az esetek jelentősebb részében a földhasználó elvégzi, miután értesül az eljárásról. Ha a gazda nem kaszál, akkor a hatóság mással végezteti el a műveletet, amelynek – adó formájában is behajtható – költségei a terület használóját terhelik. A folyamat vége a növényvédelmi bírság kiszabása, a fent jelzett összegek szerint.
A PME-hez évente mintegy 1000 bejelentés érkezik júniustól szeptemberig. “Sajnos, ezek legnagyobb része a pollenszezon csúcsára, augusztusra és szeptemberre esik, amikor az allergiások panaszai miatt a parlagfű a figyelem középpontjába kerül” – írták az Origónak. Ez azért baj, mert akkor már nincs idő arra, hogy a tömeges parlagfűpollen-kibocsátást megelőzzék vagy jelentősen csökkentsék. Ezért mindenkit arra biztatnak, hogy bejelentéseiket most, júliusban tegyék meg. (A PME a bejelentéseket a saját nevében továbbítja az illetékes hatóságoknak.)
Európában növekszik a koncentráció
A Nébih szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása azonban nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. Kutatók a parlagfű virágporát ötezer méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni. A PME a hivatalnál sarkosabban fogalmaz, szerintük “a Kárpát-medence a legnagyobb pollenterhelésű terület Európában – a parlagfű epicentrumaként tartják számon”. A Kárpát-medence a növény számára ideális élőhely, aminek klimatikus, földrajzi, domborzati okai vannak. A parlagfű hűvösebb helyeken, magasabb hegyeken, illetve lényegesen melegebb átlaghőmérsékletű területeken nem tud tömegesen elterjedni. Így például az Ibériai-félsziget, Olaszország déli része, Franciaország északi területei, Németország nem érintett.
Parlagfű mindenhol van
Országon belül a Nébih tapasztalatai szerint a parlagfű mindenhol megjelenik, ahol mezőgazdasági terület van. Hazánk legfertőzöttebb részei Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben vannak. A PME a korábbi években végzett felmérésekre hivatkozva közölte, Magyarországon mintegy 800 ezer hektár (tehát az ország területének körülbelül 8 százaléka) erősen fertőzött.
A Vidékfejlesztési Minisztérium idén januárban kiadott parlagfűjelentésében az olvasható, hogy 2013-ban a földhivatalok összesen 7966 hektár külterületre vonatkozóan vettek fel jegyzőkönyvet parlagfűfertőzés miatt. Eljárást ezen esetek háromnegyed részében indítottak, közérdekű védekezést pedig az esetek felében rendeltek el. A PME szerint a felderítési arány hihetetlenül alacsony, nem éri el a fertőzött területek egy százalékát sem.
Itthon csökken, de nagyon magas
Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) országos pollenmonitorozó rendszerének mérései szerint Magyarországon 2008-tól 2010-ig emelkedett, azóta viszont jelentősen csökken a pollenkoncentráció. Mindenesetre az egészségügyileg még tolerálható koncentráció 30 pollen légköbméterenként, és ezt az értéket az átlagos koncentráció az utóbbi években is sokszorosan (a maximális koncentráció pedig legalább 20-szorosan) túllépte – emlékeztettek a PME munkatársai.
Ugyancsak az OKI szerint arányaiban egyre több ember egyre több olyan napot él meg, amelyeken extrém magas parlagfűpollenszint mérhető, miközben a szezon hossza is növekszik. Az ÁNTSZ Aerobiológia Hálózatának adatai rámutatnak, a tavalyi szezonban a pollenkoncentráció az országban mindenütt elérte valamelyik riasztási szintet. Sok helyen a IV. fokú riasztási szintig emelkedett, miközben az egészségre már az I. fokozat is veszélyes.
A virágzó növények 1,5-2 millió allergiás ember életét keseríthetik meg, szakemberek szerint ez a szám évről évre növekszik. Az érintettek a szeptemberig tartó parlagfűszezonban szénanáthát kapnak, folyik az orruk, folyamatosan tüsszögnek, viszket és bedagad a szemük, nehézlégzés, fulladás jelentkezhet náluk. Aki korábban nem volt érzékeny a parlagfűpollenre, az is veszélyeztetve van – figyelmeztetnek a PME munkatársai -, mert a Magyarországon szinte mindenütt mutatkozó, riasztóan magas pollenkoncentráció miatt az allergia előbb-utóbb bárkiben kialakulhat.
Forrás: Origo
*hatnak. A zsidóknak adott földön mióta burjánzik..
MINDEN HIÁBA! A legszebben gondozott kert előtt is lehet( és van is 2-3 jól felett tő.)
De Csepelen is vannak nem kis területek, ahol gyönyörűen burjánzik…Nem ártana
körülnézni az adalékok frontján: ezek teszik az embert érzékennyé a növények pollenjére.