Csepel.info

Ha élelmiszerek kerülnek szóba, egyértelműnek tűnik, hogy a legszigorúbb higiéniai szabályokat kell betartani, különben súlyos egészségügyi következményei lehetnek gondatlanságunknak. A legegészségesebb élelmiszer is komoly kockázattá válhat, ha baktériumokkal kerül érintőleges vagy komolyabb kapcsolatba. Mégis sok olyan információ kering az emberek között, amiket leginkább mítosznak vagy legendának lehetne nevezni, néhány viszont igaz. Lássuk, melyik állítás hová tartozik.

1. Öt másodperces szabály: padlóra pottyant étel

Leesett a földre egy szelet kenyér, egy süti vagy egy alma? Nem baj, hiszen ha 5 másodpercen belül felkapjuk az ételt, minden rendben, ennyi idő alatt még nem lesz tele baktériumokkal. Legalábbis a néphit szerint így van, de mi az igazság?

Az Aston Egyetem kutatói megvizsgálták az öt másodperces szabályt és az eredmény még őket is meglepte: azok a baktériumok, amik normális esetben a padlón megtalálhatóak, tényleg csak több mint 5 másodperc elteltével lepik el az ételt. Mindaddig tehát az étel tisztának tekinthető.

Sok minden függ azonban a padló „fajtájától”. Különösen biztonságosnak tekinthető a szőnyeg, mivel akkor sokkal kevesebb az érintkezési felület az élelmiszer és a padló között, mint a sima felület esetén. A laminált padló, a parketta vagy a csempe viszont pont emiatt jelentős hátrányban van.

2. A penész egyszerűen eltávolítható az élelmiszerről

Makacsul tartja magát a mítosz, hogy a penész a sajton nem káros, és ha a penészes részeket kivágjuk, a maradék sajt ehető. Ez csak az egy darabban lévő keménysajtokra igaz. A szeletelt, friss és lágy sajtokban a penész képes különösebb szemmel látható jel nélkül szétterjedni az egész termékben. És ez bizony nem egyszerűen csak hasmenést okoz. A penész anyagcseretermékei a mikotoxinok, amik a legrosszabb esetben elősegítik a májrák kialakulását.

Ezzel szemben persze ott vannak a penészes sajtok, amik teljesen ártalmatlanok, hiszen ezeket a  speciális penészkultúrákat kifejezetten a sajtokhoz nemesítették. Nem károsítják az egészséget és a sajtra jellemző, pikáns íz-illat-állag kialakításában van szerepük.

Amennyiben hagymán, paradicsomon, uborkán, almán, szamócán vagy őszibarackon jelennek meg a penészfoltok, ott bizony nem segít a kés, hiába próbáljuk kivágni a romlott részt. A magas víztartalmú gyümölcsök és zöldségek (mint az előbb felsoroltak) esetén a penész spórái a látványos „támadási felülettől” kiindulva szabad szemmel nem követhetően terjednek szét. Ezeket a gyümölcsöket és zöldségeket sajnos a legjobb, ha egy az egyben azonnal a kukába dobjuk.

3. A karcos teflonserpenyő rákot és „teflonlázat” okoz

Már valószínűleg rengeteg teflonedényt dobtak ki amiatt, mert véletlenül egy picit felkarcolták a bevonatukat. Ugyanis a legenda szerint ezeken a karcolásokon keresztül kioldódnak a teflonrészecskék és bekerülnek a sülő ételbe, megesszük őket – és rákot okoznak. Persze ez nem igaz, ez a veszély nem áll fenn.

Ha az étellel véletlenül lenyeltünk valamennyit a teflonbevonat (poli-tetrafluor-etilén, röviden PTFE) aprócska darabjából, nem kell aggódnunk, ezek ugyanis nincsenek semmilyen hatással a szervezetre. Az emésztőrendszerből természetes úton távoznak ezek a bevonatdarabkák – legalábbis a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet beszámolója szerint.

Más a helyzet viszont a teflongőzzel, ami akkor keletkezik, amikor a serpenyőt 260 fok fölé hevítik. Ebben az esetben a PTFE-ből mérgező gázok szabadulnak ki. Aki ezt belélegzi, annál influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ezt nevezzük teflonláznak vagy polimerláznak.

4. A mikrohullám szétroncsolja a vitaminokat

A legtöbb vitamin nem hőálló, így a zöldségételeket hiába készítjük el vagy melegítjük meg mikrohullámú sütőben. Hiszen a mikrohullám extrém magas hőmérsékletre hevíti étkünket.

Persze ez nem így van, a mikrohullám csak az ételben található vízmolekulákat melegíti, és ilyen módon megkíméli a vitaminokat. (Persze könnyen elronthatjuk az ételt, ha a melegítéskor túl sok víz párolog el belőle és csonttá-ehetetlenné szárad.)

5. Gombát és spenótot ne melegítsünk

Ez a legenda, miszerint a gombát, illetve a spenótot nem szabad újramelegítve enni, a „hőskorból” származik, amikor még nem minden háztartásban volt hűtőszekrény. Természetesen a spenótot is, gombát is lehet melegíteni, ha betartjuk a következő szabályokat:

• elkészítés után a maradékot tegyük hűtőbe,
• legfeljebb egy napig tároljuk,
• minimum 70 fokra melegítsük fel, amikor el akarjuk fogyasztani,
• az egyszer már melegített ételt ne melegítsük újra.

6. Ne igyunk vizet csonthéjas gyümölcsre!

Ha csonthéjas gyümölcsöt eszünk, utána pedig vizet iszunk rá, nagyon hamar megfájdul a gyomrunk, mivel a gyümölcs erősen felpuffaszt. Legalábbis régen erre figyelmeztette minden anya a gyerekét.

Ez indokolt is lehet, ha nem megfelelően kezelt vízről van szó. Ilyenkor ugyanis a vízben található baktériumok és a gyümölcscukor együtt okozhatnak gyomorfájást. Manapság a vezetékes víz baktériummentes, így ez a veszély már nem áll fenn.

7. Vigyázat, a minőségmegőrzési határidő lejárt

Az összes megvásárolt élelmiszer ötöde később a kukába kerül, ennek az az oka, hogy lejárt a minőségmegőrzési határidő (mmh). Összekeverik ugyanis a lejárati határidővel. A legtöbb élelmiszer ugyanis a mmh lejárta után is fogyasztható, ha helyesen tárolták és a kinézete, íze és illata is a terméktől elvártnak megfelelő.

Íme néhány élelmiszer, amelyek a minőségmegőrzési határidő lejárta után is fogyaszthatók lehetnek:

• rizs, durumbúzából gyúrt tésztafélék, liszt  – több hónappal a mmh lejárta után is fogyaszthatók
• tojás – akár két héttel a rányomtatott dátum után is fogyasztható (de ha lehet, ne nyers tojással készült ételekhez használjuk fel, inkább sütéshez-főzéshez)
• a bontatlan tej 3 nappal a mmh után is felhasználható lehet
• bontatlan gyümölcslé: üvegben 12 hónappal, papírdobozban 8 hónappal, műanyag flakonban 3 hónappal léphetjük túl a minőségmegőrzésre megadott határidőt.