Csepel.info

Hirado.hu

Az ukrán hadsereg megrohamozta a kelet-ukrajnai Kramatorszk katonai repülőterét, lövöldözés tört ki, amelyben négy ember életét vesztette – jelentette kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a helyi oroszbarát önvédelmi erők közlésére hivatkozva.

Kedden délután ellentmondásos hírek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy ki kit támadott, annyi biztos, hogy a repülőtér jelenleg az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll.
Az orosz hírforrások szerint ukrán katonák páncélozott szállító harcjárművekkel közelítették meg a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk között fekvő repülőteret, és tárgyalni kezdtek az azt ellenőrző “önvédelmi erőkkel”. Váratlanul lövöldözés tört ki, amelyben az RT angol nyelvű orosz állami hírcsatorna szerint négyen meghaltak, két ember pedig megsebesült.

A helyi Novosztyi Kramatorszka újság szemtanúkra hivatkozva honlapján azt írta, hogy a reptér felett négy katonai helikopter és egy alacsonyan szálló vadászbombázó jelent meg, feltehetően egy MiG-25-ös vagy egy Szu-27-es.

Az oroszbarát milícia azt közölte, hogy lezárták a Kramatorszkba vezető utat, és készek megvédeni a települést.

A kijevi védelmi minisztérium később megerősítette, hogy a kelet-ukrajnai városban “elkezdődött és folyamatban van az ukrán fegyveres erők különleges művelete az Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő által meghirdetett terrorellenes intézkedések keretében”. A tárca egyik munkatársa nem hivatalosan megerősítette az UNIAN független ukrán hírügynökségnek, hogy halálos áldozatai is vannak a műveletnek.

Az UNIAN hírügynökség viszont egészen más megvilágításban tudósított az eseményekről. Ez a forrás az állítja: a kamatorszki repülőtér “visszaverte a terroristák támadását”. A hírügynökség szerint a légikikötő az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt állt, s katonai felszereléssel rendelkező, ismeretlen fegyveresek indítottak ellene ostromot. Az UNIAN forrása szerint a légi kikötő repülőgépei és helikopterei azért emelkedtek a levegőbe, hogy “megóvják a technikai eszközöket”, mert nem lehetett tudni, hogyan végződik az ostrom.

Ukrán belügyi csapatok eközben behatoltak Szlovjanszk városába is, ahol az utóbbi napokban több épületet oroszbarát erők foglaltak el. A Donyec-medencei népi önvédelmi csoport vezetője, Szerhij Ciplakov azt közölte, hogy az ukrán hadsereg egységei harcjárművekkel “nagyszabású támadást” indítottak Szlovjanszk ellen. Kijelentette azonban, hogy embereik megvédik a várost.

Az Interfaksz-Ukrajina ukrán hírügynökség szemtanúkra, közösségi portálokon közölt információkra hivatkozva arról tájékoztatott, hogy “most lépett be Szlovjanszkba az ukrán belügyi erők hadoszlopa 500 katonával, 20 páncélozott szállító harcjárművel, két helikopter támogatásával és néhány autóbusszal”. “Terrorellenes akció következik” – tette hozzá.

A hírügynökség arról is beszámolt, hogy az ukrán biztonsági erők a Kramatorszkba és Szlovjanszkba vezető utakon jelentős páncélozott technikát vonultattak fel. Az Interfaksz-Ukrajina értesüléseit Szlovjanszk oroszbarát polgármestere is megerősítette a CNN-nek adott interjújában, hogy az amerikai hírtelevízió híre szerint Kijev irányából jelentős haderő tart Kelet-Ukrajna irányába.

Valerij Krutov tábornok, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) második számú vezetője ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy “likvidálni” fogják azokat az oroszbarát szeparatistákat, akik nem teszik le a fegyvert. A tábornok szerint a kelet-ukrajnai eseményekben részt vevő, nem azonosított személyek tulajdonképpen az orosz katonai hírszerzés (GRU) különleges alakulataihoz tartoznak, és nagy tapasztalatuk van a konfliktusok szításában. “Ez nehéz ellenség számunkra” – fűzte hozzá az ukrán tábornok.

Moszkvát csapatai visszavonására szólította fel, nyugati védelmi lépésekről beszélt a NATO-főtitkár

Az ukrán határon felvonultatott katonai erőinek a visszavonására és Ukrajna destabilizálásának befejezésére szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kedden, egyúttal pedig arról is beszélt, hogy a NATO válaszlépésként csapatokat küldhet a szövetség keleti tagállamaiba.

A dán politikus az Európai Unió védelmi minisztereivel folytatott egyeztetést követően újságírói kérdésre kijelentette: “teljesen világos, hogy Oroszországnak mélyen benne van a keze a kelet-ukrajnai válságban.”

Rasmussen közölte, hogy a NATO három lépésből álló válaszra készül: a szövetség védelmi terveinek megerősítését, a közös hadgyakorlatok fokozását, valamint “csapatok megfelelő (mértékű) állomásoztatását” tervezi a keleti végeken. Bár konkrét katonai válaszról egyelőre nincs szó, “senkinek se legyen kétsége afelől, hogy minden szövetségesünket hatékonyan megvédjük” – szögezte le.

“Több közös hadgyakorlatra van szükség, például a NATO Reagáló Erő és az EU harccsoportjai között, hogy fel legyünk készülve bármire, amit a jövő hozhat” – mondta a szövetség főtitkára, az EU és a NATO közti védelmi kapcsolatok erősítését sürgetve. Ismét hangsúlyozta, hogy a NATO szerint az ukrán válság “rendezésének a helyes útja egy politikai és diplomáciai megoldás” lenne.

Oroszország szerepével kapcsolatban Anders Fogh Rasmussen leszögezte, hogy Moszkvának a probléma forrása helyett a megoldás részévé kell válnia. A NATO-főtitkára arra szólította fel Oroszországot, hogy “csillapítsa az (ukrán) válságot, hívja vissza katonáit az ukrán határról, és tegye egyértelművé, hogy nem támogatja a (kelet-ukrajnai) oroszbarát szakadárok erőszakos cselekményeit.”

A NATO-nagykövetek várhatóan szerdán ülnek össze, hogy megvitassák a szövetség katonai tervezői által előterjesztett javaslatokat, amelyek között szerepel a keleti tagországok védelmének megerősítése és harci repülőgépek és hadihajók átmeneti állomásoztatása a szövetség keleti határterületein.

A Kreml cáfolta, hogy orosz haderő tartózkodna Kelet-Ukrajnában

Abszurd az állítás, hogy orosz katonai egységek tartózkodnának Kelet-Ukrajnában – jelentette ki az orosz elnöki szóvivő kedden.

Dmitrij Peszkov szerint a nyugati kormányok szándékosan figyelmen kívül hagyják az orosz vezetés ezzel kapcsolatos nyilatkozatait.

“Semmiféle csapatok nincsenek ott” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy ezt Vlagyimir Putyin államfő és Szergej Lavrov külügyminiszter nem egyszer kijelentette.

A Kreml befolyásos tisztviselője arról is beszélt, hogy “nagyon sok orosz állampolgár sokkal intenzívebb orosz beavatkozást sürget az ukrajnai válságba”. Peszkov szerint “ez az állampolgárok véleménye”. A szóvivő a Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz beérkező kérdésekre hivatkozott. Az elnök csütörtökön a “Közvetlen kapcsolat” című élő televíziós műsorban válaszol majd a lakosság és a stúdióba meghívottak kérdéseire.

Az orosz elnöki szóvivő azt is elmondta, hogy a különböző ukrajnai régiókból is sokan tettek fel kérdést Putyinnak a csütörtöki fórum miatt rendszeresített telefonvonalon.

“Nagyon sok kérdés arra irányul, hogyan lehet orosz állampolgárságra szert tenni, Oroszországba átköltözni és itt élni” – közölte Dmitrij Peszkov. Hozzátette, hogy különösen az Ukrajna nyugati régióiban élők kérik, “sőt azt követelik”, hogy az orosz elnök fejtse ki Oroszország álláspontját Ukrajnával kapcsolatosan.

Dmitrij Peszkov kitért arra is, hogy a Kreml “rengeteg telefonhívást” kap az Ukrajna területén ragadt krími lakosoktól, akik ott dolgoznak, de szeretnének visszatérni a márciusban Oroszországhoz csatolt félszigetre.

Sürgősen szeretnének átkerülni oda a Krímbe, de ez a jelen körülmények közepette nem olyan könnyű – fejtette ki az orosz elnök befolyásos munkatársa. Elmondta, hogy a csütörtöki élő televíziós műsor meghívottai között krími lakosok is lesznek.

Washington egyetért az ukrán katonai fellépéssel 

Az Egyesült Államok szerint indokolt a rendet és a törvényességet fenyegető Oroszország-barát szakadárok ellen Kelet-Ukrajnában elindított ukrán katonai akció – jelentette ki kedden Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Carney szerint ez a fellépés nem a kívánt megoldás, de szavai szerint az ukrán kormánynak válaszolnia kellett a “tarthatatlan” helyzetre. A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy az ukrán kormány fokozatosan és felelősségteljesen szándékozik végrehajtani akcióit a többségében orosz ajkúak lakta Kelet-Ukrajnában.

Jay Carney kijelentette: Washington komolyan mérlegeli, hogy újabb szankciókat hozzon Moszkva ellen, ugyanakkor nem tervezi, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a gazdasági büntetőintézkedések elrendelése nem valószínű a csütörtökre tervezett genfi ukrán-orosz-amerikai-EU diplomáciai egyeztetés előtt. Ezeken az Egyesült Államok továbbra is részt kíván venni és meg akarja vizsgálni, hogy van-e lehetőség a diplomáciai megoldásra.

Az amerikai elnöki hivatal szóvivője szerint megszüntetné a feszültséget, ha Oroszország visszavonná erőit az ukrán határ mellől, beszüntetné a szakadárok támogatását és tárgyalásokba bocsátkozna.

“Az ukrán kormány felelőssége, hogy biztosítsa a rendet és a törvényességet és ezek a provokációk Kelet-Ukrajnában olyan helyzetet teremtenek, amelyben a kormánynak válaszolnia kell” – hangoztatta Carney.

Putyin a kelet-ukrajnai terrorellenes akció elítélését várja az ENSZ-től

Az orosz államfő azt várja az ENSZ-től, hogy a világszervezet ítélje el a kijevi hatalom szerinte alkotmányellenes kelet-ukrajnai lépéseit – közölte Vlagyimir Putyin telefonon Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral kedden.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint az orosz államfő kezdeményezte a hívást, amelynek során Putyin “a kijevi hatalom által az ország keleti részében kezdeményezett fegyveres művelet miatt Ukrajnában kiéleződött válsághelyzetet” vitatta meg Ban Ki Munnal.

Az orosz elnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Moszkva az ENSZ-től és a nemzetközi közösségtől is azt várja el, hogy “határozottan ítélje el ezeket az alkotmányellenes cselekedeteket”.

Uniós védelmi miniszterek: egész Európa biztonságát tekintve messzemenő következményekkel kell számolni

A krími és a jelenlegi kelet-ukrajnai eseményeknek egész Európa biztonságára nézve messzemenő következményeivel kell számolni – hangsúlyozták az Európai Unió védelmi miniszterei kedden Luxembourgban tartott tanácskozásukon.

Hende Csaba honvédelmi tárcavezető telefonon az MTI-nek elmondta: a védelmi miniszteri értekezlet – amelyen Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is részt vett – egyik központi témája az ukrajnai helyzet és annak Európa biztonságára és védelempolitikájára gyakorolt hatása volt. Az ukrajnai helyzet kapcsán a védelmi miniszterek súlyos aggodalmuknak adtak hangot. Hende Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán események a Balkánon is “fertőzhetnek”, ezért az Európai Uniónak továbbra is oda kell figyelnie a Nyugat-Balkán térségére.

Mint a miniszter kifejtette: a tagállamok egyetértettek abban, az uniós közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) terén az állam- és kormányfők által tavaly decemberi csúcsértekezletükön hozott döntéseket maradéktalanul végre kell hajtani. Ezzel összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a katonai képességfejlesztések terén, s ezt – mint kiemelték – a védelmi kiadások megfelelő szintjével kell alátámasztani. Számos védelmi miniszter – köztük Hende Csaba is – rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabbá vált a NATO-val és Egyesült Államokkal való szoros együttműködés.

Szóba került továbbá az Európai Unió ukrajnai polgári missziós szerepvállalásának lehetősége is, de ez az ötlet még kezdeti szakaszban van – jegyezte meg Hende Csaba.

A védelmi miniszterek értekezletén téma volt még az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságba indított katonai művelete is, amelyben tizenhárom tagállam – köztük Magyarország -, valamint Grúzia is részt vesz. Hende Csaba elmondta: a Közép-afrikai Köztársaságban az Európai Unió szerepvállalásának fő célja a humanitárius katasztrófa megakadályozása. A 800 fősre tervezett misszió tevékenysége a főváros egyes körzeteinek védelmét látja majd el, s várhatóan május végére éri el a teljes műveleti készenlétet.

Ezek mellett megvitatták továbbá az Európa Unió készülő tengerbiztonsági stratégiáját is. A tengerek irányából érkező kihívások hatékonyabb kezelését segítő dokumentum a tervek szerint idén júliusra fog elkészülni.

Miniszteri formációban ülésezett az Európai Védelmi Ügynökség irányító testülete is, amely az európai országok közötti védelmi tervezési együttműködést, s a képességfejlesztési projekteket tekintette át. Ennek kapcsán Hende Csaba kiemelte a Visegrádi 4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) együttműködését, amelynek a védelmi szférában is fontos szerepe van.

Hende Csaba elmondta továbbá, hogy kedden délután a Védelmi Együttműködési Kezdeményezés (DECI) tagországai – Magyarország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Szlovénia – szándéknyilatkozatot írnak alá egy 2017 első felében felállítandó olasz vezetésű harccsoport létrehozásáról. Ezzel Magyarország tovább növeli hozzájárulását az Európai Unió úgynevezett gyorsreagáló képességeihez – emelte ki a miniszter.

Medvegyev: az ukrán hatóságoknak párbeszédet kell kezdeniük a lakossággal

Az ukrán hatóságoknak párbeszédet kell kezdeniük a lakossággal, és el kell ismerniük valamennyi etnikai csoport érdekeit – jelentette ki kedden Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő.

Medvegyev szerint Ukrajna a polgárháború szélén áll, ami “ijesztő”. A kormányfő ugyanakkor reményét fejezte ki: az ukrán hatóságok kellően józanok ahhoz, hogy elejét vegyék a konfliktus további kiszélesedésének.

Kelet-Ukrajnában az embereknek éppúgy joguk van véleményük kifejtésére, ahogy azt a kijevi Majdanon a tüntetők tették – hangoztatta a miniszterelnök újságírók előtt. Medvegyev előzőleg fehérorosz és kazah hivatali kollégájával folytatott megbeszélést.

Az orosz kormányfő kitért arra is, hogy Ukrajna függetlensége 1991-es elnyerése óta több százmilliárd dollárt (több tízezer milliárd forintot) takarított meg azáltal, hogy kedvezményes áron jutott az orosz gázhoz. “Akárcsak a volt Szovjetunió más köztársaságainak, Ukrajnának is nagyarányú és rendkívül fontos segítséget nyújtottunk” – emlékeztetett Medvegyev.

A kormányfő szerint a békefenntartók Ukrajnában semmit nem oldanak meg, csupán “tartósítják” a problémát. Az ukrajnai helyzet stabilizálódásának egyetlen útja az, ha normális feltételeket teremtenek az ország fejlődéséhez – vélekedett Medvegyev. Az orosz kormányfő egyúttal hangsúlyozta: figyelembe kell venni az ukrán emberek érdekeit az ország valamennyi részén. “Ez nagyon nehéz párbeszéd, de elengedhetetlen” – tette hozzá.

Moszkva szerint Brüsszelnek a közös megoldásokra kellene összpontosítania

Moszkva szerint az Európai Unió jobban tenné, ha az Oroszország elleni újabb büntető intézkedésekkel való riogatás helyett az ukrán válság együttes megoldásának keresésére összpontosítana – olvasható az orosz külügyminisztérium keddi közleményében.

Moszkvában úgy tartják, hogy az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn Luxemburgban újabb ” a valóságtól elrugaszkodott állásfoglalást” tett közzé az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem érti meg az Ukrajnában zajló folyamatokat. “Sőt, ami annál is rosszabb, azt, hogy egyáltalán nem akarja megérteni és elismerni az okokat, amelyek a délkelet-ukrajnai országrész lakosságát vezérlik” – írták a közleményben.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett és ugyanerre szólították fel Moszkvát.

Az orosz külügyminisztérium értetlenséggel fogadta a szerinte “önmagát kikiáltó” kijevi hatalomnak szóló uniós dicséretet a délkelet-ukrajnai törvényesség és a rend visszaállítása érdekében tett “állítólagos kiegyensúlyozott lépésekért”. Moszkva szerint “ezek a lépések valójában már vérontáshoz vezettek”. Az orosz külügyi közlemény szerint “egy szó sem hangzott el” (Luxemburgban) arról, hogy az ukrán vezetés “törvényes jogaiért és érdekeiért bátran kiálló saját népe ‘megbékítése’ érdekében alkotmányellenesen használta fel a fegyveres erőket, nem hangzott el semmi Kijev más, a délkelet-ukrajnai régiókat “nyilvánvalóan provokáló” döntéseiről.

Moszkva szerint az unió cinikusan viselkedik, mert teljesen figyelmen kívül hagyja az ukrán elnökválasztás jelöltjeinek megverését és megfélemlítését. Az orosz külügyminisztérium úgy véli, ha az EU “valóban komoly és pozitív szerepet akar játszani az ukrán belpolitikai válság rendezésében”, akkor ideje felhagynia az Ukrajnában egymással szemben álló felek egyikének feltétel nélküli támogatásával.

A tárca elfogadhatatlannak tartja az utalásokat arra, hogy Oroszország érintett lenne a kelet-ukrajnai fegyveres szembenállásban. A minisztérium az orosz belügyekbe való nyílt beavatkozási kísérletnek nevezte egyebek között azt, hogy Brüsszelben követelik, az orosz parlament felsőháza késedelem nélkül vonja vissza egyes határozatait.

A Szövetségi Tanács több, Ukrajnával kapcsolatos döntést hozott az idén. Március elsején például felhatalmazást adott az orosz államfőnek arra, hogy “az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.” Március 21-én az orosz felsőház jóváhagyta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását is.

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2014. április 16. szerda at 08:45 and is filed under Külföld, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.