Csepel.hu
A Magyar Költészet Napja alkalmából az Erdei Éva Galériában április 12-én kettős könyvbemutatóra került sor. Simon Erika a Lélek útjain és Czigány György Kalitkám is madár című köteteit a szerzők mutatták be.
Bevezetőjében Erdei-Kvasznay Éva művészetszervező, képzőművész először az írónőt, a költőt, és a közreműködő hegedűművészt mutatta be, majd a Magyar Költészet Napja került terítékre és szó esett arról a kiállításról, amely a magyar szenteket mutatja be, és még mindig megcsodálható a galéria falain. „A mai nap a szóljon a költészetről és beszélgessünk arról, hogy a szerzők, miként gondolkodnak a versekről, a világról, és az életről, amelyet Simon Erika interjúkötetéből is megtudhatunk.”
Czigány György először, a tőle megszokott humoros formában, az ide utazásuk rejtelmeibe avatott be bennünket, majd a könyvbemutató, József Attila, és a képzőművészet „kapcsolatát” ecsetelte, a galériában kiállított magyar szentek kapcsán. „Erika legújabb könyvében is van erről szó, hiszen, Bíró László püspök a szentségről nagyon szép gondolatokat fogalmaz meg. Ez nem csak egy könyvbemutató, hanem felerészben egy hangverseny is, mert Győrffy Gergely hegedűművész, többek között Bach Shaponját is előadja.”
Simon Erika írónő, gimnáziumi tanár az eddig megjelent könyveiről, és azokról az egyházi és világi személyekről, művészekről ejtett néhány szót akik, beszélgetőpartnerei voltak, majd a most megjelent kötetének kulisszatitkait árulta el. „Bíró László püspökkel én már hét évvel ezelőtt is készítettem egy kötetet, aminek az volt a címe, hogy Hívom a családokat. Abban többek között felidéztük a gyermekkori motívumokat, hiszen ő is, csak úgy, mint én szekszárdi születésű. Mindkettőnk számára kedves volt ez a beszélgetés. Ennek a folytatása a mostani kötet, a Lélek útjain. Két éve, hogy Bíró László újabb feladatot kapott, hiszen tábori püspök is lett. Beszélgettünk az ezzel kapcsolatos nagyon szerteágazó és sokszínű munkáiról és a Szekszárddal kapcsolatos természeti szépségekről és a kultúra hagyományait megalapozó jelentős személyiségekről. Szó esett többek között Babits Mihályról és Liszt Ferencről, aki nagyon sokat volt szülővárosomban. Ide kötődik csodálatos férfikari műve, a Szekszárdi mise is.”
Czigány György a most megjelent verseiből olvasott fel néhányat, majd rádióműsoros élményi is szóba kerültek. Élvezetes előadásában Pilinszky János költővel kapcsolatos egyik találkozása elevenedett fel.” Táborhegyen voltam nála és beszélgettünk a zenéről és éppen ott volt az asztalán, a még meg nem jelent verseskötetének a korrektúrája. Abból elkezdte nekem olvasni a költeményeit, a maga elmélyült, nagyon lassú stílusában. Végül felolvasta, az összes versét. Ez jó másfél órába tellett. Amikor végzett vele megkérdezte tőlem, hogy Gyuri ne olvassam fel még egyszer? Nos, most megígérem önöknek, hogy nem fogom a verseimet többször felolvasni.”
Végezetül érdemes elolvasni Bíró László püspök alábbi gondolatatit, mely a megjelent könyv hátoldalán található és a mai éltünkre is utal, és az író olvasó találkozón Simon Erikától hallottunk.
“A mi gondolkodásunk szerint az az ember szent, akin átragyoghat Isten szeretete, akivel ha találkozol, többé nem kétled, hogy van Isten. Az önmagát felülmúló ember a szent. A szentek helyét azonban manapság elfoglalják a sztárok, akiket jobb is, ha nem követnek a fiatalok. Aligha van közöttük olyan, akinek az élete eszmény lehetne valaki számára. Nagy baj, hogy éppen a szentek tűnnek el a mai idők gondolkodásából. Vészhelyzetben van az ember: fontos lenne, hogy vigaszt találjunk ahhoz, ami szent. Ha a szent nincs jelen, atomizálódik, szétesik a valóság. A szent az a mély egységesítő pont, ami köré érdemes rendezni az életünket, ami elhordoz minket jó és balsorsban egyaránt. Nem tudom, hogyan tudjuk újra visszavezetni az emberiséget Istenhez, Istennek az emberben való megnyilvánuláshoz, a szenthez. Az a bizodalmam, hogy mindig, minden társadalomban lesznek tiszta emberek, akiken átragyog az egyedül szent Isten.”
Forrás: Csepel.hu
Ennyi baromságot miként lehet leiri HOFFMANN munkásságáról ?????
“A köznevelési törvényt és a tankönyvellátásról szóló jogszabályokat is megsérti az a Hoffmann Rózsa által az iskoláknak kiküldött levél, amely szerint egy – ki tudja, mi alapján – összeállított szűkített listáról választhatnak csak tankönyveket a pedagógusok. Ez nem vonatkozik az egyházi iskolákra, ott továbbra is szabad a tankönyvválasztás. A kötelezően előírt, javasoltnak becézett listán erősen problémás kiadványok is felbukkannak.”