Hirado.hu
Az építőipar teljesítménye 2005 óta először nőtt tavaly és 9,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az épületek építése 10,4 az infrastrukturális létesítményeket magukba foglaló egyéb építmények építése 8,6 százalékkal nőtt 2012-höz képest.
A tavalyi növekedés elsősorban az ipari épületek építésének köszönhető, a lakásépítések továbbra is csökkentek. Az egyéb építmények építése 8,6 százalékkal emelkedett, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén végzett munkákból eredően – fűzte hozzá jelentésében a KSH.
Decemberben az építőipar termelése 11,4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál és 1,3 százalékkal maradt el a novemberitől szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva. Az épületek építése 12,8, az egyéb építményeké 9,3 százalékkal nőtt 2012 decemberével összevetve. Az előző hónaphoz mérve az épületek építése 1,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 0,2 százalékkal nőtt 2013 decemberében.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése – decemberben 28,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése 27,8 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 3,8 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest.
A 2013 decemberében kötött új szerződések volumene 59,0 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Mindkét építményfőcsoport új szerződései növekedtek. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 9,9 százalékkal haladta meg a 2012. decemberit.
Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene jelentősen, 96,5 százalékkal emelkedett. A növekedés a gyorsforgalmi úthálózat bővítésének valamint az árvízvédelmi munkáknak, illetve a közműfejlesztésre kötött néhány nagy értékű szerződésnek köszönhető.
Az építőipari vállalkozások 2013 december végi szerződésállományának volumene 64,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,0, az egyéb építményeké 85,0 százalékkal volt nagyobb, mint 2012 decemberében.
Az építőipar termelői árai 2013 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 2,5, az egyéb építmények építése ágazatban 3,5, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,5 százalékkal nőttek az árak. Az építőipar árai az előző negyedévinél 0,4 százalékkal voltak magasabbak.
Folytatódik az építőipar növekedése az idén az elemzők szerint
Az idén tovább folytatódik az építőipar növekedése, elsősorban az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházások miatt, de a lakásépítések növekedése még várat magára az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Az ágazatban az idén 10 százalék körüli növekedést várnak.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője szerint az építőipar kiemelkedő teljesítményében a legbiztatóbbak az új szerződések állományának adatai. Hozzátette: ebben nem vártak decemberre is kétszámjegyű növekedést. Az ágazat teljesítményének növekedéséhez elsősorban az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések járultak hozzá, de emellett 100-200 ezer négyzetméter alapterületű ipari csarnokokat is építenek. A meglévő megrendelések állománya miatt 2014-ben még nagyon erős lesz az ágazat teljesítménye – mondta.
A Takarékbank elemzője szerint 2014-ben a növekedés elérheti a 10 százalékot is. Megjegyezte: azért, hogy a 2013-ban lezárt hétéves uniós ciklus forrásai ne ragadjanak be, az utolsó hónapokban rengeteg pályázatot írtak ki és sok építkezés, útépítés csak a közeljövőben kezdődik el. Azt nagy kérdésnek nevezte, hogy a “pályázatdömping” lefutása után mi lesz az építőiparral. Kitért arra, hogy 2015-ben indulhat a Déli Áramlat földgázvezeték építése, ami szintén óriási lökést adhat az iparágnak.
Véleménye szerint a lakásépítések felfutására inkább csak 2015-2016-ban lehet számítani, várhatóan a lakáspiac lesz a legutolsó növekedésnek induló gazdasági ágazat. Suppan Gergely ismertetése szerint a 2005-2006-os csúcsévekben évente 40 ezer új lakás épült, ez 80 százalékkal, évi 8 ezerre esett vissza.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint pozitív, hogy 2013-ban többévi jelentős visszaesés után növekedés indult meg és mind az épületek, mind az egyéb építmények építése bővült. Ugyanakkor a 9,6 százalékos éves indexnél figyelembe kell venni az előző évi alacsony bázist is. Hozzátette, hogy az építőipar teljesítménye a 2001-2002-es szinten van, és a csúcsot jelentő 2006. évinek csak a felét éri el.
Véleménye szerint az uniós finanszírozású állami beruházások – például stadionépítések, infrastruktúra fejlesztések – az idén is húzhatják az ágazatot, azonban a lakásépítés csak lassan élénkül, és utóbbi nagyban függ a hitelezés beindulásától is. Megjegyezte, hogy tavaly mélypontra esett az új jelzáloghitelek kihelyezése, a 187 milliárd forint kihelyezés a felét éri el a 2010-esnek, míg 2008-ban a tavalyinál majdnem tízszer több jelzáloghitelt folyósítottak a bankok, vagyis a lakáshitelezésben még nem látszik fordulat.
Gabler Gergely várakozása szerint az idén és a következő néhány évben is 10 százalék körüli növekedés lesz jellemző az építőiparban, vagyis csak lassan, évek alatt állhat vissza normál szintre a termelés. Megjegyezte, hogy a paksi építkezés csak 2015. után befolyásolhatja az adatokat.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke kiemelte, hogy alapvetően az állami megrendelések mozdították ki az építőipart a mélypontról, és a tavalyi év második felétől az építőipar minden alágazatában egyértelmű bővülés volt.
Az ÉVOSZ 400 építőipari cég megkérdezésével 2014 elején végzett felmérése azt mutatja, hogy a megkérdezettek 59 százalékának bővült a termelése tavaly – ismertette a szövetség alelnöke. Hozzátette: a legnagyobb mértékben a közösségi megrendeléseken dolgozó építőipari vállalkozásoknak nőtt a termelése, míg azok a kisvállalkozók, akik elsősorban lakossági megrendelésre dolgoznak, még nem érzékelik a növekedést, ugyanis a lakásépítés, lakásfelújítás továbbra sem mozdul.
Az ÉVOSZ 2014-ben 7-9 százalék közötti fellendülést vár az építőiparban a múlt év végén megkötött szerződések és a szövetség tagjainak jelzése alapján. Az építőipar motorja az idén is elsősorban az állami megrendelések és az uniós források lesznek.
Koji László hozzátette: sok függ attól, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszakot milyen ütemben indítja a kormány. Kis aggodalomra ad okot, hogy a választások után némi megtorpanás lehet az állami megrendelésekben az új kormány megalakulásával összefüggő szervezeti változások miatt.
Az ÉVOSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy a megalakuló kormány első programjai között lesznek olyan intézkedések is, amelyek a lakásgazdálkodást, elsősorban a lakásfelújítások növekedését fogják szorgalmazni. Megjegyezte, hogy 2013-ban az ilyen programokra biztosított költségvetési források kevésnek bizonyultak a negatív folyamat megállításához a lakásgazdálkodás területén.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményében kiemelte, a közölt adatok mögött részben az áll, hogy 2013-ban csaknem 500 milliárd forint értékben írtak ki kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást, például gyorsforgalmi utat, autópályát, elkerülő utat építenek. Megemlítik például, hogy az év végén közel 53 milliárd forint értékben megkötött szerződések alapján elindult a Székesfehérvár nyugati elkerülő és a Tiszabezdédi elkerülő építése, s több más útszakasz fejlesztése.
Tavaly év végén több kiemelt vasúti beruházás is megkezdődött, s tart a közbeszerzési eljárás a dél balatoni vasútvonal első ütemének átépítéséről. A beruházások az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program keretében valósulnak meg – közölte a zrt.
Forrás: Hirado.hu
