Hirado.hu
Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor Pekingben azt mondta: Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat. A kormányfő szerint a magyar gazdaság 2016-ban 4 százalékkal bővülhet.
Négyszázalékos gazdasági növekedést tűz ki célul 2016-ra a magyar kormány – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) pekingi székházában tartott kínai-magyar üzleti fórumon.
“Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba” – mondta Közép-Európára utalva a kormányfő a mintegy 250-300 üzletember – köztük több mint száz magyar vállalat képviselője – előtt.
Hozzátette, Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat. Azt is hangsúlyozta, hogy az a cég, amely jelen van Magyarországon, jelen van az 500 milliós EU-s piacon is.
Magyarország gazdasági helyzetéről szólva a miniszterelnök emlékeztetett az EU-val folytatott vitákra, majd megjegyezte, hogy a magyar gazdaságpolitikát unortodoxnak szokták nevezni. “A helyzet úgy áll, hogy megtaláltuk azt a valóban szokatlan elemeket is tartalmazó gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tettük Magyarországot” – jelentette ki.
Kormánya intézkedései közül megemlítette a 16 százalékos személyi jövedelemadót, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert, amellyel kapcsolatban közölte: a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy “a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani”, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget – mondta Orbán Viktor.
Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés, Kínának is ez óriási előnye. Az április 6-i magyarországi parlamenti választásra utalva hozzátette, “jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni”.
A kormányfő a magyar gazdaság területei közül a kínai üzletemberek figyelmébe ajánlotta a víz- és hulladékgazdálkodást, a közlekedésszervezést, a környezetvédelmi károk kezelését, az autóipart, a mérnöki szolgáltatásokat, az energiaszektort, a turizmust, az orvosiműszer-gyártást, a gyógyszer- és élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági termesztési rendszereket. Közölte továbbá, hogy szeptembertől kétszázzal növelik a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak számát.
Orbán Viktor beszámolt a kínai központi bank, a Bank of China elnökével szerda reggel folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében.
Szavait azzal zárta, hogy “Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai” eredetű nép, ezért ma “jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik, hogy a sokszor gúnyként emlegetett ázsiai származásunk hirtelen milyen kapós lett a világban, mert nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keleti irányba”.
A CCPIT és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által közösen szervezett fórumon Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kabinet nevében a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. Emellett több más vállalatközi egyezmény is született a tanácskozáson.
Szijjártó Péter beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány keleti nyitás stratégiájában nagyon fontos alappillér a kínai kapcsolatok stratégiai szintre emelése. Kijelentette: a kabinet az egyik legversenyképesebb befektetési környezetet hozta létre Magyarországon, és készen áll, hogy a kínai befektetőknek közvetlen támogatást nyújtson, továbbá hogy tíz éven keresztül fejlesztési adókedvezményt adjon a Magyarországon munkahelyeket létrehozó cégeknek.
A kormányfő ezt megelőzően, reggel külön is találkozott a magyar üzletember-delegációval. Rövid köszöntőjében jól megalapozottnak nevezte a kínai-magyar kapcsolatrendszert. Kifejtette: Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg.
A pekingi látogatás céljai között említette Kína és a közép-európai országok turisztikai együttműködésének budapesti regionális központjáról szóló végleges szerződés aláírását, valamint hogy közelebb kerüljenek a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállításához. Megjegyezte, a mezőgazdasági együttműködés kiszélesítése is tervben van, hogy Magyarország többfajta állat húsát is exportálhassa az ázsiai országba.
Emellett rámutatott arra, hogy az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében szinte alig szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés. Ezért itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében – hangsúlyozta, felhívva a figyelmet ezzel kapcsolatban a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálására. “Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk” – fogalmazott, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése.
Orbán Viktor hivatalos programja folytatásaként délután az Országos Népi Gyűlés épületében Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd a találkozó után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláír a kínai és a magyar fél.
A kínai miniszterelnökkel is tárgyal Orbán Viktor
Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytat megbeszélést szerdán a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő.
A kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés épületében tartandó találkozó után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláír a kínai és a magyar fél.
A magyar miniszterelnök pekingi idő szerint még szerda reggel a Bank of China elnökével tárgyal, majd beszédet mond a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) székházában egy gazdasági rendezvényen.
Forrás: Hirado.hu
“Emellett rámutatott arra, hogy az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását”
.
Félnek a magyar növekedéstől, értsétek meg elvtársak számítunk rátok a 4%-os növekedéshez!
Éljen a megbonthatatlan kínai-magyar testvériség! 😛 😀
Hát nem tudom, szerintem csehek, és a lengyelek, szlovákok jóval előttünk vannak. Cseheknél 1-2 év és jön az euró, litvánoknál már január óta euró van, SK meg a belépés után szinte azonnal jevróra váltott…..
Kína a vezető hatalom, ez mára világos. Arab országok 80%-ban kínaiak vitelezték ki a tömegközlekedés úthálózatot, metrókocsik legyártása, vezető nélküli !!!
Afrika már rég Kína “gyarmata ” szenegáli, gambiai, nigériai, togoi ismerőseim mesélik micsoda hiper szuper modern napkollektorokkal szereznek energiát, persze ezért cserébe kaptak iskolákat, és sok-sok kórházat felépítettek nekik,
Faxkalap, pofa be Orbán hiszen te mondtad: “az nem számít, amit a kampányban mondok”.
Az sem számít amit kérdezel, mert még az is hazugság se..fej!
Kína fog véget vetni a zsidó világbirodalomnak! 😉
Gondolatébresztő idézetek, Orbán Viktor és a kiürült mákgubó közötti kínos hasonlóság megismeréséhez: :
„Mégiscsak mi vagyunk a magyar nép választott képviselői, és ez felelősség.
Tudnunk kell dolgokat.
Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését, vagy éppen meggyengülését.
Ez a mi életünk, ez nem a kormány biznisze, és aki elveszi tőlünk és a választott képviselőktől a valóság megismerésének a jogát, negyvennyolc órával az aláírás előtt jelenti be, hogy egyáltalán valami készülődik, az puccsot hajt végre, a magyar alkotmányos rend, a magyar népképviselők, és az egész magyar néppel szemben.
Március 9-én (ekkor tartották a népszavazást a vizitdíjról) azt is mondjuk el: eddig és ne tovább.
Sőt hátrább az agarakkal” – mondta Orbán Viktor 2008. február 28-án. az országjáró kampánya rákosmenti állomásán!
A beszéd megtekinthető az alábbi linkre kattintva:
http://propeller.hu/itthon/2872309-orban-megmondta-nem-lehet-oroszokkal
A fenti orbáni álláspontnak az üléspont szerinti változása után, 2014. januárban, a LEGCSEKÉLYEBB ELŐZETES BEJELENTÉS NÉLKÜL, Orbán Viktor Moszkvában aláírta a Paks II. atomerőmű két új blokkjának az építésre vonatkozó „Orbán-Putyin mutyi”-t, majd Orbán Viktor kormánya 10 évre titkosította a Magyarországot hosszútávon és súlyosan eladósító Paks II. atomerőmű két új blokkjának az építésre vonatkozó „Orbán-Putyin mutyi” dokumentumait!
1. kérdés: Milyen hasonlóság van a jelenlegi Orbán Viktor, és a kiszáradt mákgubó között, ha elfogadjuk az 1993-ban látszólag még gerinccel rendelkező Orbán Viktornak az akkor érvényes alábbi véleményét:
„Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, és eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél”?!
2. kérdés: Létezik-e még valami az 1993-as Orbán Viktor nevű politikusból, vagy Ő már csak egy erkölcsileg teljesen megsemmisült politikai szélhámos, mert már teljesen eltávolodott egykori önmagától?
A realitás, a vágyakozás nem ugyan azt kívánja, várja el, mint a hatalom megszerzése, ill. megtartása. Tehát ezek teljesen különböző dolgok. Rozomi?