Origo
Egy MIR-1200-as reaktorblokk legfontosabb berendezései
A hatalomért azonnal megváltoztatták a véleményüket: a “Böszmefogás” tagjai ma egészen mást mondanak, mint pár évvel ezelőtt
A korábbiak alapján, de jóval fejlettebb biztonsági rendszerekkel épül az a két reaktor, amelyeket az orosz Roszatom Paksra szán, és végül pályáztatás nélkül kapott zöld utat a megépítésükhöz. Jelenleg pontosan ugyanilyen reaktor még sehol nem üzemel. Az új biztonsági rendszerek nélkül ma már nem lehet új atomerőművet építeni az Európai Unióban, és más gyártók új reaktorai is rendelkeznek hasonló megoldásokkal. Infografika a MIR-1200-asról.
A biztonsági rendszerek miatt jobb az orosz reaktor a konkurens cégek reaktorainál – állította tavaly áprilisban Gyenyisz Kolcsinszkij, a szentpétervári Atomenergiaprojekt iroda főmérnöke. Ekkor még megvolt annak a lehetősége, hogy a magyar kormány nemzetközi pályázaton választja ki a paksi bővítés beszállítóját. Azóta eldőlt, hogy az orosz szállító kapja a bővítést, és minden valószínűség szerint abból a reaktortípusból kerül kettő Magyarországra, amelyről Kolcsinszkij beszélt. A biztonsági berendezések listáját áttekintve azonban kiderül, hogy ilyen biztonságnövelő fejlesztések hiányában gyakorlatilag nem is lehetne új atomerőművet építeni az Európai Unióban, és a konkurencia gyártotta típusok is rendelkeznek hasonlókkal.
Oroszország teljes atomenergia-kutatási, -tervezési és kivitelezési kapacitását egy cégekből, kutatóintézetekből, tervezőirodákból és állami hatóságokból álló mamutintézmény, a Roszatom fogja össze. Paksra a VVER reaktorcsalád (szó szerinti fordításban víz-víz energetikai reaktor) MIR-1200-as típusát ajánlják. Ez utóbbi rövidítés egyszerűen „modernizált nemzetközi reaktort” jelent. A Roszatom-csoport két tagja, az Atomsztrojexport vállalat és az OKB Gidropressz tervezőintézet éppen azért vonta be a cseh Skodát a korábbi típus továbbfejlesztésébe, hogy így garantálják: a MIR-1200 valóban megfelel majd az EU-ban működő áramszolgáltatók és az EU-tagállamok nukleáris hatóságai támasztotta elvárásoknak. Az előbbi sem csekélység, egy ötezer tételből álló követelménylistánakkell megfelelniük a berendezéseknek.
Fontos a passzív biztonság, de nem különleges dolog
Ma már csak olyan atomerőművek épülhetnek Európában, amelyekben úgynevezett 3+ generációs reaktorblokkok termelik a hőt. Ezek legnagyobb előnye, hogy teljesen passzív biztonsági rendszerekkel szerelik fel őket, amelyek nem igényelnek sem elektronikus, sem mechanikus vezérlést. A biztonságot maguk az erőműben zajló fizikai folyamatok garantálják.
A Paksra szánt MIR-1200-ban négy ilyen passzív rendszer van. Fukusimában a reaktor belseje nem kapott elég hűtést, felrepedtek a fűtőelemrudak, és cirkóniumburkolatuk anyaga reakcióba lépett a hűtővízzel. Emiatt hidrogéngáz fejlődött, ami robbanást okozott. Ha a MIR-1200-nál ilyen helyzet áll elő, akkor a robbanásveszélyes gázt elégetik az úgynevezett elvonó (rekombinátor) egységek. Ha kilyukadna a reaktortartály, a fűtőelemek olvadékát a tartály alá épített, speciális kompozitanyagból készült csapda fogná fel, megakadályozva, hogy az olvadékban újra beinduljon a láncreakció. Az oroszok egyelőre egy kínai erőmű (Tianwan) új blokkjába szerelték fel ezt a technológiát, és ezzel épülnek a leningrádi és anovovoronyezsi erőművek új blokkjai is. Utóbbiak a következő években indulnak el, így Paks II. indulásáig (2024) körülbelül 10 éve üzemelnek majd.
Az atomerőműveket lekapcsolt állapotban (vagy baleset esetén) is folyamatosan hűteni kell. A radioaktív bomlás ugyanis nem állítható le egyik napról a másikra, ezért a reaktorban, sőt a gőzfejlesztőben ilyenkor is folyamatosan termelődik a hő. Ennek a maradványhőnek az elvezetésére két passzív rendszer szolgál. E rendszerek akkor is működnek, ha a reaktorblokkban egyáltalán nincs áram. Az Atomenergiaprojekt dokumentációja szerint leállás esetén 72 órán át nem kell hozzányúlniuk az operátoroknak a reaktorblokkhoz, utána kell elkezdeni az aktív hűtést. Kolcsinszkij szerint a csapda és a maradványhő-elvezetés a legjelentősebb innováció az új reaktortípusban.
A Paks II.-ért felelős magyar projektcég indulásakor még arról volt szó, hogy az orosz reaktortípuson kívül négy másikkal is pályázhatnának a bővítésben érdekelt szállítók. Ezek a közvetkezők voltak: a francia Areva EPR, a francia–japán Areva-Mitsubishi Atmea1, az amerikai Westinghouse AP1000 és a koreai APR 1400 nevű reaktor. Olvadékcsapdával ezek közül az EPR-t, az Atmea1-et és az APR 1400-at szerelik, az AP1000 esetében pedig vízhűtéssel óvják a reaktormagot leolvadás esetén. Passzív hőelvezetéssel emellett az Atmea1, az AP1000 és az APR 1400 rendelkezik, tehát ebből a szempontból nem igazán lehet érdemi különbséget találni közöttük és az orosz típus között.
A passzív biztonsági rendszereken túl a Paksra szánt reaktor ugyanazon elvek alapján működik, mint a most használt négy paksi blokk. Nyomottvizes reaktorról van szó, a kifejezés arra utal, hogy a radioaktív bomlással termelődő hőt nagy nyomású víz szállítja egy gőzfejlesztőbe. (A 100–150 bar nyomásra azért van szükség, mert a nukleáris reakció több mint 300 Celsius-fokosra forralja fel a vizet, amely másképp gőz halmazállapotban lenne.) Itt egy külön rendszerben keringő, úgynevezett tápvíz alakul át gőzzé, ez hajtja meg a turbinákat, azok pedig az áramtermelő generátorokat. A tápvíz a kondenzátorokon és buborékmentesítőn keresztül kerül vissza a gőzfejlesztőbe.
A reaktortartályt (az aktív zónát), a gőzfejlesztőt és járulékos berendezéseiket tartalmazó rendszer neve primer kör, ahol pedig a kis nyomású tápvíz kering, az a szekunder kör. A kétkörös, zárt elrendezés biztosítja, hogy a radioaktívan szennyezett víz nem kerül rá a turbinákra. A lényeg az, hogy a radioaktív primer körből nem jut ki anyag a környezetébe.
A primer kört egy hermetikus védőépületben, az úgynevezett konténmentben helyezik el. A MIR-1200 esetében ez egy ötven méter átmérőjű, kettős falú, kupolás betonépület (ilyen dupla falú épülettel nem rendelkezik most a paksi atomerőmű). A konténment az Atomenergoprojekt tervezőintézet összefoglalója szerint elviseli egy nagyméretű utasszállító repülőgép becsapódását, illetve földrengés esetén a 0,25 g-s vízszintes talajelmozdulást (utóbbi Paks I. esetében is így van). Kibírja a 108 kilométer/órás állandó szélsebességet tízméteres magasságban, és a Fujita-skála szerinti 3,6-os erősségű tornádót is.
Mindez megfelel-e a magyar követelményeknek és a paksi adottságoknak? Ezt még nem lehet tudni, mert a telephely vizsgálata csak most fog megtörténni – mondta Fichtinger Gyula, a Magyar Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az Origónak. A két új blokkot a négy jelenlegi blokk szomszédságában képzeli el a beruházó. A helyszínen az OAH biztonsági ellenőrei öt hónapon át mérik majd fel a földrengésveszélyt, az időjárási jellemzőket, az ipari viszonyokat, de azt is, hogy valóban van-e elég hűtővíz a Dunában az új erőmű ellátásához (az Magyar Villamos Művek szerintduzzasztás nélkül is van). „Miután ezekkel a paraméterekkel tisztában vagyunk, akkor lehet elbírálni azt, hogy a reaktor-alaptípus adaptálható-e a helyi viszonyokra” – magyarázta Fichtinger Gyula.
Ezután következik a beruházás részletes engedélyeztetési eljárása, amelyben hat fő és körülbelül 6000 kisebb engedélyt kell megkapnia az új erőműnek. Ezután indulhat el az építkezés, amely 40 hónap, vagyis bő három év a tervezőintézet szerint.
Forrás: Origo
Kérdezzük meg a zembereket!
Lesz??? 😛 😀
Április 6-án választások vannak – a hátralévő időben nem lehet népszavazást kiírni. De ezt grün(wald?) is tökéletesen tudja.
A szocialisták megint hetet-havat összehordanak. Bajnai vagy 2010-ben hazudott, vagy pedig most hazudik (mi lett a libákkal?), MekkMesterházy táviratozgatott, Jávor Benedek meg felköphet a levegőbe és aláállhat.
Egyértelmű, hogy a jelenlegi ellenzék teljesen alkalmatlan lenne az ország irányítására. Csak ahhoz “értenek”, hogy elvegyék a Gyed extrát, eltöröljék a rezsicsökkentést, és megszüntessék a gyermekek kedvezményes üdülési lehetőségeit.
“Nógrádi György szerint látni kell, hogy az Európai Unió és a NATO keresi a helyét, vagyis válságban van, ebben a helyzetben pedig Magyarországnak stratégiai kitörési pontokat kell keresni, ezek Oroszország, Kína, az arab világ, Balkán, Ukrajna. A NATO-nak és az EU-nak megvolt a lehetősége, hogy megkösse a politikai-gazdasági szerződéseket Ukrajnával, ám erre nem volt képes, és hasonló stratégiai hibákat követett el, mint annak idején Grúzia esetében – vélekedett a szakértő.”
http://www.hirado.hu/2014/01/16/br-nogradi-gyorgy-szornyu-lenne-szembemenni-oroszorszaggal-paks-miatt/
Gordon!
Úgy látom, neked nagyobb szükséged lenne az olvasás, szövegértés művelésére, mint
akiknek ajánlani szoktad. Nem mindegy, hogy az atomerőművet, vagy pedig azt a
kiskirály szerű, diktátori stílust kifogásolják, amit a kedves vezető előadott.
“Még sehol sincs olyan reaktor, amilyen Pakson lesz”, írja az Origó.
“Kérdezzük meg a zembereket!” Írja Idióta Dr. grün t.t.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop
Röffencs!
“Április 6-án választások vannak – a hátralévő időben nem lehet népszavazást kiírni.”
.
Tekintsük az ápr. 6.-kát népszavazásnak és mindjárt meg van oldva a dolog! 😛
http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/24/a-cigany-orvos-ritka-mint-a-feher-hollo/
🙂
“Tekintsük az ápr. 6.-kát népszavazásnak és mindjárt meg van oldva a dolog!”
Na látod, nyitott kapukat döngetsz!
Ebihal meg a guminőjét… nem is értem minek jár ide… csak lejáratja magát.
Mindenesetre érdemes Nógrádit olvasni/ hallgatni, mert ebben a témában felvázolta a helyzetet.
A hülyéknek megint írtak valamit, mert a hülyéknek elegendő ennyi, mert a hülyéket qrvára nem fogja érdekelni egy atomerőmű felépítése. Az ábrán lévő reaktor azonos a jelenlegi WBWR (BWR) reaktorral, csak itt van egy átmeneti “tágulási” tartály. Azt kétségbe vonom, hogy 3 napig kitart ez a rendszer, mert üzem alatt 260 C-on és 100 Bar nyomáson van a reaktorban a primervíz. A hülyéknek leírták, hogy van primer és szekunder kör! 🙂 Egykörös, reaktorról közvetlen hajtott turbina igencsak érdekes lenne.
A leolvadás elleni védelem az egyetlen új dolog, amiről olvastam, csak kérdezem, hogy miből lesz a konténment, ami elviseli az olvadék cca 4-6000 C-os hőmérsékletét. Az U235-ös fűtőelem igen drága, mert igen tisztított, így mi a biztosíták, hogy nem kerül-e be a rendszerbe az újradúsított un. “MOX” fűtőelem, ami tartalmaz Plutoniumot és a legaggasztóbb, hogy akad benne U238, aminek a felezési ideje 4 milliárd(!) év!
fghfjhgkjhk!
“U238, aminek a felezési ideje 4 milliárd(!) év!”
Ha úgy belegondolok akkoriban a Nap vörös óriássá tágulása miatt a Földön már közvetlen fűtés lesz, mert a napkoronán belül fogunk keringeni!
Akkor oszt’jónapot a Rozzant Anti rezsicsöppentésének! 😛 😛
Hoppá! Mennyi atomtudós tűnt fel hirtelen a kommentelők között…
fgkljhgft meg grün… Mindjárt előkerül a fő-fő atomtudós, a teljesen debil Púpos.
Igaz, a komcsik megmondták, hogy ők “különleges anyagból vannak gyúrva” — éppen az atomfizikához ne értenének?
szigetország! Olvasni és tájékozódni nem bűn. Van a “komcsi-komcsi” életformán túl is világ! 😉
szigetország!
Nem mindenki közmunkás tanfolyáson tanulja a napocskát vagy felhőcskét rajzolni!
A bégetést nem is említve! 😛 😀
Olvasni és tájékozódni nem bűn. Okoskodni viszont felesleges és nevetséges.
szigetország!
Akkor miért okoskodsz teljesen feleslegesen?! 😛 😀
szigetország! Egy vígasztal, Önnél tájékozottabb vagyok, mert a “komcsik” alatt dolgoztam Pakson! Elegendő Önnek? 😉
fghékjg
Dolgoztál Pakson… Portásként, szerelőként, mi a feneként? Így lettél atomtudós?
Én meg többször elhajtottam az autómmal Paks mellett… De mégsem értek az atomreaktorokhoz.
grün!
Mindenbe belevered az orrod…. Nem mondták még, hogy az orrod nem arra való?
szigetország! Javaslom, hogy keressen szakirodalmat, van sok, zöme idegennyelvű, de gondolom tud angolul. Építésvezetőként dolgoztam Pakson, az akkori OVIT-nál, mivel érdekelt a téma, így beszélgettem szakemberekkel, igen. A reaktortechnológia pedig nem az “atomtudós” hatásköre, de ez Önt ne zavarja. grün pedid nem írt hülyeséget, így kedves szigetország, szokták mondani: “hallgatni arany!” 😛
szigetország!
Nem mindenbe, mindenhez én sem érthetek!
A polihisztorok ideje már lejárt, de egy bizonyos tájékozottság azért nem árt! 😛 😀
http://nol.hu/lap/hetvege/20140125-paksvobiscum__nem__pax_nobis?ref=sso
Azért az is leírhatták volna a cikkben, hogy a nyomottvizes reaktorban a víz nemcsak a hűtőközeg, hanem a moderátor is amely lassítja a neutronokat, amely szükséges a láncreakcióhoz. A hűtőközeg esetleges elforralása esetén a láncreakció leáll (!!!), mert nem keletkeznek a maghasításhoz szükséges lassított neutronok!
http://energetika.13s.hu/pub/reaktortechnika/VVER_440_05.pdf
Így semmi köze sincs a csernobili reaktorokhoz (RBMK-1000), ahol grafit a moderátor közeg.
Nocsak, nocsak kedves “szigetország”!
Ebben az ügyben az a 19:11-kor írt bejelentésed az igazi meglepetés, hogy az atomerőmű bővítésével kapcsolatban a “Púpos”-nak becézett anyád is hamarosan meg fog szólalni!
Nem is gondoltam, hogy az atomerőművekhez is ért a tírpák öreglány azon felül, hogy téged a világra szart.
Mond az öreg tirpák csajnak, hogy csipkedje magát, mert nagyon kíváncsi vagyok a véleményére!
Kedves „szigetország”!
Most nincs időm megvárni azt, hogy az általad „Púpos”-nak becézett atomtudós tirpák anyád is nyilatkozzon az atomerőmű bővítéssel kapcsolatban, ezért egy kis szellemi munícióként néhány fontos apróságra hívom fel a tirpák öreglánynak és a hátsó lyukán világrahozott hülye fiacskájának, valamint más itt vitatkozó fórumozóknak a figyelmét!
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-re vonatkozó (az alábbi linkre kattintva elérhető) hivatalos dokumentumokból alább idézett szöveg bizonyítja, hogy már a Zrt. 2012. július 26-án történt megalakításakor eldöntött kérdés volt, hogy ki kapja a megbízást a Paksi erőmű bővítésére!
„A projekt kezdetétől kizárólag azt a ma elérhető öt-hat, harmadik generációs nyomottvizes blokktípust vizsgáltuk, amelyek a legmagasabb biztonsági színvonalat képviselik, és nem prototípusok.
Ezek között nincsenek lényeges különbségek, tehát a szállító kiválasztását a műszaki és biztonsági eltérések nem befolyásolják, a több mint négy évtizedes, sikeres atomenergetikai együttműködés viszont olyan érték, amelyre a jövőben is építhetünk.”
http://www.mvm.hu/hu/mvm-csoport/mvmpaks2/Lapok/default.aspx
Tehát látható, hogy „bolseviktor” arra alapozva írta alá Moszkvában a megállapodást, hogy „a szállító kiválasztását a műszaki és biztonsági eltérések nem befolyásolják, a több mint négy évtizedes, sikeres atomenergetikai együttműködés viszont olyan érték, amelyre a jövőben is építhetünk.”
Ugye ez a mondat világos még a tirpák atomtudós anyját „Púpos”-nak becéző és hátsó lyukon világra jött kedves „szigetország”-nak is, és másoknak is?!
Na, ugye megmondtam, hogy ez a hót debil Púpos is meg fog jelenni…
Jaj ennek a szegény országnak, amelynek ilyen agyhalott, születési rendellenességgel élő tagja tollat ragad a kezébe!
Szegény, szegény hazám!
így lesz a rákosi viperából hortobágyi godzilla.
Ne bohóckodj kedves “szigetország”!
Nem rád vagyunk kíváncsiak, hanem az atomtudós tirpák anyukádra, akit Te “Púpos”-nak becézel, mert téged a hátsó lyukán hozott a világra, és ezért van szarból a gerinced!
Ha ingyen nem akar nyilatkozni az atomtudós tirpák öreglány, akkor ösztönzésként ígérd meg neki, hogy ha nyilatkozik, akkor az eddigi szokásotoktól eltérően, naponta nemcsak egyszer, hanem kétszer cumiztatod meg!
Vátesz!
A primervíz elforrása természetesen nem állítja le a folyamatot, csak lassítja. Ld.: Fukushima. Átmeneti üzemzavarra ott is volt “tágulási tartály”, de a folyamat nem állt le, mikor elforrt a primervíz, hanem az lebomlott és jött a Hidrogén robbanás, továbbá a fűtőelemek ott is a konténment aljába olvadtak és mind a mai napig csak hűtik. A továbbiakban mi a terve a Tepco-nak a reaktorokkal, ez a jó kérdés.
“Add ide a pici szádat, hadd csókoljak rajta százat!” 😛 😀
http://static.168ora.hu/db/03/B6/valasztott-d0001C3B626f76221ea39.jpg
Ócska és lopott. Ahogy a komcsiktól megszokott.
Most, hogy a hombárfejű rezsirikkancs éppen befejezte az M1 stúdióban a legújabb hazugságait, felhívom a figyelmet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban néhány nem túlságosan közismert momentumra:
A tegnap 23:56-kor elküldött írásomban említettem, hogy a Paksi atomerőmű bővítésének előkészítése és lebonyolítása céljából 2012. július 26-án (mindössze 9 millió Ft alaptőkével) megalakították az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. nevű projekt céget, egy olyan összetételű cégvezetőséggel, amely vezetőség között egyetlen atomenergetikai végzettségű szakember sincs.
Az atomerőmű bővítése céljából létrehozott MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektcég ismertetőjéből általam már tegnap este is idézett szöveg (miszerint „a szállító kiválasztását a műszaki és biztonsági eltérések nem befolyásolják, a több mint négy évtizedes, sikeres atomenergetikai együttműködés viszont olyan érték, amelyre a jövőben is építhetünk) azt bizonyítja, hogy már a projektcég 2012. július 26-án történt megalakítása előtt eldöntött kérdés volt, hogy az oroszok kapják a megbízást a Paksi erőmű bővítésére!
A bővítési projekt előkészítése ráadásul nemcsak a közvélemény elől, hanem a szakemberek elől is annyira elzártan zajlott, hogy az Energiaklub Szakpolitikai Intézete is csak a Kúria 2012. november 22-én hozott megfellebbezhetetlen ítélete után juthatott hozzá a projektre vonatkozó adatokhoz, amely adatok (a Kúria ítélete ellenére) a mai napig sem teljes körűek.
A 2013. június hónapban rendelkezésére álló adatok alapján az Energiaklub Szakpolitikai Intézete elemzést készített a „Lévai projekt”néven futó „paksi atomerőmű bővítés” előkészítéséről, amely elemzésben sok egyéb mellett az alábbiak fontos részletek olvashatók:
1.) A paksi atomerőmű küszöbönálló bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat érintő alapvető információkat tartanak vissza.
2.) Már a bővítés folyamatát elindító első lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott. Ugyanis az Országgyűlés határozatban járult hozzá „a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.”
E döntéssel kapcsolatban azonban számos jogi és tartalmi aggály merült fel.
Nem egyértelmű, hogy a Parlament mihez is adta hozzájárulását, mivel nem tisztázott sem az előkészítő tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Mindmáig nyitott kérdés az is, hogy mire terjedhet ki az előzetes, elvi hozzájárulás. Nem tisztázott az érintett szereplők, a kormány és a Magyar Villamos Művek Zrt. viszonya: így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.
3.) Az Energiaklub által megismert dokumentumokból megállapítható, hogy a bővítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták.
A Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végezték, hanem már konkrétan a bővítést készítették elő.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. az „előkészítő tevékenység” ürügyén sokkal inkább magát az engedélyezés, a tenderkiírás, és ezáltal kvázi a létesítés megkezdését végezte.
Mindehhez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket.
4.) A Lévai projekt keretében, az elemzés készítésének az időpontjáig ( 2009. júniusig), mintegy 3,6 milliárd forintot költöttek el.
Ennek az összegnek közel háromnegyedét a tender előkészítésére és a bővítés PR-jára fordították.
Ezzel szemben a konkrét – gazdasági, műszaki – vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.
Ezek a tények azt bizonyítják, hogy miközben a paksi bővítést előkészítők kezdettől fogva tenderezés nélküli orosz üzletet terveztek, továbbá tájékoztatás helyett végig titkolóztak, a paksi bővítés körül legyeskedő narancsosok máris lenyúltak közel annyi pénzt (tender-előkészítés és tájékoztatás, „PR” címén), mint amennyit a csepeli narancsosok az északi bevételből eltűntnek hazudtak, mert el akarták lopni!
5.) A kormánytól kapott információkkal és a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel szemben – amely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani orosz hitelből – más megoldásban is gondolkodnak.
Egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy előre, a villamosenergia-fogyasztókkal finanszíroztassák meg a beruházás költségeinek legalább egy részét.
(Ez a fogyasztói finanszírozás valószínűleg úgy jelenne meg az áramszámlákban, mint ahogy korábban „szénipari szerkezetátalakítási támogatás” címen külön tételként felszámított költség megjelent.)
Remélem, hogy az Energiaklub Szakpolitikai Intézete elemzéséből fentebb idézett megállapítások alapján mindenki számára világos, hogy a Paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban jelenleg még semmi sem világos?!
fghfjhgkjhk! A paksi erőmű reaktorai nyomottvizes típusúak. A Fukushima Dai Icsi leolvadt 1-es, 2-es, 3-as reaktorok GE Mark I típusú, úgynevezett forralóvizes reaktorok, amelyeknél előállhat a fűtőrudak esetleges szárazra kerülése.
A jelenleg használt reaktortípusoknál a moderátor könnyűvíz vagy nehézvíz.
forralóvizes reaktor (BWR)
nyomottvizes reaktor (PWR)
nehézvizes reaktor (PHWR vagy CANDU)
A csernobili reaktorok grafitmoderátorosak voltak (RBMK).
A forralóvizes reaktoroknál a gőz magában a reaktorban keletkezik, így a turbinát kell szigetelni a külvilágtól, mert a vízkörben található rádióaktív anyag. Az RBMK-nál is így van, de azokat a csernobili baleset után mind bezárták.
A nyomottvizes reaktoroknál (Paks is az) elkülönül a primer és a szekunder vízkör, a hőátadás gőzfejlesztő hőcserélőn keresztül történik.
http://www.atomeromu.hu/download/78/Az%20RBMK%20egyedi%20reaktor.pdf
Az RBMK hátrányai közül ki kell emelni a zóna nagy mérete és a sok csatorna miatt
szükséges nagyon nehézkes szabályozást: Csernobilban például reaktoronként 200
szabályozórúd volt (Pakson sokkal kevesebb, csak 37 szükséges). A csernobili balesetben
azonban még ennél is nagyobb szerepet játszott a típus egy másik sajátossága: bizonyos
állapotokban pozitívvá vált az ún. üregegyüttható. Ez azt jelenti, hogy szélsőséges
körülmények között a hűtővíz elforrása reaktivitásbevitelt, azaz pozitív visszacsatolást jelent.
Ennek oka, hogy az RBMK típusnál a könnyűvíz hűtőközeg sokkal több neutront nyel el,
mint a grafit moderátor. Forráskor a víz (azaz a neutronelnyelő közeg) sűrűsége nagyon
lecsökken, így elgőzölgéskor megnő a neutronok száma. (Pakson az üregegyüttható mindig
negatív, aminek az az oka, hogy a VVER-ekben a víz a moderátor szerepét is betölti, ezért az
esetleges elforrásakor a neutronok a moderátor hiányát is megérzik: nem lassulnak le, így nem hasíthatnak újabb magokat. Emiatt a láncreakció is leáll.)
ejnye Gordon!
Tönkre teszed a játékszeredet és másra akarod kenni, mint egy ovis, vagy mint
egy fideszes! Ezek után ne csodálkozz, ha nem tartom jó ötletnek a kecskét a
számodra! Képzeld el, ha az durran ki!