Csepel.info

Csepel.hu

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából november 19-én a csepeli önkormányzat nagytanácstermében – elsősorban a gyerekeknek szóló rendezvényen -, Kitzinger Adrienn sajtóreferens köszöntötte a jelenlévőket, valamint Ábel Attila alpolgármestert, Dzsida Lászlót, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Kft megbízott osztályvezetőjét, Gombik Imrét, a Csepeli Kertbarát Kör vezetőjét és Lovranits Júliát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát.

Kitzinger Adrienn ezt követően elsőként Ábel Attilát kérte fel a megnyitó beszédének megtartására. Ábel Attila Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere üdvözlő szavait tolmácsolta, majd így folytatta:

„A csepeli önkormányzat elkötelezett a környezetvédelmi feladatok végrehajtása és az újabb zöld területek kialakítása irányában. Bizonyára sokan észrevették azokat a munkagépeket, amelyek segítségével ötvennégy kilométernyi csatornaépítést fejeztünk be. A csepeli kis-és nagy Duna így tisztább lett, de fokozott figyelmet fordítottunk a parkok megújítására, és megtisztítására. Ide tartozik a Tamariska-domb, a csepeli kis-Duna part, a Daru-domb  ( innen 2001 tavaszától 100 köbméter szemetet szedtünk össze és szállítottunk el), és a csepeli Kiserdő is. Az utóbbira 24 millió forintot költöttünk, és mint kiderült korábban ide hordták a sétányokon épülő lakótelep sittjeit. Erre föld került, de később ismét sitt lerakó hely lett. Ajánlom, hogy menjenek ki, mert itt az erdei tornapálya mellett még szalonnasütő hely is létesült. Ami még nagyon fontos, hogy a Kiserdőben folyamatos a közterület felügyelet. A Csepeli Városgazda Zrt munkatársai a parkokban folyamatosan locsolják és nyírják a füvet, így a pihenőhelyek népszerűek a csepeli lakosok körében. Folytatva a felsorolást, a Madarak és Fák Napja alkalmából száz darab fa lett ültetve, a Fitness Parkban pedig BMX pálya lett kialakítva. Azzal, hogy élünk a zöld területek adta lehetőségekkel, kerületünk a Virágos Magyarországért verseny, különdíját kapta meg. A komposztálási programban is részt veszünk, de erről Dzsida László tud többet mondani.”

Dzsida László először az eddigi eredményeket ismertette. „A csepeli önkormányzat hathatós támogatásával, már harmadik éve veszünk részt a programban. Az első évben, 2011-ben a mintaprogram keretében, a csepeli önkormányzat és a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt szervezésében, Forró Edit a Corvinus egyetem tanszékvezetője tartott előadást. Ekkor 23 darab lomb- és 136 darab nagy komposztáló edényt osztottunk ki. Tavaly a Csepeli Kertbarát Kör segítségével, 123 család vehetett részt a programban. Az idén a magánszemélyeken kívül,  öt iskola és egyéb intézmény kért komposztáló edényeket. Ezek három év után,- amennyiben rendeltetésszerűen használják -, díjmentesen átkerülnek saját tulajdonba. Ennek további feltétele, hogy évente egyszer ellenőrizni tudjuk, fényképet készíthessünk róla és leírjuk az adatokat. Ez utóbbi azért is fontos, mert így meg tudhatjuk, hogy mennyi az a tápanyag, amit fel lehet majd használni.”

Gombik Imre szerint nem ördöngös ez a művelet. „Ebben az évben 250 család kért és kapott komposztáló edényeket. Újra itt van az ősz és 2010 óta a Fővárosi Önkormányzat tiltja az égetést, így a levelek összegyűjtése után, akár mi is elkészíthetjük a lombkomposztálót. Kell hozzá négy karó és drótháló. A leveleket megkülönböztetjük aszerint, hogy nehezen vagy könnyen bomlanak-e le. A diófa levelében lévő csersav a komposztálás alatt teljesen lebomlik. Ha a vadgesztenyefának fertőzött a levele, akkor inkább a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt-től vásárolt zöld hulladékzsákba tegyük, és abba rakjuk ki elszállításra. A gyümölcsfák levelei könnyen bomlanak el. Ha száraz az idő, akkor a komposztot meg kell locsolni, és rá kell tenni a fűnyesedéket, ami gyorsítja a folyamatot. Persze nem árt szólni a szomszédoknak sem, mert ha túl nedves a komposzt, akkor a víz kiszorítja az oxigént és elindul a rothadás. Esetleg olyan helyre is összegyűjthetjük a faleveleket, ahol nem fújja el a szél, és így a bogarak áttelelnek, ami a madaraknak nagyon jó eleség. Ezzel kapcsolatosan inkább átadnám a szót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársának.”

Lovranits Júlia először a gyerekeket kérdezte a kivetített képen lévő madarak fajtájáról és arról, hogy kik etetik és mivel, valamint kik itatják a kertjükben található madarakat. Felismerik-e és mit tudnak az etetőkről és az odúkról, majd így folytatta: „Nagyon fontos a téli madáretetés. Talán a legelterjedtebb az ablaketető, mert oda szállnak, és közelről gyönyörködhetünk bennük. Ahogy a képen látjuk, készíthetünk akár pet palackból is. Viszont nagyon fontos, hogy a kivágott kis ablak széleit szigetelőszalaggal lássuk el, mert a szegény kis madarak könnyen megsérülhetnek Az etető mellett kell egy odút is készíteni, hogy a kis állatkák tudjanak hol aludni. A mi az eleséget illeti, ne adjunk nekik kenyeret. Kirakhatunk viszont állati zsiradékot, szalonnát, kenyeret és magvakat is. Csíkos napraforgóval ne etessük őket, mert nagyon kemény és kevés bennük a tápanyag. Etetni csak télen kell egészen tavaszig, amíg a hó el nem olvad. Viszont itatni egész évben kell. Az itató ne legyen mély, mert a madarak nem tudnak úszni. A kóbor macskák miatt ne legyen alacsony helyen és lehetőleg kerítsük körbe tövises ágakkal. A házi cicákra tegyünk olyan nyakörvet, amin csengő vagy csörgő van és tartsuk őket nappal a szobában. Vigyázzunk a kis madarak életére és a végére egy jó tanács. Annak ellenére, hogy nem olyan szépek és színesek, mint a rigók vagy a cinkék, etessük meg a szegény kis verebeket is. Legyen mindenkinek otthon madárbarát kertje, de az óvoda és az iskola és a szüleitek munkahelye is lehet madárbarát. Arra kérlek benneteket, hogy az itt hallottakat terjesszétek a kis madarak védelmében”– fejezte be előadását és a kora délutáni programot Lovranits Júlia.

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. november 20. szerda at 08:20 and is filed under Érdekes, Önkormányzat, Csepel, Oktatás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.