Portfolio.hu
Vélhetően többen tapasztalták már, hogy számtalan, jellemzően vidéki avagy pesti lakó Budát azonnal a Rózsadombbal, a Rózsadombot pedig a fényűzéssel azonosítja. “Hol laksz?” “Budán.” “A Rózsadombon?” – zajlott már le ez a párbeszéd kismilliószor az országban.
A dolog nyilván érthető, és talán azok is érzik a túlzást benne, akik ezt feltételezik, ám a jelenség ettől még létezik. Persze Budapest egyes városrészeit sokszor még az ott lakók sem ismerik igazán, így nem is csoda, ha az egyszerűség kedvéért sokszor, sokan általánosítanak. Ám van Budapesten olyan is, aki bizony a Rózsadombon él, de közel sem azon, amivel a luxust és a fényűzést azonosítják. Budapesten ugyanis két Rózsadomb van. Egy Budán, a II. kerületben, egy pedig Csepelen, Csepel-Rózsadomb. Lássuk, miben különbözik egymástól Budapest két Rózsadombja. Az Otthontérkép blogjának bejegyzése.
“Meglepő módon” az egyik legfontosabb különbség a két budapesti Rózsadomb között az elhelyezkedésben van. Míg a budai nem messze a Margit híd lábától kezdődik, és folytatódik felfelé a dombon, ahogy arra a neve is utal, addig a csepeli druszája közel sem mondható dimbes-dombosnak, és a külön identitással rendelkező Csepel (se nem Buda, se nem Pest, ugye) dél-nyugati csücskében található. Ha domb nincs is a környéken, legalább Rózsa van, vagyis Rózsa utca, és Rózsa köz is, míg a fényűző budai testvér csak egy Orgona és egy Borbolya utcát tud villantani, ha nem számoljuk a Bimbó utat (rózsabimbó). Ám ennél azért érdemlegesebb különbségeket is találhatunk.
Az Otthontérkép-en megtalálható lakóingatlanokra vonatkozó értékesítési árakból az is kiderül, hogy míg a II. kerület, a maga 348 ezer forintos átlag négyzetméterárával a legdrágább kerületnek számít Budapesten, addig Csepel ennek a listának jelenleg a legvégén tanyázik, 161 ezer forintos négyzetméterenkénti értékkel.
Ám ami ennél is izgalmasabb tény, hogy a Rózsadomb, a közhiedelemmel ellentétben, közel sem a legdrágább városrésze sem Budapestnek, sem a II. kerületnek, sőt! Az összesen 33 darab II. kerületi városrészből a budai Rózsadomb mindössze a 14. legdrágább, vagyis a középmezőnyhöz tartozik a maga 367 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti értékesítés árával. Csepelen a 33 városrésszel szemben mindössze 13 található, a helyi Rózsadomb pedig a közel 153 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárával még éppen hogy bekerült az első 10-be, pontosabban a 10. a csepeli városrészek árlistáján.
Egy másik, az életminőség szempontjából igen fontos összehasonlításban azonban a statisztika alapján a budai Rózsadomb a közelébe sem ér a csepelinek. Ez pedig a zöld közterek aránya. Bár a kerületek összehasonlításában Csepel – a maga 10% körüli arányával – jelentősen le van maradva a II. kerület 41%-ához képest, ami a “Budapest zöld szívének” nevezett Hegyvidék után (a XII. kerületben 48,7%-os a vizsgált mutató) következik a ranglistán. Ám a második legjelentősebb zöldterületi számot elérő kerületen belül Rózsadomb városrész nem büszkélkedhet ilyen előkelő számokkal.
Míg a budai Rózsadombon, a magánkerteket leszámítva (ami persze nem kevés), nincs érdemi mennyiségű zöld terület, addig csepeli társánál papíron 50%-os ez az arány. Bár a számok makacs dolgok, az életben persze nagyon nem mindegy a környezet többi eleme, és a zöldterületek minősége. A város határán található csepeli Rózsadombon ugyanis két (a városrész egészéhez viszonyítva) jelentősebb méretű ipari-kereskedelmi terület is található, amik akaratlanul is rontanak azon az érzetünkön, hogy a csepeli Rózsadomb utcáit járva egy lila tehenekkel teli alpesi falucskába képzeljük el magunkat.
A két Rózsadomb példáján is jól látszik, hogy bár a hivatalos adatok bizonyos értelemben megalapozottak és helytállóak, a valóság bizony nem fekete és fehér. Hangsúlyozzuk is, hogy a “zöld közterek” mutató kiszámításakor a nagyobb közparkokat, temetőket, erdőket, nagy területű gondozatlan füves fás területeket vettük figyelembe, és nem számoltunk a mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel, sportpályákkal, lakótelepi házak közötti zöld területekkel, illetve a családi házak magánkertjeivel, aminek köszönhetően pl. a II. kerületi Rózsadomb sem ért el kiemelkedő eredményt az összehasonlításban. Az ilyen esetekben a hivatalos beépíthetőségi százalékok az irányadóak, ám azt is lehet tudni, hogy sokszor és sokan kaptak már különböző módokon előzetes vagy utólagos felmentést ez alól a kritérium alól, így ezek a számok is csak tájékoztató jellegűek lehetnek. Az viszont biztos, hogy a Belvárosban lévő zöldterületek többsége közterület, míg pl. a Rózsadombon szinte minden lakáshoz és társasházhoz saját, élhető méretű kert tartozik.
A különbségek azonban egyéb mutatókban is szembetűnőek, ha az utcaképek nem szolgálnának elég bizonyítékkal a különbségekre. Többek között mind a lakók, mind a lakások tekintetében jóval nagyobbnak számít a II. kerületi Rózsadomb, ahol az egy lakásra jutó lakók száma mindössze 1,8, míg a csepeli városrészben ez eléri 2,6-ot, vagyis jóval népesebb háztartások lakják az utóbbit, ami a társadalmi indokon belül vélhetően családszerkezeti okokra vezethetőek vissza.
A szimbólikus küzdelem igazságos eredménnyel zárult. II. kerület Rózsadomb vs. Csepel-Rózsadomb döntetlen.
Forrás: Portfolio.hu
