Hirado.hu
A szervezők szerint százhúszezren követelték ma Székelyföld területi autonómiáját a Székelyek Nagy Menetelésén. Erdély minden pontjáról buszokkal, autókkal érkeztek a résztvevők Háromszékbe. Európában és Észak-Amerikában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak, és Magyarország több nagyvárosában is szerveztek a székely menetelést támogató demonstrációkat.
A szervezők szerint százhúszezren követelték ma Székelyföld területi autonómiáját a Székelyek Nagy Menetelésén. A demonstráción a háromszéki Kökös és Bereck között a legforgalmasabb főút mellett, 53 kilométeres összefüggő menetoszlopot alakítottak ki a résztvevők. A demonstráció – amelyet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezett – békésen, incidensek nélkül zajlott.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiája érdekében hívta életre a menetelést, hogy így tiltakozzanak a román közigazgatási reform ellen. A román kormány tervei szerint, úgy darabolnák fel Székelyföldet, hogy a három magyar megyét egy nagyobb régióhoz csatolnák, így a magyarok kisebbségbe kerülnének. A Székely Nemzeti Tanács viszont a történelmi Székelyföldet külön régiónak tekintené, ahol a magyarság számaránya 85 százalékos lenne.
A résztvevők Brassót Bákóval összekötő legforgalmasabb országút mentén tizennégy településen és útkereszteződésben gyülekeztek.
Reggel Erdély minden pontjáról buszokkal, autókkal érkeztek a résztvevők Háromszékbe. Székelyföld autonómiáját követelő román, angol és magyar nyelvű transzparensekkel vonultak fel.
A Székelyek Nagy Menetelése ökumenikus istentiszteletekkel kezdődött el.
Tőkés László Maksán rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „A magyarság éppen úgy méltó és érdemes és jogosult a közösségi jogokra, mint más szerencsésebb, szabadságukat kivívott nemzetek, ezért aztán mi is a tettek mezejére léptünk”- fogalmazott.
A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: „Autonómiát akarunk, nem függetlenséget!”, „Románia a mi országunk is!”.
A több ezer kis zászló mellett négy óriási 250 méter hosszú székelyzászlót is kifeszítettek a menetoszlopokban. Amikor a békés vonulók összetalálkoztak a Székely himnuszt énekelték el.
Izsák Balázs, a szervezet elnöke azt mondta: bebizonyosodott, hogy közösségi összefogással nincs lehetetlen. „Képesek vagyunk föllépni közösen, erőt felmutatni, Székelyföld jövőjéért, a gyerekeink jövőjéért. Rendkívül fontos, hogy ez mindenkiben tudatosodjon, azokban is, akik ma nem jöttek el, hiszen mind a hétszázezer székely akaratára szükség van, ahhoz, hogy Székelyföld autonómiáját meg tudjuk teremteni.”- mondta Izsák Balázs.
A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit és a menetelés kiáltványát, amelyben megerősítették, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet felkarolta, és mindegyikük kivette részét a mozgósításból.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta: „A törekvésink közösek, céljaink közösek, és én bízom abban, hogy úgy ahogy a közösség érdekeit eddig is képviselni tudtuk, ezután is azt fogjuk tenni. Egy- egy ilyen rendezvény megerősíti az embert abban, hogy jó úton jár és abban, amit csinál az a közösségnek a támogatását élvezi.”
A román közvéleményt megosztotta a menetelés
A román közvéleményt megosztotta a székelyek demonstrációja. Mind a tüntetők követeléseit, mind pedig a résztvevők számát illetően eltérő vélemények láttak napvilágot.
A Kovászna megyei prefektusi hivatal szűkszavú közleményben mondott köszönetet a rendfenntartó erőknek és a szervezőknek azért, hogy a demonstráció incidensek nélkül, békésen zajlott. Ezt a közleményt idézve a román hírforrások tizenötezer résztvevőről beszélnek. Az öt román hírtelevízió közül kettő foglalkozott részletesebben az eseménnyel, nem túl barátságos hangnemben. Több kommentárban is azt sugallták, hogy Magyarországról szervezték az eseményt, hiszen onnan is jöttek résztvevők, egyikük tudni vélte, hogy a kifeszített 250 méteres zászlókat is onnan rendelték.
Az Adevarul hírportál szerint a rendőrség egy román társaság tagjait bekísérte az őrsre, mert román zászlókat lengetve haladtak a demonstráció országútján. A vezető politikusok közül Crin Antonescu, a kormányszövetség liberális társelnöke szólalt meg, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy székelyföldi enklávét hozzanak létre Románia területén. A magyarellenességéről ismert Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő a hasonló demonstrációk betiltását javasolta.
Európában és Észak-Amerikában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak
A Székely Nemzeti Tanács háromszéki demonstrációjával párhuzamosan Európa és Észak-Amerika több nagyvárosában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak. Helsinkiben, Bécsben és a Kárpát-medence számos magyarok lakta településén is tüntettek a román régiósítási törekvések ellen és a székely autonómia ügye mellett.
„Ma még mi állunk ki a székelyek mellett. Holnap már talán ők mellettünk” – mondta a pozsonyi szimpátiatüntetésen Gubík László szervező. A tüntetők a Román Nagykövetség épülete előtt felolvasták, majd a követség postaládájába dobták a Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatát.
A felvidéki Dunaszerdahelyen egy székelyeket támogató petíciós ívet lehetett aláírni. Hasonló aláírásgyűjtést volt Párkányban, Szomotoron, Izsán és Rimaszombatban is. A rendezvényen az MKP elnöke, Berényi József azt mondta: ezzel szeretnék jelezni, hogy erdélyi barátaik nincsenek egyedül az önrendelkezésért folytatott küzdelemben.
„Az erdélyiek nemcsak önmagukért mentek ki ma az utcákra. Hanem az autonómia gondolatáért mentek ki elsődlegesen, ami nemcsak őket érinti. Én úgy érzem, hogy az autonómia és önrendelkezés kérdésében nekünk önmagunkat kell meggyőzni” – mondta Berényi József.
A délvidéken is megemlékeztek a menetről. „Minden magyar felelős minden magyarért” mottóval az észak-bácskai Topolyán, mintegy százan vettek részt a rokonszenvtüntetésen.
Több magyarországi nagyvárosban is demonstráltak
Magyarország több nagyvárosában szerveztek a székely menetelést támogató demonstrációkat. Debrecenben, Szolnokon, Sárospatakon és Keszthelyen is kiálltak a romániai magyar kisebbség törekvései mellett.
Budapesten a tömeg a román nagykövetség elé vonult, ahol a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum egyik alapítója azt mondta: az Európai Unióhoz fordulnak Székelyföld érdekében.
A Hősök teréről indult a menet Románia Budapesti nagykövetsége elé. A tömeg élén a szervező Civil Összefogás Fórum, és a Székelyföldért Társaság vezetői haladtak.
A résztvevők nagy része úgy gondolta: jelenlétükkel is hangsúlyozhatják, hogy a székelyek is a magyar nemzet részei. A menetoszlop délben érkezett meg a román nagykövetséghez. A tömeg teljes szélességében kitöltötte az utat.
A Székelyföldért Társaság elnöke azt mondta: a román közigazgatás Székelyföldet érintő átalakítása teljesen elfogadhatatlan. „Jelen demonstrációnk a román kormány azon régiósítási törekvései ellen tiltakozik, amely révén a több mint 75 százalékos részarányú székely megyéket szeretné egy nagyobb, román többségű régióba beolvasztani, szétszabdalni”- mondta György Mózes Árpád.
Bencze Izabella, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum egyik alapítója azt hangsúlyozta: ha megvalósul a román kormány terve, akkor pár év múlva Székelyföldön már lesznek kétnyelvű helységnév táblák, és alig lehet majd magyar szót hallani. Ezrét a civil szervezet az Európai Unóhoz fordul Székelyföld érdekében.
Petíciót adnak át az unió és a román kormány számára
„Petíció készül az Európai Unió és a román kormány számára, amelyben felsoroljuk a várható jogsértéseket, és azt sem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, ahogy ezt eddig tette. A petíciót eddig már ötezren írták alá”- fogalmazott a CÖF alapítója.
Debrecenben a Kossuth téren gyűltek össze Székelyföld autonómiájáért tüntetők, Zalaegerszegen pedig a dél-tirolihoz hasonló autonómiát követeltek Székelyföldnek. A megmozdulás résztvevői emlékeztetettek arra: a székelyek sokszor életük árán védelmezték az 1000 éves határokat.
Keszthelyen is magyar és székely zászlókkal a kezükben gyűltek össze az emberek a város parkjában felállított székely kapunál. Volt, aki azért jött el, mert nem tudott hazautazni Székelyföldre a menetelésre.
Szegeden a résztvevők az Aradi vértanúk teréről vonultak a Román Konzulátus elé.
Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Református Gimnázium udvarán az erdélyi falnál gyűltek össze a Székelyföld autonómiáját támogatók. A résztvevők háromszéki falvak neveit tartalmazó táblákat helyeztek el.
Sárospatakon Wass Albert verseiből olvastak fel részleteket a székely szimpátiagyűlésen.
Forrás: Hirado.hu
