Csepel.hu
Az „összefogást” és a „társadalmi szolidaritást” emelték ki beszédükben annak a három csepeli ellenzéki pártnak a képviselői, akik az 1956-os forradalomra emlékeztek a Nagy Imre Művelődési Központ előtt október 21-én. A rendezvény azonban bírálói szerint a kirekesztésről, és nem Nagy Imre örökségéről szólt: a szervezők ugyanis “az összefogás jegyében” kizárólag az MSZP-ből kivált vagy ahhoz kötődő pártokat hívták meg, és nevezték demokratikusnak.
A Nagy Imre Társaság megemlékezésén beszédet mondott és koszorút helyezett el a mártír miniszterelnök emléktáblájánál Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének elnöke, Borka-Szász Tamás, az MSZP-ből kivált Demokratikus Koalíció képviselője valamint Szabó Szabolcs, az MSZP-vel választási szövetséget kötött Együtt-PM képviselője. Másokat nem hívtak meg.
Borka-Szász Tamás Gyurcsány-párti politikus a beszédében kiemelte, hogy 1956-ban legalább egy napra össze tudott fogni az ország, manapság azonban „lezüllesztették az összefogás eszméjét”. A szónok Rákosi korához hasonlította a mai rendszert, de ez szerinte „papírtigris”, amelyet „szét lehet tépni”. A DK azon van, hogy „széttépje az emberek megfélemlítésén alapuló jelenlegi hatalmi viszonyokat”. Szabó Szabolcs Bajnai-párti politikus úgy fogalmazott, hogy „a hatalmon lévők most megpróbálják megtörni a szolidaritás eszméjét és az összefogásra való törekvést.” A demokratikus ellenzék célja szerinte az összefogás megteremtése és a szabadság eszméjének hirdetése egy olyan korszakban, amikor “a demokrácia veszélyben van”. Szenteczky János MSZP-s politikus arról szólt, hogy „56-ban a népnek elege lett a hatalomból, és ez érvényes napjainkban is. Október 23-a a köztársaság 1989-es kikiáltásának és a szabadságnak a napja, amely nem fér össze a diktatúra törekvéseivel és jelképeivel. Ma újra a félelem uralkodik el az embereken, de a tavasszal esedékes parlamenti választásokon szavazataikkal hitet tehetnek a szabadság mellett” – emelte ki, némileg ellentmondva annak, hogy ma is diktatúra volna.
A beszédek után a meghívott pártok megkoszorúzták Nagy Imre emléktábláját, majd néhány tucatnyian mécseseket helyeztek el alatta.
A megemlékezést szervező Nagy Imre Társaság magyarázata szerint “csak a demokratikus erők” helyi szervezeteit hívták meg az eseményre. A csepeli képviselő-testületben a 2010-es demokratikus választások során frakciót is alaktó LMP, Jobbik és a Fidesz képviselői ennek ellenére nem kaptak meghívót, így nem is szólalhattak meg. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Táraság budapesti elnöke érdeklődésünkre erről azt mondta, hogy az LMP-t véletlenül nem hívták meg, s tőlük utólag majd elnézést kérnek. A Jobbik szerinte szóba sem jöhetett, a Fidesszel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy „elvi alapon nem invitálták meg a kormányzópárt képviselőit”. Céljuk ennek ellenére az, hogy a forradalom emlékére demonstrálják az összefogást és a társadalmi szolidaritást.
“Nagy Imre személye nem szétválaszt, hanem összeköt”
A csepeli „demokratikus erők” megemlékezésére már nem kapott meghívót Tenk András, az LMP önkormányzati képviselője. Ő úgy reagált erre, hogy „a jelek szerint vannak demokraták és még nagyobb demokraták. Úgy látszik, minket nem tekintenek annak” – emelte ki.
Pákozdi József, a Jobbik önkormányzati képviselője azt mondta, hogy „ha meghívtak volna, akkor sem megyünk el, mert nem tudunk azonosulni azzal a rablóbanda maffiabaloldallal, amely megnyomorította az országot. Álságos színjátékot űznek, miközben az MSZP és a DK annak az MSZMP-nek az utódpártja, amely véres kegyetlenséggel leverte a forradalmat és emberek százait kivégeztette utána. Ezek tények…”
Ábel Attila alpolgármester, a Fidesz csepeli elnöke szerint a Nagy Imre Társaság éppen Nagy Imre szellemiségét tagadta meg. “A forradalmat megelőzően kommunista eszméket valló és politikai pályát bejáró miniszterelnök minden korábbi hibáját és bűnét jóvá tette azzal, hogy képes volt a szabadságáért és függetlenségéért küzdő magyar nemzet élére állni. A forradalom leverését követően sem futamodott meg gyáván. Ezért végeztette ki őt Kádár János, és ezért lett így valóban az összefogás jelképe. Nagy Imre személye nem szétválaszt, hanem összeköt bennünket, bármilyen politikai nézetet is valljunk. Sajnálatos, hogy a nevét viselő társaság ilyen szégyenletesen viselkedett” – hangsúlyozta a csepeli alpolgármester.
1956-os megemlékezések Csepelen
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata október 23-án 10:30 perckor tart koszorúzást a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél (Budapest, XXI. kerület, Szent Imre tér), melyre politikai megkülönböztetés nélkül minden csepelit szeretettel várnak.
12:30 órai kezdettel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak tiszteletére a Weiss Manfréd Szakközépiskola tartanak emlékműsort (Szakiskola és Kollégium, Budapest XXI. kerület, Tanműhely köz 7.) Beszédet mond Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára, 1956 hőse. Ekkor kerül sor a Csepel Díszpolgára és a Csepel Örökség díjak ünnepélyes átadása is.
A csepeli megemlékezések Kormorán koncerttel érnek véget, amely 17:00 órakor kezdődik a Karácsony Sándor utcában (Sétáló utca).
Forrás: Csepel.hu
És ezek a hataloméhes, önző barmok időnként még egymást is kirekesztik, lásd Szabó Szabolcs nyilatkozatát, mely szerint ő a demokratikus pártok egyetlen jelöltje, és csak az MSZP meg Bajnai pártja demokratikusak.
Megnéztem Szenteczky pártlapját, na az meg a Szabó Szabolcsot is elhallgatta, csak a saját beszédét tette ki. Egymás golyóit is kiharapnák egy ellopható ezüstpénzért, ha tehetnék?
“Férgek gyűlnek Duna partján” – egy ’56-os harcos verse a “demokratikus ellenzék” rendezvénye elé
2013. október 23.
Forradalmunk dicső napján,
férgek gyűlnek Duna partján.
Bűzös foguk csattogtatván
szabadságunk kigúnyolván.
Egyetemünk aulája
Belereszket nemsokára
Ej ha tudna, hányna rája
A sakálok csapatára.
Antal bűne, hogy maradtak,
Országunkra romlást hoztak,
mindenünkből kiforgattak.
Koldus sorsra ők juttattak.
Nemzetünknek szégyenére,
nem ütöttek rabló kézre.
Vígan élnek sütkérezve
Európa szégyenére.
Sakálokból dögszag árad!
Meddig tűrjük?! Mire várnak
országlói a Hazának??!
Rendet tenni népre várnak?!
Vörös lyukból vörös homok.
Nem marad más csak a romok.
Szaporodnak, mint a gyomok!!
Mire vártok, mit akartok?!
Gyalázatra vetemednek.
Ötvenhatra sarat vetnek!
Gyalázata a Nemzetnek!!!
Vessünk most már véget ennek!!!!
Írta: Rajna Tibor
Rajna Tibor 1956-ban – 16 évesen – a Tűzoltó utcai felkelők őrparancsnoka volt Angyal István parancsnoksága alatt, és vele együtt lett elítélve a megtorláskor, 12 évet kapott fiatal korára való tekintettel.
Szerintem Pákozdi Úr téved, mert a forradalmat nem az MSZMP, nem az MDP, hanem a szovjet tankok fojtották vérbe. A komcsik a hátuk mögött settenkedtek, majd gyilkoltak.
Ezen pártok utódai a mai maszop, meg a demegóg koalíció. Egyik szónok sem kérdezte meg “Imre te mit mondanál?”
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapónak igaza van, de ezek a komcsik alapították meg az MDP utódpártjaként 1956 október 31-én az MSZMP-t.
Nagy az egyetértés a fideszes nagyapó és a jobbikos Pákozdi között.
Látod Aladár, lehet ezt szépen is, nem csak mocskolódva. Furcsa, mi? Nem ehhez vagy szokva.
Aladár!
Sok olyan dolog van amivel egyetértek a nagyapóval, és még más itteni hozzászólásával is tudok azonosulni, ha objektív és tisztességes. A személyeskedés nem az én stílusom.
Nagy Imre! Hm! mitől máríííír? /akik megölték, azok ünneplik-elég morbid/. lehet googlizni.
Pákozdi József szerint:
2013. október 22., kedd – 13:34
“Nagyapónak igaza van, de ezek a komcsik alapították meg az MDP utódpártjaként 1956 október 31-én az MSZMP-t.”
És ugye annak is van egy jogutódja.
Meg abból is van egy csapat, ami nemrég kivált.
Ők most a nagy “demokratikusak”.
Röhej.
Én inkább szégyennek nevezném.
Milyen erkölcsi normával rendelkeznek azok, akik az országot eladósították, tönkre tették, majd új névvel és arcokkal tovább akarják sanyargatni a Nemzetet. Gumigerincűek!
Na mibe fogadjunk, hogy a 2010 őszi választásokon nem az MSZP vagy a DK vagy az Együtt színeiben indulnak majd, hanem valami civil szövetség nevében?
Kommunisták voltak, azok is maradtak, ezek 32 fedőnév név után sem nyiffannak ki, mint a részeg rendőrgyilkos Ságvári.
pompom!
Van rá egy láda pezsgőm, hogy a 2010-es választásokat nagy fölénnyel a fityesz nyerte!
Tedd le a szerkinél! 😛 😛
Láttátok a Nagy Imre filmet?A végén mondta Nagy Imre:csak azt sajnálom,hogy azok fognak ünnepelni és megemlékezni rólam,akik most az életemre törnek.Ismerte a saját elvtársait,látta jól a jövőt.Az elvtársaknak mindig is jó vastag bőr volt a pofájukon,most meg még vastagabb lett.Iszonyúan kellene nekik a hatalom,fogy a pénzük,nem tudnak lopni,nincsenek a fazék körül,ez a legnagyobb bajuk.
Szomorú ünnep az / 56 … Sok ember húzott hasznot belőle,és ezek ma is rettegnek.
Csak szegény forradalmárok, ők jártak rosszul. 56 után üldözték, gyilkolták őket,
utána a hazug epigonokkal küszködtek, míg gyilkosaik vígan éltek. (ma is, ha meg nem haltak.) A forradalmárok fillérekből élnek. Az MSZMP- MSZP “gondoskodott róluk.”
A kommunista, és a magyar nem összefüggő fogalmak. ezt bizonyítja a mai MSZP
politika is. A SZDSZ pedig: kizárólag a magyar ellensége(Lepelben.)Nem ők a tolvajok:
Ők csak a tolvajok haszonleső szolgái. Mint a maszoposok. Szeressétek csak őket!!
Gordon!
csak ámulok azon, hogy milyen pontosan tudod, hogy kiknek nyaltál négy éve.
Íz élményeid vannak, vagy csak a képi memóriád?
Gordon most a Jobbiknál nyalakszik? Érdekes mik lesznek még itt.
Csak kutakodik, mert nem emlékszik, hogy hol vesztette el a gerincét.
Tisztelt Mindenki!
Az MSZP, a DK, és az Együtt-PM nem a “demokratikus pártok”, hanem a “NÉPI DEMOKRATIKUS PÁRTOK”! Nem kopirájtolom, használjátok minél többen, addjátok tovább! Tarjányi László, 2013. október 23. 7:30
Vátesz!
Csak nem problémád van a néppel? Vagy te is egyetértesz azzal, hogy nemzet címszó
alatt ma a lakosság 10-15 %-t preferálják? A többit csak azért nem hagyják jobban
lecsúszni, nehogy lázongjanak!
Tiszteletem a hősöknek, este gyertyát gyújtok értük.
A fenti hozzászólások egy része jól tükrözi a satnya fotelforradalmárok magatehetetlenségét. Vajon közülük hányan mertek szót emelni egy valódi elszámoltatásért? Lapítottak, nehogy kiessenek a pikszisből.
Inkább ide járnak zokogni a kollektív bűnökről, demagóg hozzászólásaikkal.
Éppen a diktatúrában élő és tevékenykedő fidesznyikeknek kéne megértenie a dolgot
Hol látsz te diktatúrát? Kilőtték valaki szemét, mint ők, amikor tehették?
Pákozdikám!
Tanulmányozd ezt a képet a teljesség igénye nélkül! Akár cáfolhatod is! 😛 😛
https://scontent-a-vie.xx.fbcdn.net/hphotos-prn2/p480x480/1174826_488598974569989_1538485633_n.jpg
Bugi!
Ha jól emlékszek a zállamalapító Pityu királyunk kitolatta Vazul szemét, csak úgy diktatórice, mert a lőfegyver még nem volt feltalálva!
Régi szép idők!!! 😛
Bugi!
Te annyira primitív vagy, hogy csak akkor veszed észre a diktatúrát, ha kilövi a szemed.
És ti,szemét kommunisták mit ünnepeltek?
Az”ellenforradalom” vérbefojtását?
A többszáz (ki tudja mennyi) kivégzést?
A sokezer bebörtönzést?
A többszázezer ember menekülését?
Aljas férgek vagytok!
Ti királyerdei, ki a fene vagytok.
Tudod te szerencsétlen ÉN nem ünnepelek, ÉN megemlékezem.
Ne keresd a különbséget, mert ahhoz primitív vagy.
A Feszty Adolf tervezte neoreneszánsz épületet a rövid ideig tartó náci és az évtizedekre berendezkedett kommunista diktatúra egyaránt hóhérai székhelyévé változtatta. Magyarország szuverenitása megszűnt 1944. március 19-én, 1944. augusztus 27-én a szovjet hordák átlépték a magyar határt, és csak 1991. június 19-én hagyták el hazánk területét. A pár hónapos náci megszállás után 1945 tavaszától már a vörös tanácsadók által irányított bolsevik pribékek tartották rémületben az országot. A Terror Házának elnevezett múzeum emlékeztet az embertelenségekre. Bemutatja a tetteseket, és fejet hajt azon százezrek előtt, akiket lemészároltak, megkínoztak, megaláztak, és megbecstelenítettek. A Terror Háza figyelmeztet: ez soha nem következhet be újra. A Terror Háza nyomatékosítja: a borzalom elutasítja a megbékélést.
Szemlélődjünk és álmodjunk! Vegyes érzetet kelt ez a gyors időutazás. Az egyik az, hogy hál Istennek a kegyeleti séta végén kimehetünk a szabad levegőbe, kiszellőztetve magunkból a vérszagot, a másik pedig, hogy a múlttal terhelten egyesek a mostani hatalmat erőltetik. Folyosóról-folyosóra, fentről-lentre visz az út a kínzókamrák mélyére, végignézve és végigélve azt, amelyet az ide behurcolt átszenvedett.
Az asztalnál ül valaki, s elétaszítanak. A vörös terrorlegény nagyot lök rajtam, arcommal érintem a rozsdabarna foltokkal teli asztallapot. A lámpa a szemembe világít, és az a valaki csak kérdez, kérdez. Hol volt? Mit tett? Kinek szolgált? Nem tudom, nem tudom, nem tudom, hogy mit mondjak, hiszen otthon voltam, dolgoztam, s csak a családom javára cselekedtem. A valaki felemeli hangját és a kezét. Arcomba hasít a fájdalom, reped a szemhéjam, köpném ki véres nyálamat, de nem merem. Hol volt? Mit tett? Kinek szolgált? ismétli a monoton hang, és tágul fejem, összekuszálódnak gondolataim. Tovább már nem hallok csak a szúrásokat érzem. Körmöm alatt és az agyamban. Most löknek lefelé a lépcsőn, a hátrabilincselt kézzel nem tudok megkapaszkodni. Fülembe sziszegik a bolsevik ávósok szavát: Minden eszközzel kell tudni ütni! S ütnek is. Tompul az agy, folyik, folyik a vér.
Most itt vannak az utódok. Köztük olyanok akiknek szülei annak az emberszerű lénynek embernek gazsuláltak, aki 1948 szeptemberében elkezdte a független és kizárólag a pártvezetőség irányítása alatt álló Államvédelmi Hatóság megszervezését, amely 1949. szeptember 28-án alakult meg a szabósegédből lett szadista Péter Gábor vezetésével. A kommunista terrorszervezeteknek csupán hivatalos nevük változott az évek során, feladatuk nem. Alattvalókká lealacsonyított polgárok milliói irtóztak és féltek tőlük, s ők is rettegtek egymástól. Hiszen, ha úgy szólt a parancs, habozás nélkül gyilkoltak, raboltak, sikkasztottak, vagy kínvallatások során kicsikart beismerő vallomásokkal juttatták áldozataikat bitóra, börtönbe, koncentrációs táborokba.
Esek tovább lefelé. Hátamon csattan a bikacsök, szemem bedagadt, talán jobb is, hogy nem látok. Fülem mint egy szétnyílt kagyló, a hallójáratokat elzárja az alvadt vér. A jajszavak, a nyöszörgés, majd a velőt rázó ordítás belém hasít az áporodott levegőben. A pincebörtön, most rekonstruálva. Rázuhanok a hideg betonpadlóra szórt koszos rongyokra, suttogom, hogy vizet, vizet. Valaki megszán, tehát többen vagyunk itt a vérszagban. Az éltető nedvet nyújtó keresztet rajzol homlokomra. Sorstársam az atya.
Aludni próbálok, de nem hagyják. Falhoz nyomott orral állok a cellában, közben csak ütnek, ütnek és a nagy vörös orrú pribék kéjes arccal tarkómba nyomja cigarettáját. Csak legyen már vége, de a sors nem kegyes hozzám. Ütik a hátam, hogy gyorsabban menjek, de már nem kapok levegőt. Valahogy mégis felkerülök az első emeletre, Péter Gábor szobájába.
Felébreszt egy hang. Tárgyilagosan, történelmi dokumentumokra támaszkodva. A Péter Gábor vezette politikai rendőrség az első pillanattól kezdve a párt utasításainak végrehajtására szerveződött. A mindenkori pártvezető és persze Moszkva érdekeinek megfelelően, ha kellett szüleiket, testvéreiket, szerelmeiket, barátaikat, egykori harcostársaikat, sőt bajtársaikat is lefogták, megkínozták, esetenként halálra verték. Rajk László, még belügyminiszterként, szívesen jött az Andrássy út 60-ba, hogy személyesen ellenőrizze az ÁVO munkáját az általa irányított ügyekben. Hallhatta a fogva tartottak fogcsikorgatását, a csont reccsenését, majd pár óra múlva átszellemült arccal vihetett medvecukrot hőn szeretett kis családjának. Rajkot 1949-ben elérte a sorsa. Ő került egykori elvtársai célkeresztjébe, volt beosztottjai az általa jól ismert eszközökkel és alapossággal kényszerítették beismerő vallomásra. Akasztófán végezte. A politikai rendőrségen 1950-től zajlott a tisztogatás. Szűcs Ernő, az ÁVH helyettes vezetője saját öccsét kínoztatta az Andrássy úti pincebörtönben, később Rákosi mindkettőjüket halálra verette. Sztalin hű tanítványa eleget tett a szovjet diktátor akkor megjelenő antiszemitizmusának, s a többségben zsidó származású ÁVH-sokat, akik éveken keresztül engedelmesen követték embertelen utasításait, a foglyok sorsára juttatta.
Megint visznek, mert nem bírtam a guggoltatást, s a nyakamra eresztett erős vízsugárral sem tudtak talpra állásra bírni. Beállítanak a karcerba, az egyszemélyes büntetőzárkába. Két erős fényű izzó világít a szemembe. Térdem remeg, összerogynék, de nem enged a fal. Kaparom, kaparom, pedig ujjbegyem már felismerhetetlen húscafat. Körmömet beszakították, és aki ezt tette, annak fia most akar visszamászni a hatalomba pár degenerált mellett.
Kinyílik a szemem. Középen kitépett zászlón keresztül egy felirat villan elém: halál az ÁVO-ra. A pincebörtön emléket állít a dicsőséges 12 napnak. Majd elhalkul a géppuskaszó, csak a tank dübörgése hallatszik. Megint a megtorlás, és kezdődik minden elölről. Telik a pince, erősödik a jajveszékelés, égett hússzag a dohos levegőben. Aztán azokat látom, akik itt hagyják a hazát, mert nem akarnak mellém kerülni. Utaznak fapados vonatokon, kis batyukkal nyugat felé, majd viharkabátos alakjuk eltűnik a ködben, miután átbújtak a felszakított drótsövényen.
Felállok, átvonszolom magam a könnyek termébe, búcsút intek, s felmegyek a tettesek galériájába. Ördögi mosollyal tekint rám egy alak, már találkoztam vele a kínzószobában. A kezemet kezelte . Gyermeke az egyik legtöbbet okoskodó madaras képviselő volt a Tisztelt Házban. Lelki vetítőmön végigsuhannak az adatok, arcok, emberek, ismerősök és ismeretlenek. Az áldozatok, a terror áldozatai.
1945 és 1956 között közel négyszázezer embert végeztek ki politikai okokból, és csaknem minden harmadik felnőtt ellen hatósági eljárást indítottak. Az 1956-os forradalomért és szabadságharcért a Kádár-rendszer példátlanul brutális bosszút állt. Bevezette a rögtönbíráskodást, a statáriumot, egy év alatt 152 halálos ítélet született. A halálbüntetés kiszabhatóságának korhatárát 16 évre szállították le. Vágó Tibor vérbíró így halálra ítélhette és kivégeztethette a fiatalkorú Mansfeld Pétert. A tizenkét nap szabadságért több mint 15 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és több mint kétszáz embert végeztek ki, kétszázezer ember pedig kimenekült az országból. Kádár János a későbbiek során is a több ezer főből álló ávós terrorhadseregre támaszkodott. A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkező bukásáig az állambiztonság kötelékében számos ÁVH-s tevékenykedett…
Most már csak azt kéne megírni, hogy kik voltak azok a barmok akik miatt ez bekövetkezett.
Csak a teljesség igényével.
Az a baj, hogy a történelem nem ott kezdődik, ahol azt ki ki szeretné.
Provokáció készül a Békemeneten?
„lehetséges, hogy félmeztelen nők fognak ugrálni, és az is, hogy Orbán Viktort gyalázó feliratok kerülnek elő, vagy éppen egy őt ábrázoló szoborfej. Ezeknek a helyzeteknek a tisztázása a szervezők és szükség esetén a rendőrség dolga. Aki ilyet lát, feltétlenül vegye fel mobilra az eseményeket, szükségünk lesz rá a későbbiekben.”
.
Félmeztelen nők?! Nem is rossz reklám! 😛 😛
.
http://propeller.hu/itthon/2804140-provokacio-keszul-bekemeneten
Ebihal már nem emlékszik rá, hogy a kommunista diktatúra “népi demokráciának” hívta a szocialista országokat! A kádári hazugság is a népre vonatkozott, “aki nincs ellenünk, az velünk van!” Nekem sohasem volt bajom a népemmel, a legokosabb professzortól a legelesettebb parasztig! Bajom az idegenszívűekkel volt és van, azokkal akik népi demokráciának hazudták a kommunista diktatúrát! Ugyanazok hazudják most demokráciának a nemzetközi zsidó bankárkasztnak való alávetettséget!
Vátesz!
Neked saját magaddal van bajod, azon pedig én nem tudok segíteni.
Szemtanúk szerint még egy menetelőt sem láttak levetkőzni!
Pedig ideális az idő rá! 😛 😛
Pedig a szervezők nagyon ígérték! 😀
…Grün
Állítólag a király meztelen volt.
N
Felix!
Nem egészen! Gatya volt rajta! 😛 😛 😛
https://scontent-b-ams.xx.fbcdn.net/hphotos-frc1/995201_651458978221110_1798585791_n.jpg
Én úgy emlékszem mi léptük át /2.Magyar hadsereg/ elsőnek a Szovjet határt! Ők csak viszonozták a vizitet!
joságos! Kassánál?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.