MNO
Alice Munro kanadai írónő, „a kortárs novella mestere” kapta idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön Stockholmban a svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, Peter Englund. Alice Munro művei magyarul is olvashatók.
Az idei döntés igazán népszerű lesz – fogalmazott Peter Englund, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, majd hozzátette: Alice Munro korunk egyik legkiválóbb novellistája, a kortárs rövid próza mestere, akinek életművét két, általában regénynek tekintett művét leszámítva kizárólag novellák alkotják. – Az Ontario államban született Munro történeteinek középpontjában szinte kizárólag szűkebb pátriájának lakói állnak, novellái ritkán lépik át a délkelet-kanadai provincia határát. Vidéken, kis falvakban játszódó történeteiben lebontja a romantikus szerelem mítoszát, és páratlan szépséggel ábrázolja az érzelmek kétarcúságát – foglalta össze az írónő életművének lényeges elemeit a főtitkár. Arra kérdésre, hogy korábbi bejelentéséhez hűen Alice Munro tényleg abbahagyja-e az írást, Peter Englund azt felelte, az írónő eddig hatalmas munkát végzett, háziasszonyként, feleségként és művészként egyaránt helytállt – ha a csodálatos életművét követően abbahagyja az írást, akkor tiszteletben kell tartanunk a döntését.
A tavalyi díjazottal, a kínai Mo Jennel ellentétben Alice Munro művei magyarul is olvashatóak: öt könyve jelent meg a Park Kiadó gondozásában 2006-től 2011-ig. Alice Munrónak elsősorban kisprózai munkássága jelentős, a kanadai Csehovként is emlegetik. Regénynek tekintett munkája, a magyarul is megjelent Asszonyok-lányok élete című mű is többé-kevésbé különálló történetekből áll: egy kanadai kislány nővé válását követi végig az 1940-es évek kanadai kisvárosában. Bár Alice Munro többször hangsúlyozta, hogy hősei fiktívek, műveiben nyilvánvalóan sok az önéletrajzi elem. 2006-os, magyarra még le nem fordított novellagyűjteménye, a Kilátás a Castle Rockról foglalkozik bevallottan saját családja, ezen belül is az apai ág családi történeteivel, visszamenőleg egészen a 18. századi skót felmenőkig. A kötet második felében saját életélmények ihlette fikciós történetek szerepelnek. A rövid formához való vonzódásának – ahogy 2006-ban a Die Zeit német lapnak adott interjúban elárulta – praktikus okai is voltak: kevés ideje volt az írásra. Úgy vélte, közös problémája generációja írónőinek, hogy úgy kell összelopkodniuk az írásra szánt időt. A női sorsok, a női szemszög és a női hősök lelkivilágának ábrázolása Alice Munro munkásságában központi helyet foglalnak el.
Alice Munro első novelláskötetével rögtön kiérdemelte Kanada legfontosabb irodalmi elismerését, a kanadai főkormányzó irodalmi díját 1968-ban. Ekkor már 37 éves volt, 1931-ben született a kanadai Ontarióban, Winghamban Alice Laidlaw néven. Már első novellásköteteinek történetei is itt játszódnak. Édesapja farmer, édesanyja tanár volt. Már egyetemi évei alatt publikált, de két év után félbehagyta a tanulmányait, és férjhez ment James Munróhoz. Három gyermeke született, egyiküket születése után elveszítette. Családjával Vancouverben, majd Victoriában élt, itt könyvesboltot nyitottak Munro’s Books néven. Férjétől később elvált, visszatért a Nyugat-ontariói Egyetemre, és folytatta az írást. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez. Számos rangos irodalmi elismerést kapott, legutóbb a Booker-díjat ítélték neki 2009-ben. Szeret, nem szeret című elbeszéléskötete egyik novellájából forgatták Julie Christie főszereplésével az Egyre távolabb című kanadai filmet. A film két Oscar-jelölést, a színésznő pedig Golden Globe-díjat kapott az alakításért.
Az idei Nobel-díj-átadó előtt fogadási listák első helyén Szvetlana Alekszijevics fehérorosz szerző állt, Munro végül az ötödik helyről lett befutó, megelőzve a sorban előtte álló Murakami Haruki japán írót és a fogadási listán a harmadik helyet elfoglaló Joyce Carol Oates amerikai írót. A szíriai helyzet miatt erős politikai jelentést adott volna a díjnak a szír költő, Adonis idei díjazása, ő a hetedik helyen állt a fogadási listán. Alice Munrót egy másik hölgy, az algériai humanista-feminista Assia Djebar is megelőzte a találgatások során. Nádas Péter idén is esélyes volt a Nobel-díjra. A szerdai negyedik helyről csütörtökre a tizedik helyre csúszott le, de még így is egyenlő eséllyel indult Milan Kunderával és Mircea Cartarescuval.
Forrás: MNO
