Megállítani nem, csak lassítani lehet a társasházak terjedését
Helyi Téma
Egyre több a társasház
Ha nem is érnek az égig, de egyre újabb és újabb társasházak nőnek ki a földből Csepel kertvárosi részein. A régi családi házas lakók elégedetlenek. Szerintük elveszik a levegőt is ingatlanjaik elől, ezzel is csökkentve egy élet munkájának értékét.
– Néhány héttel ezelőtt kaptuk kézhez a XXI. kerületi önkormányzat városépítési irodájának levelét, amely tájékoztat minket arról, hogy egy vállalkozás kétszer négy lakásos épületet emel a szomszédságunkban – panaszolta a Helyi Témának Kertész Tibor Szent István út lakos.
Csepelen egyre több kertes családi ház tulajdonosa elégedetlen, mivel szomszédságukban kisebb családi házak épülnek. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott van a vállalkozók érve, hogy az építkezések munkahelyeket teremtenek, új családok költöznek a kerületbe, mely adóbevételt jelent az önkormányzatnak és gyermekeket az intézményeknek.
– Attól tartunk, hogy lakótelepet építenek a nyakunkba. Ha ez sikerül, akkor a mi ingatlanjaink meglátásom szerint rögtön leértékelődnek, amibe egy életen át spórolt pénzünket öltük bele. Nem elég, hogy a száguldó közlekedés zajától egymás szavát sem értjük, most az építkezés miatt a szemközti fákat is kivágták a telekről, de még egyet sem telepítettek. Így a zaj még jobban visszaverődik. Ezek a többszintes épületek szó szerint elveszik a levegőt előlünk – érvelt Kertész Tibor és felesége.
Megkérdeztük a régi kertvárosi lakosok szaporodó panaszai kapcsán Csepel főépítészét, Polinszky Tibort.
– Ez egy nagyon régi téma. Különösen az év elején foglalkoztunk vele. A testület akkor módosította is az erre vonatkozó szabályzatot. Akkor annyiban módosultak a szabályok, hogy a 3-4 lakásosnál nagyobb építkezések engedélyeztetésének hosszabbá vált az útja. Elvi építési engedéllyel kell először rendelkezniük, melyet a hivatal megvizsgál. Ekkor döntik el, hogy lehet-e ott több lakást építeni, avagy sem. Ennyit tudtunk tenni a szabályzattal kapcsolatban. Magasabb jogszabályok érvényesek erre az övezetre. Ez nemcsak Királyerdőre vonatkozik, hanem összesen 606 hektárt érint a kerületben. Sajnos minden ingatlantulajdonost nem áll módunkban megkérdezni az ügy kapcsán – mondta el lapunknak Polinszky Tibor XXI. kerületi főépítész, aki hozzátette, nem tudja elérni, hogy valaki ne építsen négylakásosnál nagyobb társasházat.
– Ez a környék az úgynevezett L4-es övezetbe tartozik, tehát épülhet társasház. Már az 1960-as években is épültek ide négy vagy annál több lakásos társasházak. Egyébként nincs tudomásom arról, hogy az utóbbi hónapokban túlépítés történt volna.
Szerencse, korábbról tudom, hogy mit feszeget a cikk, mert amúgy nehéz összerakni a dolgokat a leírtakból.
“Csepelen egyre több kertes családi ház tulajdonosa elégedetlen, mivel szomszédságukban kisebb családi házak épülnek.” Mik épüljenek? Mélygarázsok?
“a vállalkozók érve, hogy az építkezések munkahelyeket teremtenek, új családok költöznek a kerületbe, mely adóbevételt jelent az önkormányzatnak és gyermekeket az intézményeknek.” Kamu, az adatok nem ezt igazolják…
“Nem elég, hogy a száguldó közlekedés zajától egymás szavát sem értjük” Ez egy másik cikk…Kertész urat üdvözlöm a Szent István út világában. Kérjen fekvőrendőrt…:(
“a szemközti fákat is kivágták a telekről” Öööö, sőt, az autójukat is kicserélték…
Én meg asztfaltos utcát szeretnék, de csak ÉÉÉNNN autózhassak rajta. Emberek ez egy nagyváros…
Lehet nem jól tudom a szabályokat, de egy telek alapterülete határozta meg,hogy mekkora épületet lehet épiteni rá és mennyi %-ot lehet beépiteni. A szomszédoknak meg jóvá kell hagyni a rajzokat legalábbis alá kell irnia aztán, lehet, hogy ezek aszabályok elavultak már nem tudom. Aszt viszont tudom, hogy társasház, lakópark úgy épülhet, hogy autóval belehessen állni ! Remélem a nyuszi-s környékén lakok is olvassák eszt akis szősszenetet mert még mindig az utcán parkol, de legközelebb itt lessz a rendszáma is hátha a lelkiismerete felülkerekedik a lustaságán.
Mit tud a Csepeli Önkormányzat? HAZUDNI! Nem kicsit! Nagyan! Polinszki Tibor nem tud a túlépítkezésekről? Akkor rosszul végzi a munkályát! Talán ha körbe autózná a kerületet akkor látna is valamit! Vagy a kolégái a Városépítési irodán HAMIS adatokat szolgáltatnak a számára? A hivatalból nem lehet látni semmit! Ezért kell kimozdulni a hivatalból! Vagy ha a főépítész “úrnak” ez a legjobb szakmai tudása, akkor fel kell állni a székből, és át kell adni a helyet másnak! De gyorsan! CSI is alkalmatlan volt a feladathoz, de Ő is feljebb csúszott! Vajon Polinszki “úr” hová fog kerülni, ha ez az állás megszűnik számára?
A lényeg még mindíg: Gazemberek vezetik a kerületet meg egy Szélhámos! Gazemberek vezetik az országot! MAFFIA az állam! Nem kicsit! NAGYON!
Hát….. nem tudom. Dögöljön meg a szomszéd tehene….
Ebben a rettenet szegénységben épülnek a házak. De ha a szomszédé nagyobb, akkor az dögöljön meg? Ugyanez igaz az új autóra, meg mindenre.
Megint rosszul látom: Ha épít valaki egy 40 millás házat, és a szomszédban egy 100 millás épül, attól a 40 millás vajh’ mitől veszítene az értékéből? De ha az összerakott pénzéből épített ház mellett nagyobb épül, akkor rögvest eladja a sajátját? Vagy mit nem értek már megint?
Ez valóban egy fejlődő, bővülő nagyvárosi kerület. Házak épülnek, emberek költöznek oda. Még ebben a rettenetes Gyurcsány korban is. Az más kérdés, hogy valaki az irígységtől nem kap levegőt!
Ugye hogy mennyire nem bírjuk, ha valakinek több van?
Miféle összerakott pénzből épültek a házak? Ha abból készültek volna, nem kell bankmentő hitel az IMF-től. A világválságot a hitellufi okozta. Ne akard velünk elhitetni azt a látszatot, hogy a kormány teremtette jólét a házépítések fedezete!
Az összerakott pénzből legfeljebb egy jól körülírható kör építkezik.
Kedves Szilveszter barátunk!
FELVILÁGOSÍTALAK! Az a baj, hogy akinek pénze van az mindent megtehet! Ez igaz a vállalkozókra és a magántulajdonosokra is! Több szabálytalan építkezéstől tudok, ahol az Önkormányzat összejátszott a vállalkozóval, vagy a milliomos tulajdonossal! 2,5 méter magas zsalúkő kerítéssel körbekeríti az egész ingatlant! Ellopja a szomszéd telkét! (nem az én esetem!) olyan 1,5 mérer szélességet lopott el a szomszéd ettől az embertől! A telke hátsó részéből történt ez az eltulajdonítás! Ismerem az embert! A MERTÓ újságban is több eset volt publokálva! Én se vennék meg olyan ingatlant ahol beton katlan között vagyok! Hol a jó szomszéédi viszony? Ez igy dettó ugyan az, mint a panelház! Azt nem tudod ki a szomszédod!ebben a barikádozásban még az is jó, ha elmennek nyaralni, a betörők nyugodtan dlgozhatnak, mert egyik szomszéd se látja, hogy ürítik a lakást! Tehát tömör kerítésen keresztül NEM beszélgetsz a szomszéddal, így aztán ha elmész nyaralni, nem is várhatod el tőle, gogy figyelje az ingatlanodat! Engem se érdekelne. LESARNÁM! Még mondanám neki hogy a sufniba is vannak jó cucok azt is vigyék!
Nem jobb egy NORMÁLIS közösségbe lakni, ahol a szomszédok segítik egymást, és figyelnek egymásra? Ez nálam se történt meg! Idejött a szomszédba emberünk, és mivel válalkozó van pénze, azt hitte neki minent lehet! Meg a hatóságok is! Csak én tudom a JOGSZABÁLYOKAT és a TÖRVÉNYT! Na itt fáztak rá!
Tisztelt Csollány
Azok NEM összerakott pénzek, hanem ÖSSZELOPOTT PÉNZEK! nem mindegy! indenki HITELRE VESZ LAKÁST és élete végéig fizeti a törlesztést! Aki meg nem tudja fizetni a részleteket abból meg hajléktalan lesz, vagy öngyilkos. a mai világban NINCS biztos munkahely!
Tetszik a Szilveszterek kioktatása. Oktondi népek, megengedtétek a mérhetetlen korrupció elterjedésé, most megkapjátok, hogy jólét vesz körül benneteket!
Tisztelt Szilveszter!
Nem válaszoltál a Konszenzus-kereső vitára hív a frakcióvezető
2008. november 7. cikkbe feltett kérdésemre és három cikkemre. Látod te is megszóltál, hogy nem válaszolok. Te miért nem véleményezed?
Tisztelt Szilveszter!
Ez az egész probléma nem arról szól, hogy a Királyerdőben vagy a Kertvárosban miért épülnek új családi házak, hanem arról, hogy a több évtizede kialakult családi házas szinte falusias településszerkezetet mennyire változtatják meg a közéjük épült többlakásos társasházak.
Én megkérdeztem az Önkormányzatot és ott azt a felvilágosítást adták, hogy Királyerdőben a telek 30%-át lehet beépíteni.
Amennyiben érdekel akkor szivesen adok pár címet ahol a telkek legalább 60%-át beépítették. Az utcánkban is eladtak egy 150-es telken lévő lepukkant házat egy hét múlva lebontották és fél év alatt felépítettek egy 3 lakásos társasházat. Úgy tapasztalom, hogy ezen társasházak építői feltünően gyorsan megkapják a bontási és az építési engedélyt is. A túlépítésekkel pedig nem foglakoznak az Önkormányzatnál. ( vagy lehet, hogy még nem tett senki bejelentést). Felőlem pedig bárki építhet a szomszédomban 40 vagy 100 milliós családi és nem társasházat, persze ha betartja az építési szabályokat, hiszen akkor az én ingatlanom értéke is nőni fog. Az Önkormányzatnak pedig az lenne a feladata, hogy betartassa hatályos rendeleteket. Szerinted a víztorony melletti parkolóban jól nézne ki vagy odavaló lenne egy családi ház?
És elnézést, de az utolsó pár mondatod egy nagy butaság. A múltkor álltam a piros lámpánál, a mögöttem érkező BMW kikerült és átment a kereszteződésen a tilos ellenére. Nem azért emlegettem anyját-apját- nagyapját mert írigy voltam a kocsijára hanem azért mert nem tartotta be a szabályokat.
Természetesen lehet, hogy Én elfogult vagyok Királyerdő kapcsán hiszen ide születtem a hatvanas évek közepén, de nem szeretném ha a gyerekeim itt maradnak, hogy ők egy társasházakkal teletűzdelt lakóparkban laknának.
Kedves Miska! Minden kérdésedre Magad válaszolsz: “Miért dolgoztatnak KÍNÁBAN? Mert olcsó a munkaerő! Ez jó szöveg. De miért és kik dolgoznak olcsón KÍNÁBAN? A szegények és a tudatlanok. Mennyit ér egy termék? Attól függ menyit akarok rajta keresni, és menyiért tudom gyártatni! Minnél olcsóbban gyártatom, annál nagyobb a hasznom. Miért gyárt mindent KÍNA? mert mindenféle ember van máluk, szegény, gazdag, okos, buta.”
Gondolom, hogy a kérdések költőiek voltak….
Munkahelyteremtés: utcaseprés! gyomtalanítás! graffiti eltávolítás! park gondozás! játszótér karbantartás! Ha ez műkodik, akkor töb túrista jön az országba!” Csepeli munkahelyekre gondoltam. Nos rendben van, ha az utcaseprés a munkahely, gondolkodhatunk abban is. Ki veszi a seprűt, és a lapátot, ki vesz fel embereket, és mennyiért, és ki vállal utcaseprést manapság Csepelen, és mennyiért? Nem kell válaszolni. Az utcaseprés és a túrizmus között igen vékony a kauzális kapcsolat, ebből aligha lendül a gazdaság. De ha Csepelt nézed túrisztikai szempontból, akkor nem sok olyat találsz, ami miatt bárki idejönne.
Csollány! Hát most akkor mi van? Ezt írod: “Miféle összerakott pénzből épültek a házak? Ha abból készültek volna, nem kell bankmentő hitel az IMF-től. A világválságot a hitellufi okozta” Hát eddig én miről beszéltem? Az volt a mondóka, hogy állami hitel, központi hitel miatt van az IMF, én folyamatosan mondom, hogy lakossági hitel, vállalkozói hitel, ami miatt IMF kell. Akkor most melyik?
Vagy akkor nekem itt sosem lehet igazam? 🙂
OK Sziszi! Ezt értem, és még az is bővel megeshet, hogy nem mindíg minden sikerül úgy építői oldalról, ahogy az a “nagykönyvben” írva vagyon.
A világ változik. Néha nem feltétlenül előnyére. Eljöhet még az az idő, amikor Csepelen magas vasút dübörög a házak között, mint az usa néhány nagyvárosában. Az milyen bosszantó lesz!
Nem vagyok cinikus! Nagy kár, hogy a jelen kor építési történetei nem a megszokott stílusban mennek. Az még nagyobb kár, hogy az amúgy sem összetartó emberek között még nagyobb a szakadék. A vállalkozó felhúz 3 méteres falat is akár, hiszen nem ő lakik majd ott. De nem vagyok biztos abban, hogy az 50 cm-es kerítések összetartást hoznának a lakók között.
(nem tudom, ki ismeri a német kisvárosi, vagy falusi házak kerítéseit? Szinte csak jelzés értékűek. Úgy néhány száz éve ez a trend.)
Tisztelt szilveszter!
Azt írtad, hogy a pénz előteremtésére, nem kell válaszolnunk! Most meg azt kérded MIBŐL finanszíroznánk az utcaseprőket? A büntetésekből! Aki eldob egy csikket, zsebkendőt, szemetet, 30.000 Ft BÍRSÁG! Meg van a fedezet! Csepeli munkahelyre gondoltál? Hát ahhoz be kellene indítani a GYÁRAT! Már presszót kocsmát se érdemes működtetni az 1 ez kapúnál, mert az emberek ott szórakoznak, vagy isznak munka után, ami közel van a munkahelyükhöz. Gondolj bele én az Örsvezér téren dolgozom, a munkatársaimmal kijövünk sörözni Csepelre? Van aki Obudáról jár az örsre! Hát egyértelmű, hogy az örsvezértéren fogunk sörözni. Logikus nem? Itt királyerdőben nincs semmi látnivló, az tucák girbe gurbák, az ismeretlen TAXISOK se nagyon vállalnak ide fuvart mert eltévednek! Mi van érdekes csepelen? Milyen látványosságok vannak? Ha megépülne a Welles valyon mennyien jönnének ide? Héviz szép látványos! De csepel? Belegondoltak az elvtársak? Mennyi híres gyógyfűrdőnk van? Miért jönnének csepelre a Welnesezni?
Ma már valamennyi lakóövezet L betű meghatározással kezdődik, amihez egytől hatig még egy szám is tartozik.
Érdemes megjegyezni, hogy minél magasabb egy övezet számjegye – például L6 -, annál lazább beépítést takar a szám.
Az L1 megjelölés városközponti területeket jelöl, ahol úgynevezett nagyvárosi zártsorú beépítés a jellemző. Ilyen övezet, mint a neve is elárulja, csak a nagyvárosokban található. A fővárosban jó példa lehet erre a körút és az erre befutó utcák.
L2 már kisvárosokban is létezik, ez ugyanis a korábbihoz képest valamivel lazább, meghatározása szerint városi zártsorú beépítést takar.
Az L3-as jelölés is belső, sűrűbben beépített részekre jellemző, ám már nagyobb zöldfelület meghagyását írja elő. Itt a beépíthetőség mértéke a korábbiaknál kisebb – 30 százalék -, és az úgynevezett szintterületi mutató (a telken építhető épület összes szintjének együttes összege) is eltér a zártsorú beépítésbe sorolt részekétől. Például a Városligeti fasor egy tipikus L3-as övezet.
A L4-es besorolás jellemzően régi társasházi övezet, ami már egy kicsit hasonlít a mai kisebb társasházi beépítésekhez. Ilyen rész a fővárosban a Gellért-hegy dél-délnyugati oldala, ahol régi, többlakásos villák sorakoznak. Ebben az övezeti besorolásban 25 százalék a beépíthetőség mértéke. Ezeken a részeken nyolc méter a maximális építménymagasság. Ha egy ezer négyzetméteres telket veszünk alapul, akkor egy ilyen besorolású telken az előírt 0,7 szintterületi mutatóval számolva, két szint plusz tetőtér beépítés lehetséges (1000 x 0,7), ami azt jelenti, hogy öszszesen 700 négyzetméter építhető rá.
A következő övezet, az L5 már kertvárosi részt jelöl, ahol a szabályok szerint úgynevezett szabadonálló házakat lehet építeni. Kelenvölgy lehet erre egy tipikus példa. A beépítés maximális mértéke ebben az övezetben 20 százalék lehet. Itt is 8 méterben van meghatározva a ház magasság, ám a szintterületi mutató 0,5, tehát egy ezer négyzetméteres telekre 500 négyzetmétert, két szint plusz tetőtérben elhelyezve lehet építeni.
Az L6-os besorolás hegyvidéki, kertvárosi, szabadonálló beépítésű környezetet jelent. Ilyen a XI. kerületben a Madárhegy vagy a most beépülő Péterhegyi úti lakópark. Az ilyen zónában már a felépíthető épület magassága is kisebb – hét és fél méter – lehet. Természetesen a beépítés mértéke is kevesebb – mindössze 15 százalék – és a szintterületi mutató is csökken, mégpedig 0,4 százalékra. Ha ismét ezer négyzetméteres telekkel számolunk, akkor egy ilyen övezetbe 400 négyzetméteres építmény húzható fel két szint és tetőtér beépítéssel.
Az eddig felsorolt övezetekről még azt is érdemes megjegyezni, hogy ezekben új parcellák kialakításánál a legkisebb telek ezer négyzetméteres lehet. Ennél kisebb kialakítására nem adnak a hatóságok engedélyt. Azonban, ha régi alakítású olyan telket akar valaki beépíteni, melynek nagysága nem éri el ezt, megkaphatja az építési engedélyt, ugyanis ezekre nem vonatkozik ez a szabály.
Létezik még egy, az előzővel megegyező, vagyis hegyvidéki, illetve kertvárosi szabadonálló beépítésű övezeti besorolás, az L6/a. A különbség az, hogy ez a nagytelkes beépítésű részekre érvényes. Ebben az övezetben ugyanis a legkisebb kialakítható telek mérete már kétezer négyzetméter. Ilyenre is lehet bőven találni Budapesten példát. L6/a a budaligeti rész vagy például Csillebérc is.
Ok Miska, arra gondoltam, hogy a pénzt nem kell összeszedni rá. De rendben van, lehet munkahely az utcaseprés, és lehet forrás erre a bírság. Erre természetesen közterületfelügyelők kellenek. No ez már egy olyan dolog, amit programba lehet tenni, kidolgozni, aláíratni jó sok emberrel, és eljuttatni a Közterület Felügyelethez, hogy Csepel lakossága azt szeretné, ha komolyabban bírságolnának, nagyobb létszámban lennének jelen, és a befolyt bírság nyújtson fedezetet az F.K.F. Zrt.-nek, hogy újabb utcaseprő csapatot jelentessen meg. Szóval ha ez az ötlet, akkor foglalkozni kell vele, és dolgozni rajta egy kicsit. Tudod mi ez Miska? Ez bizony már az Együtt Csepel Tisztaságáért, és Tisztább környezetéért Projekt. És akkor még munkahelyeket is teremtettünk, és a Tisztelt Csepeliek, és hozzánk látogatók meggondolják, hogy hová dobják a szemetet!
Nem lennék én, ha nem látnék 4-5 lépésre előre! Nem tehetek róla, ez a betegségem, és egyban bizonyos tekintetben a szakmám is. Szóval: Mindenki ügyesen a kihelyezett hulladékgyűjtőbe dobja a szemetét, mert egyszer megbírságolták 30 rugóra, nem beszélve arról, hogy hírét veszi mindenki, hogy itt biza’ nem érdemes szemetelni! Senki nem szemetel többé, vagy akig 1-2 ember. Ez jó, mert tisztaság van, viszont elapad az utcaseprők fizetésének a forrása. No akkor mit kezdjünk az utcaseprőkkel?
Csak hogy tiszta legyen! Munkahelyteremtés: Beruházás, termelés, értékesítés, fisszaforgatás+fejlesztés, ami újabb beruházás, termelés, értékesítés. Erre gondoltam. Minden más viszi a pénzt, és nem teremt újabb forrást, ami visszaforgatható.
Mondod még Miska a wellnest. Nos ahol nincs ilyen szolgáltatás, oda nem mennek el az emberek welneselni. Ha van ilyen szolgáltatás, akkor már csak a marketink feledata, hogy megtöltse vendégekkel. Hidd el, hogy ha lesz welness szolgáltatása Csepelnek, akkor lesznek vendégek is.
(Egerszelók? No az pont hasonló dolog, és nagyon mennek az emberek!)
Tisztelt szilveszter!
Egerszalók az egy jó példa, erről még hallani fogsz.
királyerdőben mit lehet beruházni?
SEMMIT!
Mondj egy érdekességet amiért érdemes csepelre jönni?
Milyen látványosságunk van?
Munkahelyteremtés? Talán nem kellet volna a gyárat tönkretenni!
Mikor müködött a gyár akkor se történt semi!
Föld utak voltak?
Volt csatornázás királyerdőben?
Volt gáz királyerdőben?
Miről beszélünk?
A nagy gyárat kell beindítani újból! Ott lehet fejleszteni.
Milyen boltot nyitnál itt királyerdőben?
A szolgáltató házban is mennyi üzlet szolgáltatás szűnt meg?
Ott is váltogatják egymást a vállalkozások!
Mik müködek? Kis közértek, kis kocsmák!
Milyen munkahlyet teremtenél királyerdőben?
Mik müködnek a lakótelepeken? Lakásokból kialakított kisközértek?
Van egy PLÁZÁNK ami nem ér SEMMIT! az egész egy negy NULLA!
Mindenből itt élül meg a legy gyengébb bolt, üzlet!
A kerületunk nem egy jó helyen van! PEREMKERÜLET!
Bár merre megyek, vidéken normálissabb minden mint itt! mutass egy gondozott gyepet csepelen.
Ne füvet! Gyepet!
Wellnes-t Papi! Wellnest! Masszázs, gyógyvíz, uszoda, napozás, rekreáció! De ha feltűnt, hogy nincs szállásunk, akkor mondom, hogy szállodát, túristaszállást, és kempinget. No amíg ezek épülnek, addíg kell kőműves, segédmunkás, teherautó sofőr, darukezelő, hegesztő, és sorolhatnám. No ha ez megy, akkor kell a munkaügyi átképző programot beindítani! Szakács, recepciós, gyógymasszőr, szállodai szakmák, idegenforgalmi referens, pedikűr, manikür, stb. képzésekkel.
Amiket leírtál Miska, azokat én is látom! Pangó, vegetáló dolgok ezek! Ideje gondolkodnunk, hogy hogyan fejlesszünk, hogy az megoldás legyen!
Hagyd a gyár rozsdáit. Közel 200 különböző vállakozás van ott, és a tulajdonosokkal szinte lehetetlen megegyezni.
De ha engem kérdezel: Én mondom hogy nagy ötlet lenne a Szent Imre Tér mellett egy hatalmas P+R parkoló! Megvan a további ötletem is, és megvan a forrás (lehetséges) szerzési módja is.
Mi a sok és mi a kevés?
A szemét az van.
Talán már kezdettől létezett.
Csepelen egyre több!
Miért van az, hogy rendszeresen a lakótelepeken a kukák körül hegyekben áll a szemét?
Kevés a szemét tároló?
Kevés a szemét díj?
Nem ott van a szeméttároló, ahová a szemetet hordják?
Kicsi a családi házasoknak a szemét tárolójuk?
– és ők is ide hordják szemetüket.
Ritkán ürítik a szemét tárolókat?
A szemét tehát az van és ezt a szemetet a csepeli polgárok, termelik.
Az adó fizető polgárok,
– ezért úgy gondolom, elvárják, hogy környezetük tisztaságáról a közterületesek gondoskodjanak.
Ez is feladatuk- talán.
Igaz biztosabb itt az ugar szélen a tilosban parkoló
-parkoló hiány miatt-
Autók gazdáit büntetni, mert ők legalább beazonosíthatóak, és azt lehet fényképezni.
Tehát van bőven min gondolkodni, fasor kivágás helyett.
Vajon a közterületesek ellenőrizték a fasor, kivágok jogosítványát?
Van egyáltalán formailag megfelelő engedélyük a táj rombolására?
Választ várnak a csepeli polgárok!
Tisztelt Szilveszter!
Kik építenék a Wellnest?
Szilveszter ezt írtad: Wellnes-t Papi! Wellnest! Masszázs, gyógyvíz, uszoda, napozás, rekreáció! De ha feltűnt, hogy nincs szállásunk, akkor mondom, hogy szállodát, túristaszállást, és kempinget. No amíg ezek épülnek, addíg kell kőműves, segédmunkás, teherautó sofőr, darukezelő, hegesztő, és sorolhatnám. No ha ez megy, akkor kell a munkaügyi átképző programot beindítani! Szakács, recepciós, gyógymasszőr, szállodai szakmák, idegenforgalmi referens, pedikűr, manikür, stb. képzésekkel.
Kik építenék meg ezeket? Csepeli vállalkozók? Kiket alkalmaz az építető cég?
Csepeli kőművest?
Csepeli segédmunkást?
Csepeli teherautó sofőrt?
Cspeli darukezelőt?
csepeli hegesztőt?
Sorolhanám én is tovább a listát.
Az ÉPITŐ CÉGEKNEK MEGVANNAK AZ EMBEREI!
NEM CSEPELI EMBEREKT FOGLALKOZTATNÁNAKEZ ÉPÍTKEZÉSEKNÉL!
Ez volt az építkezés.
Mi van a munkahelyekkel?
Azt montad csepelen teremtsunk munkahelyet a csepeli polgároknak.
Mi a biztosíték hogy csepeli szakácsot, recepcióst, gyógymasszőrt, szállodai szakmák, idegenforgalmi referenst, pedikűröst, maniküröst, stb. fognak foglalkoztatni?
Mert Szilveszter te ezt írtad:No ha ez megy, akkor kell a munkaügyi átképző programot beindítani! Szakács, recepciós, gyógymasszőr, szállodai szakmák, idegenforgalmi referens, pedikűr, manikür, stb. képzésekkel.
Mégegyszer megkérdem. mi a biztosíték hogy itt csepeli embereket fognek foglelkoztatni?
A munkaadó dönti el kit vesz fel!
A munkáltató meg úgye nem a az Önkormányzat, tehát semmi beleszólása NINCS, hogy kit alkalmaznak.
Ez a ház a szent István úton található! Pont ez a ház van zsalúkő kerítéssel elbarikádozva! Sz egész telek römör kerítéssel van elkerítve!HOPPÁ!
Alakul ez Miska, hidd el! Mármint a közös gondolkodás, és beszélgetés. Most kicsit nem egymásra lövünk, hanem gondolkodunk, és ez számomra már előrelépést jelent, és jól érzem magam ettől! Konkrétan attól, hogy Csepelről beszélgetünk, csepeli emberekről, csepeli munkahelyekről. Természetes, hogy a közös gondolkodás során számos kérdés merül fel, és jó, hogy együtt keressük rá a válaszokat. Sok kérdésre szinte lehetetlennek tűnik a válasz. Vagy azért, mert behatárolt az ismeretünk, vagy azét, mert valóban megoldhatatlan. Én ez utóbbiban nem hiszek. Nem hiszem, hogy ebben a témában ne lehetne megoldásokat találni. Mindezek mellett nagyszerű, és izgalmas olyan területen “járni”, ahol még nem járt senki, vagy ami ismeretlen. Még dicsőségesebb, ha jártak már azon az úton, de elestek, és Mi (csepeliek) mégis végig megyünk, és sikert aratunk!
Nos jogos kérdéseket feszegetsz Miska!
Csepeli kőművest?
Csepeli segédmunkást?
Csepeli teherautó sofőrt?
Cspeli darukezelőt?
csepeli hegesztőt?
Az a kérdés, hogy most vannak-e ilyen foglalkozású emberek Csepelen? Mert bizonyára vannak.És ha vannak, akkor hová járnak dolgozni? Mert nem a csepeli építkezésekre, vagy legalábbis nem a wellnes parkunk építésére, hanem a város, vagy az ország más részeire.
De tegyük fel, hogy egyetlen ilyen munkaerő nem lakik Csepelen. Nos akkor képezni kell ilyeneket. Hogy mi a biztosíték arra, hogy a csepeli beruházásokon csepelieket alkalmaznak? Azt gondolom, hogy a lehetőség a biztosíték. Ha a beruházó vállalkozónak előnyösebb Csepelen beruházni, akkor Csepelen teszi ezt. Ha a csepeli munkaerőnek lehet Csepelen dolgozni, akkor hülye lesz órákat utazni. Ez szervezés, és koordináció kérdése.
Éredkes azonban, hogy szembe került a lehet-e beleszólni a munkaadó felvételébe dolog, a magánterületre kiírandó népszavazással. Az a helyzet ezzel, hogy nem (mindenben) lehet beleszólni, egy beruházásba. Kedvező helyzetet viszont lehet teremteni arra, hogy ide jöjjön Csepelre a beruházás, és lehet kedvező helyzetet teremteni arra, hogy az idejött beruházás Csepeli embereket foglalkoztasson. Részben azért, mert van ilyen munkaerő Csepelen, részben azért, mert más tényezők is hatással lehetnek arra, hogy egy csepeli beruházás kedvezőnek tartsa, hogy helyiket alkalmaz.
Tisztelt Szilveszter!
Valóban elindult a párbeszéd kettőnk között a csepeli munkahelyekről. Most sok olyat leírtál, és megválaszoltál, amivel tovább folytathattam volna az írásomat. El is kezdtem csak kitörötem. Pont ezt írtan én is.
Az a kérdés, hogy most vannak-e ilyen foglalkozású emberek Csepelen? Mert bizonyára vannak.És ha vannak, akkor hová járnak dolgozni? Mert nem a csepeli építkezésekre, vagy legalábbis nem a wellnes parkunk építésére, hanem a város, vagy az ország más részeire.
De tegyük fel, hogy egyetlen ilyen munkaerő nem lakik Csepelen.
Azt mondod akkor képezni kell ilyeneket.
Nem biztos hogy a munkabér meg fog felelni nekik.
Ez is benne van a pakliban.
Mi van ha most más munkalyelyen dolgoznak és az joban fizet?
Ki tudja hogy ezekkel a szakmákkal mennyit lehetne keresni csepelen?
Ez függ a tulajdonos ( üzemeltető) hozá állásán is.
Azért mennyen el valaki továbbképzésre hogy tuána szt mondják neki jól van felveszem, tudok fizetni bruttó 65.000 Ft ot?
Ez az átképzés munkanélkülieknekjó lehet, de az a hozzá állás, ah nem keresek annyit mint az eőző munkahelyemen, akkor nem vállalok munkát! Ha elveszti az ember a munkahelyét, és van egy szakmálya (vagy kettő) akkor megpróbál aban elhelyezkedni. Ha nem találnak munkát sokan felélik a sporolt pénzuket, na ekkor jön a depresszió, az ital a játékgép. Akinek meg van munkahelye, szakács, recepciós, gyógymasszőr, az szerintem csak akkor fog itt elhelyezkedni, ha többet fizetnek. Most azért én se mennék el egy gyógymasszőr tnfolyamra, hogy csepelen dolgozhassak. Most röntgen gépeket szerelek és átutazom a fél várost a X. erületbe. De szeretem amit csinálok. Jó a csapat. Nekem ez is sokat számít. Aki másik munkahelyről ide jönne, valyon mi várná itt?
Mert ahol most dolgozik ismer mindenkit. A vevőkört, a főnököket stb. Például egy gyógymasszőr, már ismeri a kuncsaftokat, tudja kinek mi a jó kinek milyen masszírozás kell, melyik hatásos.
Nos azt hiszed : hogy mi a biztosíték arra, hogy a csepeli beruházásokon csepelieket alkalmaznak? Azt gondolod, hogy a lehetőség a biztosíték. Ha a beruházó vállalkozónak előnyösebb Csepelen beruházni, akkor Csepelen teszik ezt.
Igen. ezígy igaz de sz összes beruházónak megvannak a kapcsolatai, emberei. Vállalkozó alvállalkozó villanyazerelő burkoló, stb. Ez egy összeszokott csapat mindenki ismer mindenkit, tudják ki mit hol tud sumákolni, nem kell félnie a másiktól hogy fekete munkásokat elkalmaz, mindenki csal ez tény. Hidd el ha valami épülne csepelen itt is találnának fekete munkásokat. És ezek nem csepeli polgárok lennének! még az is lehet, hogy külföldiek.
Kedves Miska!
Elég nehéz úgy fejlesztésben, munkahelyteremtésben gondolkodni, hogy az a hozzáállás, hogy úgysem sikerülhet, úgysem dolgozik majd ott senki. Ez a róka szindróma, aki a nyuszihoz megy létrát kérni. Gondolom ismered a történetet.
Nem Rólad, és nem rólam szól a munkahelyteremtési elképzelés. Örülök, hogy jó munkahelyed van, és jól érzed Magad! Sosem dolgoznál ott, ha a beruházó úgy gondolta volna, hogy senki nem akar majd ott dolgozni. Ez eszébe sem jutott a tulajnak. Mi volt a biztosíték arra hogy működni fog az a vállalkozás, amelynek keretében most dolgozol? Semmi, mégis beruháztak, elkezdték a munkát, Te meg ott dolgozol még akkor is, ha a fél várost is át kell utaznod! Mint ahogy a buszvezetőnek sem jut eszébe, hogy nem indul el, mert sosem ér célba, és sorolhatnám…
Akinek van munkahelye, az dolgozik. Akinek nincs munkahelye, vagy várhatóan megszűnik, azok számára kell kitalálni valamit. Területfejlesztés, innováció, városgazdálodás, nevezzük bárhogy. Egy csomó izgalmas dolog van ebben. Integráció, orientáció, képzés, pályázatok, átképzés, sorolhatnám.
Hogy hol mennyi a fizetés az meg olyan, hogy vannak bizonyos középértékek, amely során tudható, hogy mennyit keres általában egy munkás, masszőr, stb. Hogy megvan minden masszőrnek a bevezetett kliens köre? Persze. Az hogy alakult ki? Úgy, hogy elkezdett valahol valamikor dolgozni, és elterjedt a jó híre. Csepelen is vannak fodrász üzletek, ahová visszajárnak az emberek. Egy szállodai masszőrnek elvileg egy szállodányi kliense van, + azok, akik helyben laknak, és visszajáró vendégek.
Ha valaki elveszíti a munkahelyét, és a második, netán a harmadik szakmályában sem tud elhelyezkedni, akkor valóban érdemes átképzésen részt venni, vagy betanulni valamilyen munkát. De nem azért, hogy azt mondják, hogy bruttó 65ezer. Hanem azért, mert annyi a képessége, a lehetősége. Pláne meg azért, mert ha nincs más, akkor a 65ezer éppen 65ezerszer több, mint a 0 forint.
Tisztlt szilveszter!
Én csak a megállapításaimat irtam le.
Hogy indult a cég története ehol dolgozom? Hát kicsiben. Mist a világot mi képviseljük röntgen gép gyártásban Philips és SIEMENS! min a kettőt gyárt a cégünk! Ez nem semmi!megszűntek rendszerváltásnál a gyárak és több ember összeállt hogy létrehoz egy céget (befektetők) Vammak itt MOM-ból és az MMG-AM-ből emberek. Nagyon jó csapat. ésszel vezetik a céget. HITELT NEM VESZNEK FEL!
MINDÍG VAN FEJLESZTÉS!
EZ A ZÁLOGA, HOGY NEM SZŰNIK MEG A CÉG!
Analóg gápekről áttállunk digitalisakra. Most még fut mind a két termék! De több féle gépet gyártunk! Phlipsből is SIEMENSből is.
Te most tényleg a Wellnestől város a kerületünk fellendülését?
A velnes munkát tud adni minden csepeli lakosnak?
Tudom most erre az a válasz: természetessen nem minden csepelinek biztoít munkahelyet. de ez is enyiti a munkanélküliséget. Mondjuk nem biztos hogy a csepelit mert biztossan lesznek dolgozók más kerületből is.
De én azt mondom, hogy akor se jönék csepelre Welnessezni mivel más látnivaló nincs! nem olyan mint Hévíz. én a kultúrált helyeket szeretem. Igaz nem járok sehova. Sajnálom rá a pénzt! Továbbá nem engedhetem meg! Autóm sincs! tehát ha csepelen lesz Welness oda se fogok járni! Strandra se járok! Külföldre se megyek! Na erre varjál gopmbot! 36 éves vagyok, és nem jártam külföldön! De nem is érdekel! Én itt akarok élni!
De ha akarnám azért ki tudnák menni nyaralni külfödre! De nem akarok! Még a szocializmusban nyaraltm utójára, kb 20. éve egy pártüdülőben. Most már leszoktam róla, így hát nem is érdekel, nem is hiányzik. A nyaralást a Kis-Dunaparton horgászással töltöm el.
Kedves Miska!
Őszintén köszönöm az őszinte szavakat! Ezek a körvonalai annak, amit Janinak írtam nemrégiben, az egymás megismeréséről, meg arról, hogy itt ezen a fórumon képesek vagyunk arra, hogy letegyük a puskát,és szót értsünk egymással. Nem győztesre, meg vesztesre gondolok, hanem arra, hogy igenis tudunk beszélni.
Igen, Magad válaszoltál a kérdésekre. Persze, hogy nem ad minden csepelinek munkát egy wellnes komplexum. Viszont mehetünk tovább is, mert járulékos munkahelyek is kialakulhatnak ennek keretében. Pl. textil ipari manufaktúra, ami ad 10-20 asszonynak munkát, akik a wellnest ellátják törölközővel, fürdőlepedőkkel. A propaganda anyagot bármelyik cseleli nyomda elkészítheti. Adhat munkát a csepeli taxisnak, hogy hozza, vigye a vendégeket a pályaudvarra, reptérre. Ha növekszik a forgalom, akkor megeshet, hogy a plázában a forgalom nem engedi megint bezárni a mozit, és a már működő vendéglátó hely felvehet még egy szakácsot. Vagy mittudomén…
Persze, hogy nem csak Csepel, lehetnek itt munkavállalók a térség más helyeiről is. És nem 1-2 év, hanem sokkal több. Mindíg egy kicsit fejleszteni, de folyamatosan.
Nekem a teljes CSM-re le van írva az elképzelésem. Ha annak a fele megvalósulna, a csepelieknek heted íziglen lenne munkája a térség számos emberével együtt. Gondolod, hogy kíváncsi az ötletemre bárki? Egy fenét kíváncsi. Erre én feladom? Dehogy adom fel! Európa figyelmét, és pénzét is ide akarom hozni, hogy Csepel ismét példa legyen, elöljáró, és meghatározó!
Miért nincs itt semmi? Mert az egész Csepel a CSM-re épült. Az egész Csepel egy gyár, és egy lakónegyed. Megszűnt a gyár, Mi meg szépen beszürkültünk. Sírva ülve, sebeinket nyalogatva nemhogy 5ről a 6-ra nem jutunk, de még csak 1ről a 2-re sem.
Megértem, amit írtál a nyaralásról. Én 7 éve voltam nyaralni, amikor szabadságon voltam. Igen, jól érted, akkor voltam szabadságon 10 napot. Az előtt meg 5 évvel voltam szabságon.
Tisztetl Szilveszter!
Gondolod a Welnesért érdemes varrodát működtetni csepelen? A négy tigrisről olcsón be lehet szerezni a lepedőt törölközöt, hamis számlákkal meg le lehet fedni. Ez magyarország, itt leleményesek az emberek. minden gyárban és mun kahelyen van sumákolás! Ez tény. Szerintem mindent be lehet szerezni úgy hogy csepelen nem indul varroda törülközőgyártásra és fürdőlepedő gyártásra meg lepedő gyártásra. Mindent be lehet szerezni csak pénz kérdése az egész. Tudod mennyi helyen lehet törülközőt kapni? nagyon sok textil bolt van. Sőt van internetes áruház is. Szerintem ezért 10-20 aszonynak nem lesz itt munkahelye mert be lehet szerezni több helyről a törülközőket stb.
Adhat munkát a csepeli taxisnak, hogy hozza, vigye a vendégeket a pályaudvarra, reptérre. Valóban adhat munkát, de én akkor se jönnék csepelre. Sokkal szebb helyekről tudok. ajánlom figyelmedbe a http://www.termalfurdo.net oldalt. Hol versenyezhet csepel ezekkel a helyekkel? Sárvár:Sárvár Magyarország nyugati peremén, a Rába és a Gyöngyös összefolyásánál fekszik. Nem csak a fürdő, de maga a kisváros is igazán kellemes időtöltést ígér! Szabadidőpark várja a pihenni, Csónakázó-tó a csónakázni vágyókat, és a horgászokat. A Parkerdőben üdítő sétákat tehetünk. A város szívében álló várkastély melynek udvarán nyaranta fesztiválokat, előadásokat, koncerteket szerveznek – az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma.
Hol van ehhez csepel?
Szerintem maradjunk a valóságnál.
Sopron:A sopron-balfi fürdő mellett igazi vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, melyeknek népszerűsítésére bortúrákat, borvacsorákat, borkóstolókat, ehhez kapcsolódva esetenként komolyzenei vagy jazz koncerteket is szerveznek. Például a Best Western Pannonia Hotel-ben, ahol ajándék éjszakával is várják a vendégeket. Programajánló!
Nézd meg a házakat, hol van csepelen ilyen?
Komáromi fürdőtúra:Komárom határváros a Duna partján, a Dunántúl északi részén, Budapesttől 90 km-re. A nagy múltú történelmi város évszázadok óta dunai átkelőhely. Az Erzsébet királynő nevét viselő hídon juthatunk át a szlovákiai Komárno-ba. Korábban a Duna két partján fekvő település egységes várost alkotott. Szlovákiába, a Felvidékre utazva, vagy éppen hazafelé, Komárom kellemes kikapcsolódást ígér történelmi emlékeivel, egyedülálló fekvésével, modern termálfürdőjével és nem utolsó sorban erődrendszerével, mely nyári fesztiválok és szabadtéri előadások kedvelt helyszíne.
Nekünk még nincs várunk se! Miért érdemes idejönni csepelre?
Nézd meg a honlapot és rájössz mi a valóság.
Milyen látványosság van csepelen?
Nézd meg milyen településekkel akarnak szembe szálni.
Az se mindegy hol van a terület! Hát szerintem csepel nagyon rossz helyen van! Itt mindíg rossz a levegő! Na ez is egy nomós indok, hogy miért nem jönnék ide.
Szerintem ezekkel a bejáratott helyekkel lehetetlen versenyeznünk.
Nézd meg a honlapot. Érdemes.
Kedves Miska!
Mindent lehet! Bármit, akármit! Megvehető persze a törölköző a kínain! De nincs rajta Csepel emblémája, vagy a Wellnes emblémája, amin rajta van a Csepel felirat. (tudod, amit általában ellopnak a vendégek, de amúgy benne van a szoba árában! 🙂 ) Akkor nem 10-20, hanem “csak” 5 asszonynak legyen munkája! 3 hímez, 2 vasal.
Persze, hogy az évszázados túrista helyekkel nem vehetjük fel a versenyt, hiszen évszázadok óta ipari terület vagyunk. Rossz helyen van Csepel? Bakker ezen jót vigyorogtam. (Ezzel a problémával az Üvegtigrisben is sokat foglalkoznak) Hát ha rossz helyen van Csepel, akkor úsztassuk fel a Dunán, egészen Visegrádig, és akkor lesz várunk is! De ha ez nem megy, akkor jusson eszünkbe, hogy nincs a fenét várunk! Majdnem odalátunk! Hát akkor hirdessük úgy a szállodát, hogy opcionálisan választható várlátogatás, amire a szálloda alkalmazottja légkondis kisbusszal felviszi a látogatókat (hopp egy munkahely!), és visszafelé megállnak a Fővámtéri piaccsarnoknál. A másik opció, hogy Hortobágy! (Paráliáról elvisznek a Meteórákhoz épp úgy, mint Athénba, csak náluk szállj meg!)És tudod, hogy miért érdemes Csepelre jönni? Mert a szobafoglalásnál lehet kérni a szálloda kocsiját, aki elé megy a vendégnek a pályaudvarra, vagy a reptérre,és egy jól felszerelt szállodában magas színvonalú szolgáltatást kap sokkal kevesebbért, mint egy belvárosi szállodában. És a belvárosihoz képest messze nincs nyüzsi, csak a jó kis csend! És mi van akkor, ha kitalálunk egy olyan üzletet, ahol az összes bóvli magyaros giccses vackot meg lehet venni? (Hortobágyos kulacs, Badacsonyi halacskás hamutartó, stb.) Mind emellett Kecskeméti barack pálinka, Tokaji, és Balatoni borok, meg amit akarsz. Annyira nem nagy cucc idehozni Európát lépésről lépésre.
Hit kérdése…. és én hiszek ebben!
Tisztelt Silveszter!
Örülök neki hogy te még tudsz hinni. én már nem bízon senkiben Nem hiszek senkinek! Már kinőltem a gyermekkorból a mesében se hiszek. Te igen jól meg tudsz magyarázni mindent. Szerintem menj el politikusnak. Ez csak vic volt!
Te komolyan Tokajit, meg Balatonit, meg matjoskát, árulnál csepelen?
Háát ez nekem egy kicsit olyan kínai piacos.
Mindenki árulja a tájra jelemző termékeket. (szerintem)
Ez a buszos dolog a várba, nem rossz ötlet meg lehet muzeumba is vinni az embereket, de ugye az nem csepel! a várban szokott lenni kézműves napok, de ugye azt nem csepel rendezi. Csepelen milyen látványosság van? Mi mit tudunk megmutatni a vendégeknek? Van egy csepeli ősz nevezetü rendezvényünk a sétáló utcába hajléktalanokkal? Mindezt egy panel lakótelep veszi körbe? Ien szép látványosság. mit lát adig az idelátogató amíg oda jut? MOCSKOT, SZEMETET, HAJLÉKTALANIKAT. GRAFFITIT, ROMOS ÉPÜLETEKET.
Szerintem ez Budapest.
Kedves Miska!
Valóban van hitem. Hiszem azt, hogy nem kell emerülni. Nem feltétlenül kell “úgyis meghalunk” depressziós melankóliában élni. Elutasítom a sehová nem vezető ötlettelen katatóniát.
A túristák jönnek Budapestre, ha elhisszük, ha nem. Mert van látnivaló bőven. Csak úgy mennek haza, hogy fogalmuk nincs arról, hogy van olyan kerület, amit Csepelnek hívnak! Mi abban tudnánk megvillanni, hogy szállási lehetőséget biztosítunk. De nem tehetjük, mert mincs nekünk. Sok olyan metropolisz van a világon, ahol az elővárosokban érdemes szállást keresni a kedvezőbb ára miatt. Ha lenne ilyenünk, akkor “csupán” a túrisztikai vérkeringésbe kellene becsatlakoztatni. Kézműves napok a Várban? Aha, akkor lehet, hogy lenne kereslet kézműves hetekre Csepelen is. Sátrazással, faházas szállással. Tudok olyan minden évben megrendezésre kerülő szabolcs megyei sátras, kézműves rendezvényről, ahol eleinte alig pangott pár tucat érdeklődő, manapság 8-9 éve visszajáró hollandok, és németek is ott vannak.
Ezer raklap ötletet ki lehet találni, ötszáz raklap ötlettel érdemes foglalkozni, száz raklap ötlet mentén érdemes elindulni, és ha egy raklap ötletet tető alá hozunk, akkor jók vagyunk a szeren!
Komolyan Tokajit, meg Balatonit akarok hozni Csepelre. Meg minden olyat, ami Magyarország. Nincs messze Csepeltől a Váci utca, nézz ott körül! Ott is ez van, és veszik rendesen a túristák.
De ha már mélázom egy lehetséges jövőbeni fejlesztésről, akkor mondjuk mit szólnál egy olyan projekthez, ami a CsM régmúltját mutatja be. Amolyan panoptikum jelleggel. Biztosan láttál már Suzuki, meg Kawasaki motor modelleket. Nos akkor már csak egy lépés Csepel motorkerékpárok, és teherautók modelljeit értékesíteni. Vagy valami….
Tudod mit tudunk megmutatni a hozzánk látogatóknak? Pl. ha már nem a Dunába ömlik a termálvizünk, hanem medencékbe, akkor már a vendégszeretetünket is megmutathatjuk.
És még csak különösen nagyban sem kell kezdeni. Kezdjük mondjuk házi vendégszállásoknál. Mi van akkor, ha Csepelen egy olyan vállalkozás fejlesztés indul, ami a vendégszállásokat támogatja? Csak egy ötlet, amit persze lehet ezer okkal negálni! Csak nem az visz előre.
Tisztelt Szilvszter!
Hát nem tudom nekem más a gondolkodásom mint az elvtársaknak sz Önkoriban. Lehet hogy én vagyok a hülya de van egy papírgyári uszodánk. LEMONDTAK RÓLA! nEM ÚJÍTJÁK FEL! Pedig pesterzsébeti Önkormámyzat is beszált volna és közössen üzemeltették volna az uszodát. Pesterzsébet akarta, Csepeli Önkori NEM!
A sportp
lyára akarnak építeni egy 33 méteres medencét! NÓÓÓRMÁLIS?
Mire jó ez a medence? Mire hármat számolok!
Mióta igérik az uszodát?
Most igérnek kettőt a sportpályára egy 33 méterest és a dunapartrti fejlesztésbe is igérnek egyet.
Tényleg QRVA gazdaságos a sporttelepen uszodát üzemeltetni!
A strandnál van melegviz! NEM KELL FŰTENI A VIZET!
De lehet hogy én látom rosszul a dolgokat?
Miért nem ott építenek uszodát ahol van melegviz?
Ugye ez jó kérdés?
Alibi, kedves miska 72, alibi. Ha törik, ha szakad, a sportpályára uszodát kell!!! építeni. Egyrészt a sportcélú felhasználás kipipálva, másrészt a kettőt nem ugyanazok építtetik. És lehet, hogy nem kétmilliárdból.
Tisztelt Csollány!
Jó egyet értek az uszodával! De MIÉRT 33 MÉTEREST? NÓÓÓRMÁLIS? mit lehet abban rendezni?
Mondjuk ha a vizet le engedjül lehet benne sakkozni?
Akkor legyen már 50 méteres legalább az a szerencsétlen medence!
Ennyi.
Rákérdeztem a papírgyári uszodára. Olyan embertől, aki benne dolgozott. 85 ben épült, alapvetően hibás konstrukcióval. Az üzemetetés kapcsán valóban volt huza-vona, de harmadik fél is volt a dologban, az pedig a papírgyár volt. Amit az egyik akart, azt a másik nem, és fordítva. Az biztos, hogy ma már nem rentábilis a dolog, a szerkezeti konstrukció miatt. Elbontással kellene kezdeni.
Ha meg mindjárt két uszoda is lesz, akko legyen kettő. Technológiailag bizonyára végiggondolták a dolgot. Legalábbis bízom benne. De nem tudom, hogy melegvíz címszó alatt miért uszodát emlegetsz? Az úszómedencébe tán pont nem melegvíz kell.
Tisztelt Szilveszter!
A strandszezonnakugye vége van?
Most hová folyik a melegvíz ami a talajból jön?
A KIS-DUNÁBA.
Hová jutna még ebből a melegvizből?
Az uszodába!
Ja gyógyviz?
Akkor hőcserélés!
Mindjárt nem kell az uszuda vizét fűteni!
Mennyit sporólhatnánk ezzel?