Mno
Biszku és Kádár 1968-ban a parlamentben
A közigazgatási tárca által életre hívott – történészekből és nyugdíj-biztosítási szakemberekből álló – bizottság az elmúlt hónapokban vizsgálta felül több mint ezer olyan ember aktáját, akik az előző rendszerben kapott kitüntetésük után a mai napig saját vagy házastársi jogon nyugdíjpótlékot kaptak. Közülük válogatták ki azokat, akik a diktatúra kiépítésében közvetlenül részt vettek.
Idetartoznak azok, akik szerepet játszottak az 1945 és 1949 közötti demokratikus államrend leépítésében, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, állami vezetők voltak a szocializmus alatt a Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP), a Magyar Kommunista Pártban és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ), vagy épp a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályán, vagyis a belső elhárításnál dolgoztak. Esetükben meg is vonták az általában 8 és 16 ezer forint közötti havi összeget.
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
Forrás: Mno
Látod Béla bácsi, ha hallgattál volna elvtársaidra és elveidet feladva átáttál vóna, akkor a 16 ezret, amit ők a nyalásra (fagyipénznek) kapnak nem vonnák meg Tőled!
Ér ennyit a zegyenes gerinc?! 😛
Tehát “Abból a koncepcióból indultak ki”
Ez egyre gyakoribb .
És akik most bontják le a jogállamot, vesznek részt a fidesz diktatúra kiépítésében azokra is vonatkozik eme törvény?
“Béla bácsitok” keveselte a felakasztott melósgyerekek számát.
Ha 90-ben őt is fellógatták volna a többi komcsival együtt,ma nem lenne
“Biszku ügy”.
A közigazgatási tárca által életre hívott – történészekből és nyugdíj-biztosítási szakemberekből álló – bizottság az elmúlt hónapokban vizsgálta felül több mint ezer olyan ember aktáját, akik az előző rendszerben kapott kitüntetésük után a mai napig saját vagy házastársi jogon nyugdíjpótlékot kaptak.
Közülük válogatták ki azokat, akik a diktatúra kiépítésében közvetlenül részt vettek. Idetartoznak azok, akik szerepet játszottak az 1945 és 1949 közötti demokratikus államrend leépítésében, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, állami vezetők voltak a szocializmus alatt a Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP), a Magyar Kommunista Pártban és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ), vagy épp a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályán, vagyis a belső elhárításnál dolgoztak. Esetükben meg is vonták az általában 8 és 16 ezer forint közötti havi összeget.
Egy volt beosztottja elmondta:„Egyszer egy zártkörű vetítésen a Belügyminisztériumban bemutattak egy amerikai filmet, amelynek egyik jelenetében villamosszékben kivégeznek egy többszörös gyilkost. Mindenki szinte szörnyülködve nézte a jelenetet, egyszerre csak Biszku Béla felugrott és vigyorogva azt mondta “elvtársak, kellene nekünk száz ilyen ülőke! Fél nap alatt kiürítjük a Kozma utcai gyűjtőt, mert az összes ötvenhatos banditát szépen, sorban megpörköljük, háháhá!” Szerencsére valaki az utolsó sorban azt mondta: “de Biszku elvtárs, az USA egy imperialista darázsfészek és különben is nincs diplomáciai kapcsolatunk, így aztán egyetlen egy villamosszéket sem adnának el nekünk…” Biszku elvtárs erre megvakarta félig rákosista, félig kádárista tar fejét és rezignáltan legyintett, majd leült. Nem talált ellenérvet.” Kegyetlen egy figura volt. Tipikus szadista. Minden egyes kivégzési jelentést élvezettel többször is vigyorogva végigolvasta… Örjöngött, ha az ávéhásoknak valami nem sikerült, kudarcot vallottak. Másságuk miatt, szívből utálta a jugoszlávokat és a lengyeleket. Amikor Lengyelországban kibontakozódott a Solidarność-mozgalom, tajtékozva odarohant Gáspár Sándorhoz és azt követelte, hogy azonnal adjon ki egy közleményt arról, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom elhatárolódik tőle, mert programja ellentétes a marxizmus-leninizmussal és a dicső munkásmozgalmi hagyományokkal. Ő volt az, aki utasította a BM III. főcsoportfőnökséget arra, hogy „minden egyes Magyarországon élő lengyelt és lengyelbarát magyart figyeljék, levelezésüket ellenőrizzék, telefonjaikat hallgassák le és erről rendszeresen jelentsenek neki.” A Szovjetuniót és az oroszokat mindig ömlengve dícsérte és azt fájlalta, hogy „mi miért nem lehetünk szovjet tagköztársaság”?!? Többször tett olyan megjegyzést: „bezzeg Rákosi elvtárs…”
Királyerdei!
Arra gondoltál már mi lenne, ha Te nem tántorogsz haza?! 😛
http://videa.hu/videok/hirek-politika/bun-es-buntetlenseg-56-biszku-bela-ZqS06Kd8jdSPyu0O?start=11.582
“Senkitől nem kérek bocsánatot!” – levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet
Ez a cikk 3 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem 90 éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmet szerda este vetítették le a nyilvánosság előtt. A filmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében.
Nem sikerült bocsánatkérésre késztetnie Biszku Bélát, az 1956-os forradalom utáni megtorlások idején hivatalban lévő belügyminisztert azoknak az újságíróknak, akik dokumentumfilmet forgattak az egykori politikus múltjáról – derült ki a filmből, amelyet szerda délután mutattak be a nyilvánosság előtt. A dokumentumfilmnek az volt a célja, hogy a rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku beismerje, manipulálta a bíróságokat és az ügyészséget az 1956-os forradalom után elítélt emberek büntetésének súlyosbítása érdekében. A most 89 éves politikus ugyan több történetet is elmondott a forradalomról és az utána következő kivégzésekről, de az újságírók több esetben dokumentumokkal alátámasztott vádjait végig tagadta.
A film, amelyet a Mandiner című blog két újságírója álnéven, az egykori minisztert félrevezetve készített, több mint egy hete vita tárgya, mivel a benne megszólaltatott Biszku Béla letiltotta a megjelenítését. Korábban a médiában olyan hírek is megjelentek, hogy Biszku lányai perrel fenyegették a filmet műsorára tűző Uránia mozit, mivel szerintük a film lejátszása személyiségi jogot sértett volna. Az egykori politikus rokonai végül elálltak a fenyegetéstől, és szerdán rábólintottak a film közzétételére. Bár Biszku Béla továbbra sem engedélyezte azt, a filmet készítő újságírók szerint írásos nyilatkozatuk van tőle, amelyben korábban rábólintott a felvételek nyilvánosságra hozatalára, ezért utólag már nem törődnek vele, hogy meggondolta magát (erről részletek keretes írásunkban).
Átverés és megrendezett falugyűlés
A szerda este előbb a sajtónak, majd a nagyközönségnek is bemutatott dokumentumfilmben a filmet rendező újságírók, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina egy kitalált ifjúsági szervezet nevében keresték fel Biszku Bélát. A filmkészítők elhitették vele, hogy szülőfalujából, az ukrán határhoz közeli Márokpapiból jöttek, ahol őt a falu nagy szülöttjének tekintik és szeretik. Az újságírók a filmben végig “Béla bácsinak” hívták a korábbi minisztert, és igyekeztek a bizalmába férkőzni, hogy így húzzanak ki belőle valamilyen bűnbánó vallomást.
Az újságírók összesen négy interjút csináltak Biszkuval, ebből hármat a saját lakásán, a negyediket pedig Márokpapiban. Az átveréshez Novák és Skrabski egy falugyűlést is szervezett Biszku szülőfalujában, ahova elhívták a mit sem sejtő politikust. A gyűlésen, ahova a közönség egy része Skrabski Fruzsina szerint egy ingyen sörért ült be, szocialista díszletek között, “A dolgozó népért!” – feliratú zászló mellett fogadták a politikust, majd a közönség közt elvegyült újságírók tettek fel neki keresztkérdéseket az 1956-os forradalomról.
Ellenforradalom és horthysta tisztek
“1956-ot ma is ellenforradalomnak tartom” – mondta ki a filmben Biszku Béla. Az újságíróknak és az ál-falugyűlés résztvevőinek is elmesélte, hogy 1956 októberében hogyan bujkált a parlamentben és kommunista vezetők rejtekhelyein, és azt ismételgette, hogy az “ellenforradalmárok” háromezer kommunistát öltek meg. “Én október 30-án a parlamentben horthysta katonaruhába öltözött tiszteket láttam, akik összeölelkeztek, és azt mondták egymásnak, hogy győztünk” – mesélte.
Biszku arról is beszélt, hogy október legvégén a kommunista vezetők meg akarták próbálni visszafoglalni Budapestet a megmaradt fegyveres erőkkel, de végül erre nem került sor a szovjet beavatkozás miatt. Végül, a sokadik kérdésre azt mondta: “Az egészet bánom, tragédiának tartom”, de hozzátette, hogy ebbe a Rákosi-rendszert is beleérti, amely szerinte tragikus módon vezetett az 56-os felkelésig. “Senkitől nem kérek bocsánatot! A Nagy Imre is megérdemelte, amit kapott!” – jelentette ki.
Miután az újságírók egy otthoni interjúban perceken át bizonygatták neki, hogy 1956-ban forradalom volt, mert a külföldi, szovjet elnyomók ellen kelt fel a magyar nép, Biszku mégis kijött a sodrából, és meglehetősen nyersen magyarázta el, miért jöttek be a szovjetek. “Tudja maga, mit jelent az, hogy az erősebb kutya baszik? Na, azért voltak itt. Mi kénytelenek voltunk beleegyezni, mert a magyar hadsereg romokban volt, és azokkal az erőkkel, akik itt felkeltek, mi egyedül nem bírtunk volna” – mondta.
Letagadott dokumentumok
A dokumentumfilmet készítő újságírók a filmben történészeket is megszólaltattak, és levéltári dokumentumokat mutattak be Biszku tevékenységéről. Ezek többnyire arról szóltak, hogy Biszku Béla 1956 után felül akarta vizsgálni a forradalomban résztvevőkre kiszabott, szerinte túl enyhe bírói ítéleteket, vagyis befolyásolni akarta a bírói döntéseket. Egy a filmben idézett dokumentum szerint Biszku többek között arról készített jelentést és kezdeményezett egyeztetést a párt legbelső vezetésében, hogy ne lehessen a forradalom szellemi vezetőinek kisebb büntetést adni, mint a fegyvert fogó forradalmároknak. A dokumentum szerint Biszku úgy vélte, a büntetések sokszor túl enyhék, és túl kevés jár “fizikai megsemmisítéssel”.
Amikor ezekkel a dokumentumokkal Biszkut szembesítették, ő azt állította, hogy nem ő írta azokat, majd elterelte a szót. A filmben legalább tucatszor elmondta, hogy benne azért nincs “semmi lelkiismeret-furdalás”, mert a forrongások résztvevőit bíróság elé állították, és a bírók hozták meg a mintegy 300 halálos ítéletet, nem ő. “Szó nem igaz abból, hogy mi leváltottunk bírókat a nem megfelelő ítéletek miatt” – jelentette ki: “Mi nem avatkoztunk személyesen egyetlen ügybe se!” – mondta felindultan.
Azt Biszku is elismerte, hogy – mint arról több dokumentum is beszámol – a párt központi bizottsága foglalkozott a bírósági ítéletekkel, de szerint csak az ítélet meghozatala után értékelték azokat, előtte sose. A dokumentumfilmben megszólaltatott történész szerint azonban ez nem így volt, az ítéletekre jelentős befolyást gyakorolhattak a politikai döntéshozók.
A film készítői, miután nem sikerült vallomást kihúzniuk a volt miniszterből, egy pszichológussal is megnézették a felvételeket, aki a filmben arra a következtetésre jut, hogy Biszku nem mond igazat. A pszichológus szerint Biszku a kényes kérdések elől értetlenséget színlelve bújuk ki, de valószínűleg tényleg nincs lelkiismeret-furdalása, mert az ellene felhozott vádakat mentálisan kizárja a saját világából. Erre jó példa az a rész, amikor Biszkut a megölt, megkínzott vagy megfélemlített emberekről faggatták: az újságírók azt vetették a volt miniszter szemére, hogy százezer ember életét keserítette meg. Biszku erre azzal válaszolt, hogy most meg kapitalizmus és kizsákmányolás van, ez lett a forrongás eredménye, és most százezrek vannak munka nélkül, őket ugyanúgy lehetne sajnálni.
Erőszak és szabadság
Amikor a 90 éves Biszku Bélát az 1956 utáni rendőri erőszakról kérdezték, láthatóan összezavarodott. “Rendetlenkedőkre csak erőszakkal lehet válaszolni és hatni, rábeszéléssel nem” – mondta. Mikor viszont azt kérdezték, hogy milyen erőszakot alkalmazhattak a rendőrök – tétovázni kezdett. Előbb arról beszélt, hogy bírósági ítélet esetén a rendőrök gumibottal verhették a fogvatartottakat, majd kihátrált a kérdésből.
Egy másik kérdésnél csodálkozva kérdezet vissza, mért gondolják az újságírók, hogy az 50-es évek végén nem volt gyülekezési szabadság. “Hol nem lehetett gyülekezni?” – kérdezte, majd közölte, hogy szerinte lehetett: “Felvonulások például voltak!”. Mikor aztán azt kérdezték tőle, hogy a szocializmus ellen lehetett-e felvonulni, arra már határozottan nemmel felelt.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Parlamenti képviselők is megjelentek a vetítésen (Kattintson a képre a bemutatón készült fotóinkért!)
“Ne tűnjön el nyom nélkül”
“A filmben meglehetősen súlyos kérdésekről van szó, de azért nem lenne jó, ha most mindenki felmenne a Rózsadombra, és megverné Biszku Bélát” – mondta a film levetítése után az [origo]-nak az egyik készítő, Skrabski Fruzsina, hozzátéve, ő azt gondolja, hogy a vádakat tagadó Biszku végig hazudott, és leginkább annak örülne, ha bíróság előtt tisztáznák a szerepét. A filmmel azonban egyelőre csak azt akarta elérni, hogy az emberek ismerjék a problémát, és a fiatalok, “a húszévesek is kezdjék el felfogni, mi volt itt”. “Szeretnénk, ha beszélnének erről, ha tudnák, hogy például az MSZP az MSZMP utódpártja, és ez az egész ne tűnjön el nyom nélkül” – magyarázta.
A filmkészítés ötlete a nácivadászoktól jött, ennek a mintájára akartak kommunistavadászokká válni – mondta, hozzátéve, hogy először nem tűnt ez egy komoly, nagyszabású dolognak. Az egész filmet körülbelül egymillió forintból hozták ki, de a héten már a parlament is foglalkozott vele, a szerdai bemutatóra pedig rengeteg parlamenti képviselőt vártak. A VIP-vendéglistán szerepelt többek között Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Gulyás József volt SZDSZ-es képviselő és több LMP-s is – mondta az újságíró.
Skrabski Fruzsina az [origo] kérdésére azt mondta, hogy bár valóban kezdettől fogva meg voltak győződve Biszku bűnösségéről, és az egész filmet koncepciózusan eköré építették, szerinte az nem lett manipulatív: egytől tízig terjedő skálán a film objektivitását a szerző 9-esre értékelte. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy Biszku Béla egyik lánya megköszönte nekik a film elkészítését.
A film nem titkolt célja volt az is, hogy rámutasson Biszku Béla bűnösségére és büntetlenségére, az alkotás címe is ez lett: Bűn és büntetlenség. Az egyik interjúban Biszkut is szembesítették azzal, hogy szerintük bűnt követett el, amiért nem vonták felelősségre, és jó lenne, ha legalább bocsánatot kérne. A felelősségre vonás kifejezést meghallva azonban Biszku csak visszakérdezett: “Most mire gondol, arra, hogy engem öljenek meg?”
Biszku börtönt érdemelne.
“Ott voltam, ahol lennem kellett, és azt tettem, amit tennem kellett.”
Ennél többet más sem mondhat, még mai politikában sem! 😛
Börtönt, minimum!
Bugi!
És mit kezdene egy börtönnel?!
Öreg Ő már menedzselni, pedig lenne bele kuncsaft bőven! 😛
Nocsak! csaba péternek is ugrik a szoc.hazáért kitüntetésért járó prémium?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Királyerdei! Nem lát hasonlóságot Biszku, Cusi, idióta Dr. grün t.t. humora között?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg Pöcs!
Mindannyian Kádár köpönyegének ujjából estünk ki!
Bárhogy is szégyellem, Te is! 😛
Szerintem te nem a köpönyegének ujjából bújtál ki.
Bugi!
Te egy óvatlan pillanatban a Helység Kalapácsa gatyájának szárából! ))) 😛 (((
8-16000-ről beszéltek? Mekkora nyugdíjat kapnak majd a mai politikusok, akik felelősek
azért, hogy ebben az országban 4 millióan élnek szegénységben, miközben ők saját
maguknak harácsolnak?
És akkor mi van, ha nem kap pótlékot a büszke Biszku baszki?
A múltban elkövetett bűnös cselekményekért, előbb utóbb mindenkinek felelnie kell.
Más kérdés az, hogy a mindenáron való bűnösök üldözése, (volt rá, nem is oly régen elég sokszor számtalan példa) akár vissza is üthet. (mindenki azt kapja vissza amit adott)
Arról nem beszélve, hogy vannak olyan esetek, amikor a társadalmat egy, egy cselekmény számonkérése, mód felett irritálja. Nem azt mondom, hogy nem kell az elkövetett bűncselekmények alapján felelősségre vonni a tettest, de a “boszorkány üldözésnek sem látom értelmét. Képzeljék el, hogy az elvtársak (akár “sima beszédben mezei párttagok is” mennyit lophattak, fénykorukban, tisztelet a kevés kivétel), azokat is ma vonnák felelősségre. Milyen boszorkányüldözés indulna be, akár puszta rosszindulatból is?
A társadalom megtisztulására igen sok eszköz áll a rendelkezésére. Többek között, olyan fejlődési folyamatok beindítása, azok működésbe hozatala révén, a fejlődés is elindulhat.
Mégpedig a szombati beszédben megfogalmazottak alapján is!
Csak hát érteni kell hozzá, stratégiákban kell gondolkodni, cselekedni, nem pedig a konstruktivitással szemben menni, minden áron, minden lehetséges eszközzel, mint ahogyan e helyütt is sokan teszik.
Ezek közül is kiemelkedik a féleszű, akinek egy csöpp sütni valója sincsen az egészről, és néhány “csahosa,” akik szövetkezve akarják a viszonylag tiszta elméket, lelkeket akaratosan, rendkívül torz kinyilvánításaikkal fertőzni.
Mondom, és tapasztalom, ebből, ezekből nem kér a NÉP!
Ezt nem tudják lenyelni, ezért már, már szinte mindenre képesek, amit a történelem során elődeik alkalmaztak, és az utódok “nem egészséges gondolkodás módjukkal, cselekedeteikkel” méltó utódokká kívánnak válni.
Természetesen az origóba állított zsákmányszerzésük, elsődleges érdekében!
“Idetartoznak azok, akik szerepet játszottak az 1945 és 1949 közötti demokratikus államrend leépítésében”
És akik 2010 és 2014 között szerepet játszottak a demokratikus államrend leépítésében, azoktól mikor vonnak meg valamit?
És ezzel a 8 és 16 ezer forinttal ki is törölhetitek a seggeteket
És azokkal meg mi lesz , akik miattatok elvesztették
nem csak a magánnyugdíj megtakarításukat ,
hanem a nyugdíjukat is?
Szerintetek ez a parasztvakítás megnyugtat majd valakit?
Egyetértek a perspektívával , az elkövetett bűnös cselekményeitekért felelni fogtok.
Azért ezt a kérdést nem árt történelmi perspektívából szemlélni.
A dolog álláspontom szerint 1541 ben kezdődött Magyarországon.
Mikor a török csellel bevette Buda várát majd átnevezte az összes utcát ,
( ez a nemes hagyomány is valószínűleg ekkor kezdődött)
Természetesen felszámolta visszamenőlegesen is a törökellenes és akadékoskodó tényezőket.
kitüntette jutalmazta a ” Törökös ” főurakat .
1686 Buda vissza vívása után természetesen a bírtok perek sokasága fosztotta meg a túlélésükért kűzdő birtokosokat , hogy német kézre kerüljenek jószágaik.
Ez a nemes hagyomány azóta tart és úgy tűnik pártsemlegesen .
Tehát miben különbözik a fidesz a komcsiktól? =semmiben ,
mert ugyanazt ugyanúgy teszi .
hiába a múlt kötelez .
Csak az érdekelne hogy a jelenlegi fideszes vezetés komcsi felmenői , ugyan úgy ugyanazt kapják é mint azok akiknek gyermekei nem lettek fideszesek?
Eetásak! Langyos, geil szövegüket címezzék a Simon Wiesenthal Centernek Jeruzsálembe!! Hátha ők is meghatódnak.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Képzeljék el, hogy az elvtársak (akár “sima beszédben mezei párttagok is” mennyit lophattak, fénykorukban, tisztelet a kevés kivétel), azokat is ma vonnák felelősségre. Milyen boszorkányüldözés indulna be, akár puszta rosszindulatból is?
Írta A bölcs Perspektiva
A hiány gazdaságban te ugyanúgy loptál mint bárki más.
A lopás népi játékvolt és nem kommunista.
Hazudozzál csak tovább, megszoktam már tőled.
Vázold már fel azt a nagyívű stratégiát ami a saját telken beruházott állami milliárdokra épül.
A nemzet üdvéről ne feledkezz meg.
1/2eszű1/2x! Hogy mennyit loptak az eetásak? 22 milliárd dollárt.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Szemétláda!
Ebből mennyi a te sarad?
Csak őszintén! 🙂
1/2eszű1/2x! Nem voltam eetás, ellentétben a szocikkal. Soroljam?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Vén Komcsi Pöcs!
Sorolom!
A nem teljes) lista. Kiegészítheted! 😛
Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Stumpf István – a Hazafias Népfront alelnöke, MSZMP-tag
Pintér Sándor – MSZMP titkár
Martonyi János – MSZMP-tag
Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Varga Mihály – KISZ-titkár
Matolcsy György – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Mikola István – a Hazafias Népfront alelnöke
Harrach Péter – MSZMP-tag
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Fónagy János – MSZMP-tag
Deutsch Tamás – KISZ-titkár
Kövér László – KISZ-titkár, az MSZMP Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Kerényi Imre – MSZMP titkár
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Pozsgay Imre – az MSZMP KB és PB tagja
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár.
.
Te következel! ))) 😛 (((
Szemétláda4
Azokban az időkben téged is elvtársnak hívtak és nem hiszem, hogy kikérted magadnak.
Nagyapó bérhozzászólásaid egyre silányabbak