MNO
Százharminchét törvényt fogadott el az Országgyűlés tavasszal és nyáron, kétharmadukat a kormány javaslatára. A 2010-es kormányváltás óta megszavazott törvények száma így már a 720-at is meghaladja. A parlament ötször módosította az idei költségvetést, egyszer az alkotmányt, ellenzéki kezdeményezésre egy törvényt alkotott ebben az évben.
A 137 elfogadott törvény közül kilencvenkettőt a kabinet, negyvennégyet kormánypárti, egyet pedig az LMP-hez tartozó független képviselők terjesztettek elő. A parlament 143 törvényjavaslat elfogadásáról határozott, de hatot közülük kétszer is megszavaztak, miután Áder János köztársasági elnök visszaküldte őket.
Navracsics és Németh Lászlóné
A kormánytagok közül húsz-húsz elfogadott indítványt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jegyzett. Az igazságügyi tárca vezetője terjesztette elő az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt és az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását.
Két, az államfő által visszaküldött jogszabályt, a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá rendelő előterjesztést és a médiahatóság elnökhelyettesének rendeletalkotási jogot adó törvényt is Navracsics Tibor nyújtotta be.
A fejlesztési miniszter kezdeményezte az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását, két költségvetés-módosítást, valamint a nemzeti dohányboltokban árusítható termékek körének első bővítését. Németh Lászlóné javasolta, hogy az energiaszolgáltatóknak tiltsák meg a különadók áthárítását, és a nevéhez fűződik a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény, amelyet a köztársasági elnök vétója után utolsó nyári ülésén másodszor is elfogadott az Országgyűlés.
Matolcsy és Varga
A Nemzetgazdasági Minisztérium tizennégy törvényéből hármat még Matolcsy György nyújtott be, akit márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnökévé neveztek ki. Utódja, Varga Mihály kezdeményezésére háromszor változtattak a büdzsén, és állami engedélyhez kötötték az internetes szerencsejátékokat. Az ő javaslatára fogadták el azt a törvénymódosítást is, amely járulékkötelessé tette a kamatjövedelmeket, növelte a vállalkozások távközlési adóját és a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezte a bankokat.
Pintér Sándor belügyminiszter tizenhárom, Balog Zoltán erőforrás-miniszter tíz törvényt javasolt, köztük az állami iskolák tanárainak automatikus pedagóguskari tagságát, a hallgatói szerződések új szabályait és az önkormányzati segélyek egységesítését.
Fazekas és Hende
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyolc jogszabályt indítványozott, ezek egyike, az új földtörvény példátlan tiltakozást váltott ki az ülésteremben, jobbikos képviselők az elnöki pulpitust elfoglalva demonstráltak elfogadása ellen. Martonyi János külügy- öt, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvényt jegyzett a tavaszi és a nyári ülésszakban.
A fideszes képviselők közül Vas Imre és Cser-Palkovics András volt a legaktívabb törvénykezdeményező nyolc, illetve hat javaslattal. Együtt terjesztették be a közérdekű adatok kiadásának új szabályait, amelyeket Áder János vétója után másodszor is jóváhagyott a Ház. Közösen tették lehetővé azt is, hogy törvényes legyen az aláírásgyűjtés a lakásokban. Vas Imre indítványozta az országgyűlési választókerületek határainak átrajzolását, és egyik előterjesztője volt annak a javaslatnak, amellyel tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek.
Cser-Palkovics és Gulyás
Cser-Palkovics András a törvénykezdeményezésben ugyancsak aktív frakciótársával, Gulyás Gergellyel és a KDNP-s Vejkey Imrével együtt tett javaslatot a kampányfinanszírozás átalakítására. Cser-Palkovics – Fejér megyei kormánypárti képviselőtársaival együtt – előterjesztője volt annak az indítványnak is, amely lazított az agrárkamarán belüli összeférhetetlenségi szabályokon. Ezt Áder János köztársasági elnök ugyancsak visszaküldte a parlamentnek, amely módosításokkal fogadta el újra.
Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így a kormánypárti padsorokban mindenki neve mellett szerepel elfogadott javaslat.
Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes
Ellenzéki kezdeményezésre idén is csak egy törvényt hagyott jóvá a parlament. Az LMP-hez tartozó független Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.
A Ház tavasszal és nyáron 49 határozatot hozott, ebből kettőt ellenzéki kezdeményezésre: az MSZP javaslatára az auschwitz-birkenaui emlékhely, a Jobbik indítványára a recski emlékhely iskolai felkereséséről döntöttek.
A képviselők nyolcszor hagytak jóvá pénzbírságkiszabást, illetve tiszteletdíj-csökkentést, összesen 48 ellenzéki rovására.
Kormányzati kezdeményezésre négy határozat született, köztük a dunai árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Ezen kívül elfogadott az Országgyűlés nyolc jelentést és egy politikai nyilatkozatot.
Forrás: MNO
“A parlament munkája a számok nyelvén”
Csak néhány szám:
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_eves_hianycel_82_szazaleka_mar_teljesult_az_elso_felevben.558777.html
.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_dragulas_a_bankokban_mutatjuk_az_adatokat.558786.html
.
http://www.vezess.hu/haszonjarmu/e_utdij_tulszamlazas/45117/
.
http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20130705-a-fidesz-900-milliardos-igerete.html
stb. stb…………!
Egy tavalyi cikk:
“Rohant a kormány, selejtgyár lett a parlamentből”
“Az elmúlt két év törvényalkotására sokszor a kapkodás és az átgondolatlanság volt jellemző. A szavazásdömping miatt a Fidesz gyakran egyetlen nap alatt nyomott át törvényjavaslatokat az Országgyűlésen. Számtalan esetben az utolsó pillanatban, módosító indítványokkal adtak új irányt egy-egy törvénynek, de nem voltak ritkák az úgynevezett salátatörvények sem, amikor egy törvényen belül módosítottak több másikat. A törvényjavaslatokat a Fidesz előszeretettel terjeszti be egyéni képviselői indítványok formájában, mert így kikerülheti az érdekeltekkel történő egyeztetést. Emiatt nem egyszer előfordult az is, hogy a képviselők már azt sem tudták, miről szavaznak épp aznap. Volt olyan képviselő, aki a hvg.hu munkatársának egyik kérdésére vette csak észre, mi is van aznap a napirenden.
A kapkodást mutatja az is, hogy a 2011-ben elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből 63-at módosítani kellett. Tavaly decemberben ráadásul 18 olyan törvényt módosítottak, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből 5 többször is megváltozott a hónap során. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt például hatszor is átírták. Három hónappal az ünnepélyes hatályba lépése után hozzá akarnak nyúlni az alaptörvényhez is.”
http://hvg.hu/itthon/20120516_ellentmondasos_torvenyek
” A parlament munkája a számok nyelvén ” és a zsebünk …..
” Őrülten drágulnak a banki szolgáltatások. Harmadával bankolunk drágábban, mint tavaly, ősztől újabb komoly áremelési hullám jöhet “
A parlament aktívan szolgálta a nemzetet. Láthatóan rengeteget munkát végeztek el eddig (kivéve azokat a zellenzéki képviselőket, akik csak “közbeugatni” és molinókat mutogatni járnak be).
A számok jól mutatják, hogy értelmezi a Fidesz a demokráciát.
Gordon!
A garanciális kocsidat már rég visszadobtad volna, ha annyit javítgatnák mint az alaptörvényt már rég visszaadtad volna.
Nem nyalnál az eladónak.
A parlament komoly munkát végzett, kivéve a szoci-DK frakciót, akik nem jártak be, nem képviselték választóikat, csak a pénzt vették fel. Kellemes állás. Hányan lesznek ’14 után? Akkor is a komprádor-burzsoáziát fogják képviselni a nép ellenében?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
abcd szerint:
2013. július 09., kedd – 09:29
-Ezért nem stimmel a birkás kép…le vagyunk nyírva…és még…
Felix (18:36)!
Olvasás!
Szövegértés!
“Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát az alaptörvény 1789-es érvénybe lépése óta huszonhét alkalommal módosították. Az első tíz módosítás – ezek együttesen Bill of Rights (magyarul: Jognyilatkozat) néven ismeretesek – 1791-ben (…)”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_alkotm%C3%A1ny%C3%A1nak_m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1sai
Tehát az amik 2 éven belül 10 módosítást dolgoztak ki.
Természetes, hogy egy friss alkotmányt finomítani kell. Aztán beáll a rendszer és már jóval kevesebbszer kell módosítani az eredetileg elfogadott szöveget.
nagyapó szerint:
2013. július 09., kedd – 18:58 Egy rövidke élet kép…csak érzékeltetés kedvéért…
-X családban nagyapó vásárol egy nagyon szép falra akasztható képet (a témája mindegy). Együtt a család nagyanyó, gyerek, vejkó (meny) mindegy, unokák…
-Nagyapó felteszi a kérdést, hova kerüljön a kép. Mindenki elmondja a maga véleményét. Hirtelenjében meg is szavazzák a legjobb ötletet, igaz a vő v (meny) javaslata a legjobb…Nagyapó rábólint és az ellenkező falba veri szöget…és felakassza, majd hátra lép és büszkén gyönyörködik, a többiek szép csendben kimennek a szobából…Érződik?…Nem nem baj, így működnek a dolgok…(sajnos)…
Ceterum censeo…Az elégetett falevél 98% vízgőz 2% pór…
Egy érdekesség a balliberók és önjelölt jogvédők számára:
“A tizenharmadik alkotmánymódosítás törvényen kívül helyezi a rabszolgaságot és minden egyéb, nem önként vállalt szolgasági viszonyt, kivéve az olyan eseteket, amikor ez törvényesen kiszabott büntetés része. (Ki lehet szabni például közmunkavégzést kisebb súlyú vétségek büntetéseként.)
Az alkotmánymódosítást a polgárháború végén, 1865. január 31-én fogadta el a Kongresszus, és 1865. december 6-án lépett életbe, miután az államok háromnegyede (köztük nyolc déli állam is) ratifikálta. Érdekesség, hogy Mississippi állam törvényhozása csak 1995-ben hagyta jóvá a tizenharmadik alkotmánymódosítást. (Ennek ellenére a rabszolgaság persze már 1865-ben megszűnt Mississippiben is.)
Ez az alkotmánymódosítás érvénytelenítette az eredeti alkotmány több szakaszát is. Az alkotmány negyedik fejezetének második szakasza például figyelembe veszi, hogy az unió egyes államaiban legális volt a rabszolgaság, míg másokban nem. A szakasz előírja, hogy ha egy rabszolga valamelyik rabszolgatartó államból valamelyik szabad államba szökik, akkor ezzel nem nyeri el a szabadságát, hanem őt kérésre vissza kell szolgáltatni a tulajdonosának. Az alkotmány első fejezetének második szakasza a népszámlálásokról és az ezek függvényeként kiszámított kongresszusi képviseleti részesedésekről szólva előírja, hogy a rabszolgákat hatvan százalékos súllyal kell számba venni. Ezek a rendelkezések mind implicite hatályukat vesztették a tizenharmadik alkotmánymódosítás bevezetésével.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_alkotm%C3%A1ny%C3%A1nak_m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1sai
gordon!
Értem én.
Az 1789 – es szinten vagyunk.
A parlament munkája egy képben.
http://25.media.tumblr.com/ff59cfd9c3d3a613ffa2630359682d98/tumblr_mpm3sorhmz1qdoeklo1_1280.jpg
A Gordon nevű szardarab persze megint hazudik.
Az amerikai alkotmány “első tíz” módosítása ugyanis valójában csak egy, hiszen ez volt a Bill of Rights, vagyis az alapjogokat rögzítő Jognyilatkozat. Ezeket együtt, egyszerre fogadták el. És ez nem módosítás volt, hanem kiegészítés, vagyis a már meglévő alkotmányhoz ezt hozzátették.
Pista, az a baj, hogy a Kommunista Kiáltvány a te doboz fejedben még mindig semmit sem módosult.
Bugi!
Te szerencsétlen.
Hol módosult a kommunista kiáltvány.
Annyira h… vagy .
Nem fáj?
A butaság nem probléma, az sem ha leírja, mindaddig, amíg egy “civil” ember. Akkor kezdődik a baj, mikor az ember ezt közszereplőként teszi, méghozzá a kormány oldalán.
a valóság az, hogy :
mind a 137 egytől egyig egyéni képvislői indítvány , melyek péntek este lettek benyújtva és hétfő hajnalba megszavazva .