Csepel.info

Bazsó Bálint, Jobbegyenes

“Felvonulók kérték” – az Index propagandavideója

Utoljára talán 1952 márciusában tudósított ilyen kínos, szolgai módon a magyar média olyan valamiről, amiről tudvalevő volt, hogy a magyar társadalom nagy többsége bizony nem tapsikol örömében.

Persze Rákosi elvtárs születésnapját nem lehetett nem megünnepelni, ellenben a melegfelvonulást nem volt kötelező, mégis vigyázzba állt hozzá a teljes „progresszív”, „haladó” platform, majd teljes összhangban, pontos koreográfia szerint, önként, a demokrácia, a tolerancia, a másság tisztelete jegyében vastapsba kezdett.

Három álló napig.

Nem érdekel a melegfelvonulás. Sem az ott vonulók, sem a belőlük megélni szándékozó politikusok, újságírók, sem az a pár agyatlan szerencsétlen, aki nem fogta még fel, hogy a mocskosbuzizással a lehető legjobb szolgálatot teszi a szervezőknek és szellemi holdudvaruknak.

Éppen ezért is volt tanulságos ez a pár nap. A folyamatos élő tudósítások, a „bátor” kiállások, a támogató publikációk sokasága, egyáltalán ennek az egésznek a propagálása hihetetlen mértékben áradt a progresszívnek mondott médiából, ám a nagy lelkesedés közepette egyszerűen csak azt felejtették el, hogy erre még saját olvasóközönségük sem vevő (lásd az Index számukra roppant kínos végeredményű szavazását).

Nemhogy a magyar társadalom nagy része.

Az a társadalom, amely mindennél jobban gyűlöli azt, amit kötelezővé akarnak tenni, és juszt is az ellenkezőjét fogja csinálni, de legalábbis gondolni. Nem azért, mintha gyűlölné a melegeket vagy betegnek gondolná őket, hanem egyszerűen azért, mert magánügynek tartja másmilyen szexuális irányultságukat. Ahogyan annak tartotta mindig is.

A magyar „progresszívek” most óriási potenciált látnak a meleg büszkeségnek hívott szexuális türelmetlenségben. Nem meggyőzni akarják a többségi társadalmat, hanem legyűrni. Az állandó felforgatás, átalakítgatás régi haladó baloldali hagyomány, amely mindent rombol, de annál kevesebbet nyújt. A cél most is az: nem megérteni akarják Magyarországot, hanem átalakítani, még hozzá azonnal, saját képükre.

Most épp a meleg „egyenjogúság” a divat, a progresszió, a haladás, hát ezt kell mantrázni éjjel-nappal, mindegy honnan jön, sulykolni kell, akár éjjel-nappal, mindegy, mi a hatása, vagy a következménye. Kit érdekel, hogy válságban van a magyar társadalom, a család? Nosza, tegyünk még rá egy lapáttal, romboljuk le azt is, amit eddig nem sikerült.

A magyar társadalmat nem érinti meg és/vagy nem érdekli e téma, bármennyire is örömködnek, „hogy áttörtük a falakat”, hogy a „közhangulat egyre inkább tarthatatlannak találja a szegregált elkordonozottságot”, hogy „soha ennyien még nem voltunk” stb. stb.

Nem törtétek át falakat, ellenkezőleg: ti magatok építgetitek lankadatlanul őket. Totális elfogadást, teljes toleranciát vártok el, de ti magatok vagytok képtelenek elfogadni, hogy a magyar társadalom heteroszexuális, sőt, a homoszexuálisok többsége sem vevő rátok.

Tanulságos kis hétvégén vagyunk túl. Az a magyar baloldali média, amelynek fikakultúrájában szinte minden célpont, amely bármit és bárkit képes és hajlandó kigúnyolni, nevetségessé tenni, dehonesztálni, az most szinte egy emberként állt sorfalat ehhez a parádéhoz, és kezdett önkontroll nélküli dicshimnuszba. Ami természetesen újabb lehetőség a magyar társadalom „maradi”, „kirekesztő”, „homofób” jelzővel való teleaggatására, éltek is gyorsan az alkalommal. Ahol képesek úgy rendezni egy vitaestet, hogy nem hívják meg az egyetlen olyan politikai erőt, amely sarkos ellenvéleményt fogalmaz meg, mondván, hogy az náci, ahol azt, aki nem ért egyet a „melegházassággal” vagy örökbefogadással, az azonnal és visszavonhatatlanul homofób és kirekesztő.

Most tapsoltok, és mindenkitől elvárjátok, hogy ezt tegye. De az átlagember ’52-ben is gyűlölte, amikor megmondták neki, mikor kell felállnia és ütemesen éljeneznie. Most is azt fogja tenni, csendben, magában.

Forrás: Bazsó Bálint, Jobbegyenes

This entry was posted on 2013. július 9. kedd at 07:53 and is filed under Társadalom, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.