MNO
Az expedíció vezetője szerint Erőss és Kiss nagyon jó állapotban voltak a csúcstámadás előtt, de kisebb távot kellett volna hagyniuk az utolsó napra. A tragédia legfőbb oka a kevés folyadék lehetett – mondta Kollár Lajos a 4bakancs.com-nak adott interjújában.
Kollár Lajos, a kancsöndzongai expedíció vezetője végig rádiókapcsolatban volt Erőss Zsolttal és Kiss Péterrel, elmondása szerint a mászás során becsúszott néhány emberi fegyelmezetlenség, de azt leszámítva a történtek benne voltak „ebben a pakliban” – írta az Origo a 4bakancs.com által készített interjú első része alapján.
Erőssnél nem volt elég folyadék
Kollár Lajos várhatóan június 4-én érkezik Magyarországra, majd sajtótájékoztatót tart. A 4bakancs.com pénteken Katmanduban érte el az expedíció vezetőjét, a telefonos beszélgetés azonban áramszünet miatt megszakadt, majd szombaton folytatódott. „Zsolt saját bevallása szerint is elmérte a folyadékot, és én ezt látom a legnagyobb hibának. Nem tudok más magyarázatot adni arra, hogy Erőss egyik pillanatról a másikra letaglózódott” – fogalmazott Kollár Lajos a szombaton közölt interjúban. Mint kiemelte: ennek okaként mindketten a folyadékhiányt jelölték meg. Hozzátette: Kiss Péter vitt magával elegendő vizet, ennek is lehet köszönhető, hogy ő jobb állapotban volt.
Zsolttal sikerült megértetnie, hogy mindenképpen le kell érnie a négyes táborba, másnap délutánt követően azonban már nem tudott kapcsolatba lépni vele. Bár a gyorsabban haladó Kiss Péter korábban visszafordult, hogy segítsen Erőssnek, ekkor már eltűnt mellőle (mint később kiderült,lezuhant).
Megpattant egy húr
Kollár Lajos azt is elmondta: a csúcstámadás éjszakáján tárgyalt serpákkal, hogy a hármas táborból menjenek fel a négyesbe, felajánlotta nekik a nála lévő 1000 dollárt fizetségül, meg is egyeztek, ők azonban később 1000 eurót kértek ezért. Végül megállapodtak, hajnalban azonban kiderült, hogy a serpák nem mentek föl, hanem lejöttek az alaptáborba. Ekkor sikerült fölvenniük a kapcsolatot a felső táborokkal, de kiderült, hogy sem a négyesben, sem a hármasban nincsenek magyarok. Itt egy pillanatra megpattant egy húr – mondta: „Ekkor összenéztünk Jaróval (Jaroslav Dutka – a szerk.), hogy ez most itt befejeződött.”
Később szövetkeztek a koreaiakkal, akik szintén az egyik mászójukat keresték, és közösen el tudtak indítani négy serpát két koreaival, ők két nap múlva értek föl. Ez volt az egyetlen ilyen esélyünk – tette hozzá Kollár Lajos. Az ázsiaiak, akik 200 méterrel mentek a négyes tábor fölé, sem sikerült a barátjukat lehozni. De ígéretükhöz híven készítettek fotókat, ezek egyikén sikerült azonosítani Kiss Péter holttestét. A koreai mászóval és a serpájával egy helyen csúszott ki Kiss Péter is, mint az a nyilvánosságra került fotókból kiderült – tette hozzá Kollár.
A helikopter nem használható ilyen magasságban és a GPS sem segítene ilyen helyzetben – reagált a felmerülő kérdésekre az expedíció vezetője.
A négyes tábortól kétórányira szakadt meg a kapcsolat
Kollár Lajos még az interjú első részében kiemelte, hogy a Kancsendzönga megmászása mindig nagyon hosszú, Erőss és Kiss pedig túl sokat hagyott a csúcstámadás napjára, de nem volt más lehetőségük. Ugyanis a megelőző napon 32 fok volt, és dönteniük kellett: a melegben is másznak és a csúcstámadás napjára nagyon elfáradnak, vagy nem kínozzák magukat, viszont másnap hosszabb lesz. Kollár szerint gyakorlatilag nem volt más lehetőségük a pihenésen kívül – olvasható az Origón.
Kollár arról is beszélt, hogy ha újra mászótársat kellene választania Erőss mellé, elsőként Kisst válogatná be. Kollár Erőss rádióján kommunikálva tudta meg, hogy Kiss ért fel először a csúcsra, és hogy őt 15-20 perccel követte Erőss. Kollár szerint a csúcson még jó állapotban voltak, lefelé azonban nehézségeik támadtak. Erőss az egyik utolsó beszélgetésükkor azt mondta a csúcsmászás éjszakáján, hogy nem bírja tovább. A hálózsákját is elejtette a csúszós, keskeny rámpán lefelé. Kollár a körülményekre tekintettel és arra, hogy Erőss még nem mondott korábban olyat, hogy nem bírja tovább, azt gondolta, hogy „elvesztette Zsoltot”. Néhány órával később azonban Erőss bejelentkezett, és azt mondta, egész jól van, Kiss is vele volt, a lábát masszírozgatta. Az éjszakát követően jó idő volt lefelé, amikor Kollár utoljára beszélt Erőssel, akkor nagyjából kétórányira volt a negyedik tábortól, Kissről ekkor már nem volt Erőssnek információja. Ezután jött egy köd, majd megszűnt a kapcsolat, és nem értek le estére a táborba.
A teljes vágatlan felvétel a 4bakancs.com oldalon hallgatható végig.
Forrás: MNO
Azt monya a Fater, hogy neki úgy tűnik nagyon előkészítetlen csúcstámadás volt ez az egész.
Nem voltak a “helyzetekre” kidolgozott megoldások.
A helyzet idején a közelben tartózkodó spermákkal kezdték a hosszadalmas alkudozást, egyezkedést, akik csak legyintettek az egészre.
Tehát nem volt tervszerűen előkészítve semmi a mentésre.
Nem voltak olyanok a felső régióban, akiknek ilyen esetben a mentést rögtön menteni kellett volna.
Ilyen előkészítetlen csúcstámadókat a hegy közelébe sem engednék. Az biztos!
Jeniszej faterjának is volt pár sikertelen csúcstámadása – mikor a kocsmából hazafelé “tartva” megpróbált kimászni az árokból.
Gordon!
Azt monya a Fater ki mint él úgy ítél. 🙂
Jeniszej!
Nincs randább halál a szomj-halálnál!
Legalább valaki elárulhatta volna nekik, hogy körös-körül az a sok fehér mind megfagyott ivóvíz!
A Fater már végleg lemondott, hogy az olcsó BKV kishajó járat Csepelig elérjen.
Azért a Rózsa utcai kompjárat beindításában – a következő választásokig – az öregem még bizakodik.
Faterom nem a csúcstámadásokban érdekelt, hanem azon, hogy a Betű utca végében a legkisebb esőzés alkalmával is a rosszul kialakított csapadékvíz elvezetés miatt lassan már a komp beindítása válik szükségessé. Nem árt itt olyan technikát üzemeltetni, ami a kerékpárszállításra is alkalmas.
Akkor még a rendkívül lúzer módon összehangolt közlekedési lámpákról még szó sem esett a kiszáradt fák mellett.
))) 😀 ((((
Igen. Minusz 30-32 fokos ivóvíz. Csak kéne hozzá egy rezsó. Meg sok idő. De Grün biztos befalta volna a jeget azonmód. Fagyhalál közelében hasznos megoldás.
“Ugyanis a megelőző napon 32 fok volt, és dönteniük kellett: a melegben is másznak és a csúcstámadás napjára nagyon elfáradnak, vagy nem kínozzák magukat, viszont másnap hosszabb lesz.”
Plusz 32 fokban a hó is megolvad, s lehet vizet gyűjteni, csak ugye azt magával kell vinni, ami teher. Ott minden deka számít, de én azért vizet meg csokoládét semmi esetre sem tartanám feleslegesnek cipelni. Ott éjjel van minusz 30 fok, vagy ha nappal befelhősödik. Sőt oxigént is vihettek volna magukkal biztonsági okból, mégha anélkül is akartak mászni. Végső esetben az oxigén életet menthetett volna, hiszen ott a légnyomás a normális negyede, így a kevés oxigén miatt a fizikai teljesítőképesség is lecsökken. Aki látott már hegymászófilmet, láthatja, hogy ott az emberek úgy mozognak, mintha lassított felvételt látnánk. Ezért tart néhányszáz méter megtétele akár egész napba.
Akit érdekel, részletesebb leírás az alábbi helyen:
http://www.hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=65409
Azért arra kíváncsi vagyok honnan vette a 32°C hőmérsékletet a zseniális Vátesz?
Van ennek a csucsrajutásnak még valami értéke?
Akkor amikor csak az idei szezonban több száz embernek sikerült elérnie a 8848 méteres csúcsot – jelentette a svájci napilap tudósítója, akinek értesülése szerint mostanáig ez a szám a jó időnek köszönhetően akár a 700-at is elérheti. Az 5364 méteres magasságban lévő alapbázistól a csúcsig felvezetető köteleknek és az oxigénpalackoknak köszönhetően ma már lényegesen egyszerűbb a csúcs megmászása, mint amilyen 1953-ban volt.
“A Spiegelben egy svájci hegymászó – a közte és nepáli serpák között áprilisban kialakult véres összetűzés kapcsán – érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Ueli Stecket csaknem meglincselte tucatnyi serpa, amiért – szerintük – két társával “illetéktelenül” megközelítette a nepáli vezetők által éppen rögzített mászókábelt.
Steck szerint az utóbbi években felnőtt serpák fiatal nemzedéke roppant öntudatos: a tömeges turizmusnak köszönhetően a 20 év körüli fiatalok két hónap alatt fejenként 7000 dollárt keresnek, ami Nepálban rengeteg pénz. Bevételük azonban kizárólag a “kocaturistáktól” származik, a profi hegymászók nem szorulnak rá serpák segítségére.
“Az ő szemükben mi csupán élősködők vagyunk, akik úgy másszák meg a Himalája csúcsait, hogy azzal nem növelik a hegyi vezetők profitját. Számítani lehet arra, hogy a jövőben még több profi hegymászó fog összetűzésbe kerülni serpákkal” – jósolta Steck.
A svájci férfi szerint az is igaz, hogy a profik közül sokan lenézik, szinte szolgáknak tartják a serpákat. Mottójuk: én vagyok a főnök, te vagy a teherhordó. Akadnak olyanok is, akiknek tökmindegy, meghal-e útközben egy serpa – a lényeg, hogy ők feljussanak a csúcsra. Ez a hozzáállás sem javítja a két tábor közötti viszonyt.”
A Fater idáig meg volt győződve, hogy ezekre a nyolcezres csúcsokra csak a kiválóan felkészült sportemberek tudnak feljutni, – mert ez igazán nagy sportteljesítmény.
Mit olvasunk közben, hogy százával másznak a csúcsra a kocaturisták a spermák segítségével a kiépített kötélpályán.
Persze egy műlábbal, még ha – ez a protézis olyan kiváló is, – azért nagy teljesítmény volt Zsolt és társa részéről a csúcstámadás. (!)
Rossz szervezés lehetett az oka a tragédiának, hogy nem volt felelős mentő kéznél a Magyarok részére a felső régióban.
Ott ahol százával mászkálnak a „koca hegymászó” turisták már alapból lehetnének telepített hegyi mentők a kiépített kötélpályák mentén a felső régiókban.
“Ugyanis a megelőző napon 32 fok volt, és dönteniük kellett: a melegben is másznak és a csúcstámadás napjára nagyon elfáradnak, vagy nem kínozzák magukat, viszont másnap hosszabb lesz. Kollár szerint gyakorlatilag nem volt más lehetőségük a pihenésen kívül – olvasható az Origón.”
Joságos, ebben a cikkből, “A négyes tábortól kétórányira szakadt meg a kapcsolat” című fejezetből! Ha nem akartak a melegben elfáradni a csúcstámadás előtti napon, akkor nyilvánvaló hogy plusz 32 fokról volt szó, nem mínusz 32-ről! A hegyekben tűző napon nagyon meleg van, éjszaka meg nagyon hideg. Nem kell ahhoz zseniális Vátesznek lenni, hogy az ember értse amit olvas! Aki úgy tud olvasni hogy nem érti, nos az a funkcionális analfabéta!
Erőss Zsolt egyébként ott hibázott, hogy nem akart cipelni elégséges mennyiségű vizet, s dehidratálódott, ez vezetett az elgyengüléséhez, s végső soron a halálához is. Kiss Péter meg azért veszett oda, mert visszamászott (felfelé!) Erősshöz segíteni, s ezzel elvesztette a lejutási esélyét.
Való igaz, a nappali maximum plusz 32 fok volt a napon – éjjel pedig ugyanez mínuszban, (Napnta 60 fokos hőingadozás. Vátesz már ebbe belehalna.) Mindenesetre megnézném, hogy olvasztja meg zsenijével nagy gyorsan a havat a plusz 30 fokban a napon. Valami oka csak van, hogy a plusz 32-ben sem csülkig vízben másznak a mászók… (A hóról és jégről érkező visszaverődés okozza a hőséget – közben a hóban fagy a kezük-lábuk.) Erőssék amúgy este hatkor értek a csúcsra, hosszan fényképezkedtek, és napszállta után indultak le, jó két órával később kezdett Erős megzavarodni, eztán eltöltöttek egy éjszakát bivakolva (sátor nélkül) a minusz 30 fokos szaharában, amitől lefagy a szaruhártya) majd másnap reggel-koradélelőtt (amikor még minusz van)veszett nyomuk… — De egy Vátesz vakon is tud hegyet mászni.
Jeniszej! A magyar katasztrófavédelem egyelőre még nem illetékes a Himaláján! És – tekintve a szédületes arányú turistaforgalmat – egyelőre nem fognak hemzsegni a magyar utazási irodák serpái sem… Úgy tudom, Erőssék halálával jó időre megszűnt a 7000 feletti csúcsokon a magyar csúcskisérletek lehetősége: nincs annyi ember, akit el lehetne indítani egy expedícióra ilyen magasságban. (És akik azért hőbörögnek, hogy nem lett volna szabad a 4800-ig jó, de azon felül még sosem járt Kiss Pétert fölvinni a Kansendzöngára (ami a legveszélyesebb 8000-re az utóbbi negyedszázadban), azok közöljék azt is, hogy mégis ki mást lehetett volna (ha már Mécs László csak okoskodni tud hegymászsás helyett)…
Jeniszej! Az benne a sportteljesítmény, hogy csak teherordókat alkalmaztak az alaptáborig, vagyonokba kerülő csúcsmászó serpákat pedig ELVBŐL nem alkalmaztak soha (akik viszik a motyót és pátyolgatják meg lesegítik a veszélyes szakaszokon a falábú túristákat); továbbá az a sportteljesítmény, hogy oxigén nélkül, másznak. Az oxigénes mászás már senkit sem érdekel, de a palack nélküli alpesi stílus (kiépített tábor nélkül mászni bivakolva) magasan jegyzett teljesítmény, mert nagyon keveseknek sikerül. Nem véletlen szólt hosszas hír minden világlapban a New York Timestől az Observerig Erőss eltűnéséről: magasan jegyzet mászó volt, azon két-három tucatnyi közül, akik ritka dolgokat csináltak. Az Everestet egyébként ne vedd alapul: ott kiépített túristaforgalom van, így mászta meg máig mindösszesen négy- négy és félezer ember (közben több, mint háromszáz belehalt). De palack nélkül azt is kevesebb mint másfélszáz. A többi nyolcezres csúcson meg egyáltalán nincs turizmus, nincsenek kiépített utak, a Kancsendzöngára meg a fizetett serpák jó része sem mer fölmászni, tudniillik nincs az a pénz, amiért tudatosan vállalja a halált. Pedig a hegyi serpák mindig oxigénnel másznak… (Már csak ezért sem vették igénybe ezt a segítséget Erőssék.)
— Csak azt fikázta a magyar mászót, akinek halványlila ándungja nincs róla, hogy mit és miről beszél, továbbá maga is magyar: vagyis lételeme minden érték sárbatiprása (ettől lesz ő a jani…)
Jeniszej! Ne próbálj hegyi mentőket telepíteni a legveszélyesebb felső hegyszakaszokra még a jól kiépített Everseten sem, mert igencsak költséges és kilátástalan vállalkozás volna. A halálzónában, vagyis 7800 fölött (az Everseten ez közel 1000 méter szintkülönbség a csúcstól, a Kancsendzöngán közel 800) minden telepített sprermád garantáltan meg fog dögleni 2-3 napon belül, mert az ipari mennyiségű oxigént is föl kellene vinnie valakinek. Amúgy palackkal sem lehet hetekig kihúzni, mert a szervezet keringése és metabolizmusa úgy sem bírja: pár hét után bedobnák a törülközőt a cumisok is.
rezsó!
Csak nem azt sugallod, hogy nem sportteljesítmény volt ez, amit Zsolt és társa véghez vitt, hanem minden biztosítás nélkül, – biztos halálba mászás volt ez a csúcsra
rezsó!
Azt írod fentebb, hogy hegyi mentők alkalmazása költséges és kilátástalan vállalkozás. “garantáltan meg fog dögleni 2-3 napon belül” – a fogadott sperma, mert az
” szervezet keringése és metabolizmusa úgy sem bírja: pár hét után bedobnák a törülközőt a cumisok is”
Nem telepített hegyi mentőkre gondoltam!
Általában ha tudatában van az ember annak, amire vállalkozik akkor maximálisan, felkészül, és mindent megtesz, hogy egy ilyen vállalkozás sikerüljön.
Zsolt csapatában azért nem ártott volna, ha van olyan csapat tag is, akinek csak a lett volna a feladata, hogy baj esetén palackokkal várakozzon a csúcstámadókra viszonylagosan biztonságos helyen a felső régióban. Ha kell mentési akcióba, kezdjen.
Ne keljen „az előzőleg már elzavart link spermákkal” hosszú alkudozásba kezdeni a baj beköszönése után.
A nehézsége a csúcsnak mindenki előtt ismert volt, mivel nagyok voltak a távolságok a halál zónában a csúcsig.
A mentő csapattagok halálzónába érésének idejét lehetett volna úgy időzíteni, hogy ne kelljen nekik napokat várakozniuk itt.
http://www.himalajaexpedicio.hu/
Az OzoneNetwork-nek a Hópárduc halála miatt új műsorvezető után kellett néznie. A csatorna az olimpiai bajnok ökölvívóból lett tévés mellett döntött. 🙂
Jeniszej, te mindent tudsz: akkor nyomás, és mászd meg azonnal a Kancsendzöngát! Vigyél magaddal cc. 40 milliárdot, ha nem akarsz meggebedni már 5000 méteren. De oxigénes mentő serpát valószínűleg nem fogsz tudni bérelni semmi pénzért 8000 méter fölé, mármint olyat, aki ott vár rád egy palackkal, mert ott nincs tábor, és ha nem mászik, csak üldögél mint Aase anyó, akkor megfagy, amíg vár rád. Legfeljebb olyat fogsz találni, aki a csúcsig fölkísér meg visszahoz, és ezért elkér pár millát. De akkor a kutya se lesz kíváncsi a teljesítményedre.
A magyar expedicióban a két csúcsmászón kívül nem volt olyan ember, akit föl lehetett volna küldeni 8000 méterre pár oxigénpalackkal. Most meg már kettővel kevesebb lesz (a Magyarok a világ nyolcezresein névre keresztelt nagy akciót ezennel le is fújták: NINCS több magyar hegymászó aki megkísérelhetne oda fölmenni (akár oxigénnel is). Fogd föl: ez nem pénzkérdés és nem olyan képesség, ami rendelésre mindenkinek demokratikusan jár. Erőss olyasmit tudott, amit Magyarországon rajta kívül senki. (No, persze, kivéve az összes mocsoklelkű kommentelőt, akik folytonosan xarják az egyenlítőt.)
Az öcsém is járt 8000 méter felett, a Broad Peaket és a Hidden Peaket mászta meg 2007-ben, a K2 akkor is cél lett volna, ha az időjárás alkalmas lett volna. Egyébként örülök hogy befejeződik a Magyarok a világ nyolcezresein vállakozás, mert az öcsémnek három gyereke van és nem szeretném ha elmenne az Anapurnát vagy a K2-öt megmászni!
Rezsó monya
„De oxigénes mentő serpát valószínűleg nem fogsz tudni, bérelni semmi pénzért 8000 méter fölé, mármint olyat, aki ott vár rád egy palackkal, mert ott nincs tábor, és ha nem mászik, csak üldögél, mint Aase anyó, akkor megfagy, amíg vár rád.”
—– Ne várjon a sperma, vagy a mentésre szakosodott csapat tag, hanem akkorra érjen oda, amikor a csúcstámadók a halálzónában mászkálnak. Vagyis késleltetve induljanak.
„De akkor a kutya se lesz kíváncsi a teljesítményedre”.
—— Mérlegeljünk! Mit is teljesítettek az egyébként kiváló képességekkel rendelkező sportolók
„Erőss olyasmit tudott, amit Magyarországon rajta kívül senki.”
——- Biztos ez így?
Kedves rezsó!
Van itt egy nagy tudású tanárember, aki kiválóan ért a különböző tisztaságú víz tárolásához.
Ezt írta valahol, hogy azért nem árt, ha a csúcstámadó le is tud jönni a hegyről. – Szerinte ez ez igazi sport teljesítmény az oda – vissza út teljesítése.
Más!
Azt monya a Fater leugrani a turulmadárról a szabadság híd tetejéről, az nem semmi. De úszás tudása nélkül, utána valahol partot érni, – az nem ér semmit.
Kedves rezsó!
Attól, hogy véleménye van valakinek valamiről, – ez természetes.
Ebben a sportágban sem minden fehér és fekete, – és ez nem baj.
Csak sajnos azok a gyerekek, akik apa nélkül nőnek fel, azért ez nekik nem mindegy.
A baj eljövetelét – Zsoltnál ilyen állapotban, azért a szakemberek barátok, sporttársak előre láthatták, – akik talán erről az eszemet, szerelemről vagy nevezzük – vállalkozásnak – lebeszélhették volna Öt.
🙁