Csepel.info

Hirado.hu

Magyarországon van Roger Scruton, a kortárs brit filozófia legjelentősebb képviselője, aki interjút adott az M1 Az Este című műsorának.

„Az olyan ország vonz engem, amelyik megpróbálja identitását megtalálni a modern világban. A modern világban mindenki identitás problémával rendelkezik, hiszen a dolgok megváltoztak a globalizációval, a kommunikáció felfokozódott. Ez Magyarországon nagyon fontos, egyrészt történelmi okok miatt is: az osztrák-magyar monarchia elvesztése, Magyarország felosztása, a nyelv elválasztja önöket a világ többi részétől – ez teszi Magyarország helyzetét különlegessé, és hatékony jelképe annak, amin Európa az elmúlt évszázadban átmegy” – fogalmazott a filozófus.

Roger Scruton Európai értékek és nemzetállam címmel tartott előadást pénteken az MTA meghívására. Itt azt mondta, hogy az alulról legitimált nemzetállam nem a problémát, hanem éppen a megoldást jelentené az Európai Unió számára. A műsorban hétfőn kifejtette: az európaiak mélyebben kapcsolódnak a saját nemzetállamukhoz. „Olyan kötődések alakultak ki, amikért sokat harcoltunk, ezek nélkül nem lehet megfelelő a demokrácia, hiszen az azt jelenti, azonosulok az adott országgal, amely az enyém. Engedelmeskedünk országunk szabályaival és törvényeivel és megpróbáljuk nemzeti érzelmeinkkel komforttá tenni”. Szerinte enélkül nem lehet legitimitás Európában. Ha csak egy föderális kormányzat lenne, az emberek nem éreznék ezt a kötődést – fejtette ki.

A filozófus szerint Európa kulturális közösség ugyan, de ez nem feltétlenül az Európai Unióban testesül meg, mivel az egy mesterséges képződmény. Európa továbbra is egy keresztény entitás, megosztott közös kultúrája a judeo-keresztény kultúra – mondta.

Kiemelte: nem ért feltétlenül egyet Orbán Viktorral abban, hogy az unió elszakadt a keresztény gyökereitől, az európai ember nem tud keresztény bőréből kibújni, és ezt Brüsszelben is meg kellene érteni. Mint mondta, vannak olyanok, akik ezt Brüsszelben értik, csak esetleg nem érzik szívükben, nem értik úgy, ahogy Európa egyszerű emberei élik meg ezt. Nagy-Britanniában vagy Franciaországban, ahol a radikális iszlám emelkedését láthatjuk, valóban mély reakciók vannak ez ellen és ez a keresztény gyökereket erősíti – mondta a filozófus.

Az elszakadás a politikai változásokban mutatkozik meg – tette hozzá, kiemelve: a házasság intézménye megkérdőjeleződött a politika által a melegházasság bevezetésével és a család már nem a központi entitás a politikai gondolkodásban.

Mint mondta, nem gondolja, hogy a politikát használni lehet arra, hogy egy vallást rákényszerítsenek az emberekre, akik vagy újra felfedezik a hitüket, vagy pedig a vallás ki fog halni. Mint mondta, nem hiszi, hogy a szocializmus, a környezetvédelem és a különböző izmusok helyettesíthetik a vallást, ezek csupán időszakos divatok, melyek az embereket megszólítják. „Igaz, hogy szabad társadalmakban élünk, ahol az embereknek joguk van ahhoz, hogy különböző dolgokban higgyenek, de széles körben a szabadság egy nehezen fenntartható dolog”.

Mint hangsúlyozta, senki nem tudja igazán, mit akart elérni az Európai Unió. Feltételezzük, hogy bizonyos békés együttélését akarta a nemzetállamoknak az unió, ezt el is érte, de sokan azt is hiszik, hogy a másik hosszú távú cél egy föderáció létrehozása, amelyben a nemzeti kormányzatok háttérbe szorulnak és az Európai Egyesült Államok veszi át a helyét – ehhez nem kerültünk közelebb annál, mint amilyen közel 1945-ben, 1948-ban voltunk – fogalmazott Roger Scruton.

Azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény preambulumába bekerült a kereszténységre történő hivatkozás, azt mondta: az ír alkotmány Szűz Máriát említi, és a szent háromságot idézi, és ezt senki nem kritizálta. A nemzetállamok alkotmányaiban több helyen is van keresztény utalás, ez azt jelenti, hogy az alkotmány kifejezi és megjeleníti azt, ami korábban a norma volt, de ez nem kényszerít senkire más hitet – hangsúlyozta.

A jogállamisággal kapcsolatban úgy fogalmazott: ha valamit mondanak Brüsszelben, akkor az valószínűleg hamis, mivel folyamatos propaganda zajlik a nemzetállam ellen, vagy bármiféle független lépés ellen. „Szeretnék bebizonyítani, hogy a jogot Brüsszel alkotja”. Roger Scruton kiemelte, hogy ezt ő britként mélyen ellenzi, és szerinte „amit ránk kényszerít ez európai gépezet, az nem jog, nem törvény, hanem önkényes oktrojátum”.

A hetes cikkellyel kapcsolatban azt mondta: az gyakorlatilag egy „nukleáris reakció”. Szerinte fel kell tenni a kérdést, ki szeretné, hogy a hetes cikkelyt alkalmazzák? Esetleg olyanok, akiknek pártpolitikai érdekeik vannak Magyarországgal kapcsolatban? – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon olyan ország képét látni, amely jogkövető, és nem elnyomásban létezik.

Arra a felvetésre, hogy korábban kijelentette: az európai vezetőknek szükségük van egy bűnbakra, ellenségképre, azt mondta: ha a kormányzat, vagy uralom nem teljesen legitim, akkor úgy lehet legitimizálni, hogy egy jelenséget kreálunk, és egységbe lehet forrasztani az embereket az ellenség ellen. „A kommunizmus és a fasizmus is ezt a taktikát alkalmazta, és jól tudjuk, az európai intézmények nem rendelkeznek legitimitással, senki nem választotta meg őket, sohasem volt népszavazás annak érdekében, hogy legitimitást nyerjenek, így egy kis, gyenge ellenség képével – jelen esetben Magyarországéval – úgy gondolják, hogy legitimitást nyerhetnek” – fogalmazott. Nincs kétség afelől, hogy a magyar kormányzat mondott és tett dolgokat, amelyek provokatívak voltak, de a kérdés, hogy ez kinek a hibája, az európai elitnek, aki ezt sértésnek veszi, vagy a kormányé – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot az egyik legantiszemitább országnak tartják nyugaton, azt mondta: nem ismeri a statisztikákat, de tény, hogy az antiszemitizmus története jól ismert ebben az országban, így akár igaz is lehet, de azt reméli, hogy a kormányzat megtesz mindent ez ellen. Hozzátette: az antiszemitizmus Európát minden ponton fenyegeti. A bevándorlással kapcsolatban elmondta, ez lehet Európai számára a közeljövőben a legfontosabb probléma. A filozófus közölte, az egyetlen megoldás az amerikai példa lehet, vagyis integrálni kell az új közösségeket és nemzeti identitástudatot kell adni a vallásos identitáson belül – ez szerinte egyszerű például a Londonba érkező magyar vagy lengyel bevándorlók esetében, azonban nem egyszerű a muzulmánok esetében.

Az európai folyamat mindig a központosítás felé mozdul el, de Európa népei ezt nem fogadják el; a folyamat hasonlít a kommunizmushoz – fogalmazott Roger Scruton. „Ahogy a kommunisták úgy gondolták, a történelemnek van egy iránya és mindig egyenesen kell menni, az európai elit is azt gondolja, és mindig az egyre nagyobb egység felé kell haladni. Az emberek azonban mindig a központtól elfelé szeretnének haladni” – mondta Roger Scruton, aki szerint újra kéne fogalmazni, hogyan szerveződjön az Európai Unió: szerinte az európai intézményeknek vissza kellene adni hatalmat a nemzetállamoknak. El kell kezdeni helyreállítani a nemzetállamok integritását – fejtette ki.

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2013. május 28. kedd at 08:43 and is filed under Érdekes, Média, Társadalom, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.