Privátbankár, Index.hu
Pénzügyi veszélyövezetek alakultak ki a világ több pontján annak nyomán, hogy sok befektető a piacokról való meneküléssel hozzájárul a globális romláshoz – írta a hétfői The Wall Street Journal, amely a veszélyeztetett európai országok közé sorolja Magyarországot. Az IMF nyilatkozata azért inkább csak biztatás, komoly mentőövet még nem kell dobni.
A mértékadó amerikai gazdasági napilap Magyarország mellett Bulgáriát, Izlandot és Észtországot említi az európai veszélyeztetett államok sorában. Magyarország kapcsán a lap megjegyzi: a befektetők biztonságosabb helyre menekülnek, s ez sújtja a részvény- és kötvénypiacot, valamint a nemzeti valutát, a forintot.
Az újság szerint Kelet-Európa jelentősen eladósodott országaiban a gazdasági növekedés kéz a kézben haladt a féktelen kölcsönfelvétellel, és az import messze meghaladja az exportot. Ezek az államok emiatt nagy mértékben függenek a külföldi finanszírozási forrásoktól egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi befektetők körében maximális félelem uralkodik. Helyzetük egy kiterjedtebb pénzügyi válsággal fenyeget, amelynek hatása lehet Európa más részeire is, sötétebbé téve az amúgy is komor képet.
A The Wall Street Journal a Magyarország állapotát röviden jellemző részben kifejti: a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 5,5 százalékát, és a forint 24 százalékot veszített értékéből az utóbbi három hónapban az amerikai dollárral szemben. A magyar államkötvények kereskedelme a múlt hét végén összeomlott, amikor a vásárlók eltűntek, “ez különösen aggasztó fejlemény egy olyan ország számára, amely külföldi finanszírozási forrásoktól függ a fizetési mérleg hiányának fedezésében”.
Ha a forint tovább esik, az új magyar középosztály sok tagjának, aki az utóbbi években deviza alapú hiteleket vett fel, jelentős mértékben megnövekednek a törlesztési kötelezettségei; csökkenteni fogják fogyasztásukat, hogy azoknak meg tudjanak felelni. Az emelkedő hitelveszteségek fokozhatják a félelmeket Kelet-Európa-szerte a hitelek minőségét illetően – írta a napilap.
A The Wall Street Journal rámutatott, hogy a befektetők menekülése az egész világon a növekedés drámai lassulását idézte elő. Az ennek következtében kialakult részvény- és kötvénypiaci zavarok szélesebb krízishez vezettek több országban. A szoros szövetű globális pénzügyi rendszerben a nagy és a kis országok sem tudták kikerülni a drámai visszaesés hatását.
Londoni elemzők szerint Magyarország esetében inkább “a viharvert kötvénypiac” iránti bizalomerősítés a célja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségnyújtási készséget kifejező hétfői nyilatkozatának, más térségbeli országokban azonban valóban növekszik a nagyarányú pénzügyi válság kockázata a hitelpiaci krízis terjedésével, és ezekben a gazdaságokban ténylegesen szükségessé válhat az IMF segítsége.
A Capital Economics, az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfői értékelése szerint a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora. A magyar piacok hétfői fellendülése is jó eséllyel inkább a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának, semmint a Valutaalap nyilatkozatának eredménye, áll a Capital Economics elemzésében, amely szerint az IMF-közlemény közvetlen kiváltó oka valószínűleg a magyar kötvénypiacon kialakult masszív eladási nyomás volt.
A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint “a múltbeli tékozlás árát fizeti”. Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság “kikészíti a befektetőket”, fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
Forrás: MTI, Privátbankár
Visszavonják a költségvetést
Óriási presztízsveszteséget szenved el a kormány, elsősorban pedig maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal, hogy – amint ma bejelentették – visszavonják a 2009-es adócsomagot és a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. A lépés egyrészt érthető, ugyanakkor pedig a parlamenti munka felgyorsításával elérhető, hogy január 1-jén legyen új költségvetésünk. Kérdésként azonban nyilván felmerül majd, le kell-e mondania a saját jövőjét korábban a költségvetéstől függővé tevő miniszterelnöknek.
A parlament házbizottsági ülése után Szili Katalin házelnök jelentette be, hogy a kormány visszavonja a jövő évi adótörvényeket és a költségvetést egyaránt. Péntekig a kabinet egy új, átalakított költségvetési törvényjavaslatot terjeszt be az Országgyűléshez. A büdzséhez már korábban is új makropálya készítését jelentette be a kormány, a múlt héten a kabinet is belátta, hogy korábbi növekedési várakozásai tarthatatlanok. Ez azonban önmagában még nem jelentette volna egy teljesen új tervezet benyújtását.
A mai adószabályok maradnak
A jövő évi adócsomag visszavonása azt vonja maga után, januártól továbbra is az idei adójogszabályok lesznek érvényben. Ez többek között azt jelenti, hogy egyrészt az átmenetinek mondott, szolidaritási adónak becézett különadó még legalább egy esztendőn át terheli a cégeket és a magánszemélyeket; és azt is, hogy a személyi jövedelemadóban a terhelés növekedni fog. Hiszen a keresetek emelkedése miatt a bérek nagyobb hányada esik majd a felső 36 százalékos kulcs változatlan sávjába (a sávhatár most 1,7 millió forint, az eredeti elképzelések szerint jövőre 2 millióra emelkedett volna). Kétségtelen persze, hogy a pénzügyi vezetők szerint most elsődleges fontosságú az államháztartási deficit, az ország külső finanszírozási igényének mérséklése, és ezt az adócsökkentési adócsomag visszavonásának árán is el lehet érni.
Van egy csavar azonban a mai bejelentésben, éspedig az, hogy bár az adócsomagot visszavonja a kormány, ám szintén az adótörvényeket módosító, ám az adócsomag helyett egy másik tervezetbe foglalt Robin Hood-adóként elhíresült intézkedést (az energiaszolgáltató cégekre kivetendő 8 százalékos pluszadó bevezetését, ebből pedig a távhőszolgáltatást igénybe vevőknek juttatott kompenzációt biztosító lépést) nem vonja vissza. Vagyis a cégekre újabb terhet rakó, ám az osztogatás jellegű adóváltoztatást keresztül kívánja vinni a kabinet.
Lehet büdzsé, de egy teljesen más
A költségvetési törvény visszavonása és pénteken egy újabb javaslat benyújtása ennél bonyolultabb helyzetet eredményez. Ha a parlament nem gyorsítaná fel a tárgyalást, akkor december 31-ig az Országgyűlés nem fogadná el a 2009-es költségvetést. Ekkor az állam tovább működne, mégpedig úgy, hogy az idei költségvetési keretek között maradva, a kifizetések 1/12-ed részét teljesítheti az állam havonta. Ez bár nagyon sok elégedetlenséget szülne elsősorban a nyugdíjasok és a közalkalmazottak körében, ám a költségvetési hiány soha nem látott szintre csökkenne – amire egyébként a kormány, mint pénteki bejelentése alapján kiviláglik, most törekszik. Bővebben az érvényes költségvetési törvény nélküli életről itt olvashat.
Az valószínűsíthető azonban, hogy az Országgyűlés gyorsított ütemű tárgyalásról határoz és év végéig a képviselők szavazhatnak a 2009-es költségvetésről.
Mi lesz Gyurcsánnyal?
A kormány által benyújtott adó- és költségvetési törvények visszavonásának különös pikantériája, hogy szigorúan értelmezve Gyurcsány Ferenc korábbi bejelentését, felmerülhet lemondásának kérdése. Persze egy kormányfőváltás a világméretű pénzpiaci válság, hisztéria közepette vélhetően még tovább fokozná az ideges befektetők keltette pánikot. Gyurcsány Ferenc azonban maga mondta még augusztus végén, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket, illetve a költségvetést. Most persze nem arról van szó, hogy elbukott a parlamenti szavazáson valamelyik javaslat, de mindenesetre a bő egy hónapja még a kormány bizalmi mércéjének, politikai tőkéje tesztelésének számító büdzsé- és adóváltozások (igaz, részben egy külső, vis maiornak tekinthető válság miatt) nem is kerülnek a parlament elé.
Formálisan tehát ugyan vélhetően a parlament elfogadja a költségvetést, és lehet elfogadott adótörvény (helyesebb adótörvény-változtatásról beszélni, hiszen, mint írtuk, adócsomag híján a mai adószabályok maradnak érvényben), ám a decemberben a képviselők már nem arról a költségvetésről szavaznak, mint amit a Gyurcsány-kormány először benyújtott. Az adócsomagról pedig nem is szavaznak, annak visszavonása miatt, csak egy másik törvényjavaslat formáját öltő Robin Hood-adóról.
Forrás: Index.hu
