Csepel.hu
A Fasang Árpád Zeneiskola tantestülete és növendékei az idén április 15. és 19. között tartották meg hagyományos rendezvénysorozatukat, amelynek fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere volt.
Az utolsó nap koncertjét követően dr. Szentkirályi Aladárt, az iskola igazgatóját arról kérdezte a Csepel.hu, a huszonegyedik zene ünnepe mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– A témaválasztás és a fellépők előadásmódja összecsengett-e?
– Az előadók választották ki a darabokat, amibe nem szóltunk bele. Talán ez olyan szempontból szerencsésebb, hogy az előadók a szívükhöz közelebb álló darabokat nagyobb átéléssel tudják megszólaltatni, inkább magukénak érezve. Ezt a közönség pedig megérzi, és számukra is csodálatosabb az élmény.
– Mi döntött a helyszínek kiválasztásánál?
– A központi épületünk szép kis kamara koncertterme elsősorban a hangszeres és énekes darabok kísérettel történő előadására alkalmas. Ezért választottuk a hétfői tanári és a keddi tanulókoncert helyszínének. Szerdán a már megszokott Királyerdei Művelődési Házban koncerteztünk, mert a nagyobb együttesek számára ideális helyszín. Az ottani kollégák nagy szeretettel és segítő szándékkal vártak, hiszen a koncerten változó létszámú együtteseknek lehetőséget kell adni, hogy fellépéseik előtt bemelegíthessenek. A záró számban a vonószenekar fúvósokkal és timpanistával megerősített együttesében 30 gyerek is színpadon volt. Előttük, fuvola együttes, trombita zenekar, kicsinyek vonószenekara, gitár-együttes, fúvós kamaracsoportok léptek fel. Mindenkinek termet, öltözőt kell biztosítani. Ilyenkor a gyermekek szülei, testvérei, a rokonság, barátok ott ülnek a teremben. Nekik semmit sem szabad észrevenniük a szervezésből adódó gondokból, ők már csak szeretteikért izgulva élvezik a műsort és büszkeséggel filmezik, fényképezik tanulóinkat. A Barokk zenei est helyszínének kiválasztásánál szinte természetes volt a templomi környezet, hiszen legtöbbet az egyház szolgálatában álló Bachtól és Vivalditól játszottak a tanáraink és a növendékeink.
– Ön szerint a tanárok hogy vizsgáztak a hallgatók előtt?
– Nagyszerű kollégákkal dolgozhatok együtt a Fasangban. A hallgatóságban ülő rokonok, ismerősök szinte családtagként fogadják tanárainkat. Tudják , hogy a heti néhány óra amikor tanáraink és a tanulók együtt készülnek legtöbbször életre szóló szeretet kapcsolatot jelent, és a szülői nevelésnek nagyon is értékes kiegészítő momentumai.
– A hallgatók a tanárok előtt?
– Mi, tanárok tisztában vagyunk azzal, hogy főleg a kezdeti évek nehézségein csak a hathatós szülői háttér segítségével tudunk túljutni. De a szülő és a nagyszülő is érzi, hogy a gyermek jó kezekben van, gazdagodva hagyja majd el a zeneiskolát. Nyugodtan állíthatom, hogy ez egy bizalmi kapcsolat. A barátok sokszor az eredmény láttán nagyobb tisztelettel néznek fel tanulóinkra, legtöbbször az ő sikereiken felbuzdulva később ők is növendékeinké válnak. Egy nagy család vagyunk ezeken a koncerteken. Itt nem lehet leszerepelni, a szeretet áramlása a gyerek –tanár-közönség háromszögben folyamatosan tapintható.
– Legyen szíves ezek tükrében értékelje az öt napot!
– Úgy gondolom minden koncerten sikert arattunk. A teltházak önmagukért beszélnek. Például a musical előadáson a Radnótiban az összes pótszéket elő kellett venni a közönség lelkes tapsa, a gyermekek és szüleik büszke tekintete mindent elmond. Egyre többen jöttek az előadásokra az iskolánkhoz még nem kötődő kerületi lakosok. Hétvégén – szombaton délelőtt – bizonyosan sokukat viszont látjuk majd, amikor az iskolánk egy újfajta programmal, a HANGSZERVÁLASZTÓVAL jelentkezik. Leendő kis növendékeinknek bemutatjuk a tanulható hangszerek sokaságát, a még kisebbeknek kézműves foglalkozást biztosítunk.
– Milyen előadások vagy versenyek lesznek az iskolában; hol indulnak a növendékek versenyeken?
– Lassan a tanév végéhez közeledve a versenyek helyét a vizsgák veszik át. Van azonban egy kivétel Zou de Zsolt országos I díjas zongorista diákunk, a párizsi Skrjabin nemzetközi zongoraversenyen vesz részt.
– Válasszon ki egy napot, amely különösen tetszett Önnek!
– A musical estre szavazok annak szervezési nehézségei miatt, de erről kérdezze a felkészítő tanárok egyikét.
Minden produkció nehéz, de ha csak két-három főnek kell összepróbálnia, akkor könnyebben megtalálják egymással a hangot. Mi van viszont akkor ha harminckét főnek kell ugyanezt véghez vinnie, kérdezem a „A muzsika hangja” című musical egyik „létrehozóját” Farkas Katalint, aki operaénekesnő és magán énektanár is egyben. Három tanártársával- Szalókiné Müller Gabriella, Komáromy Éva, Oláh Zsolt- és a zeneiskola hallgatóival fél évig próbáltak,hogy ennek a csodálatos filmnek a zeneanyagát színpadra vigyék.
Természetesen nagyon nehéz volt elsősorban a próbák időponjait egyeztetni. Kellett ez a fél év, hogy a ma hallott színvonalon (április 18- án – a szerk.) minden megszólaljon és minden hang a helyén legyen.
– Miért Rodgers-Hammerstein musicaljét tanulták be?
– Ez a mű hangilag zeneiskolás szinten megoldható.
– Egy egész estés filmből, miért csak negyven perces előadás lett?
– Egy kicsit a magunk ízére formáztuk. Kihagytunk belőle betétdalokat és a megmaradtak szövegét is „átfordítottuk.” Góczán Judit a dalok köré új prózát írt, de a koregráfiát és a látványterveket mi találtuk ki. A korrepetitori feladatokat M. Hajtun Zsuzsa és Dr Szűcs Lajos kiválóan látták el, de természetesen dicséret illeti a hallgatókat is, akiknek kilencven százalékuk első és másodéves zeneiskolás.
Forrás: Csepel.hu
