Csepel.info

Bajnai Gordon volt miniszterelnök tavaly ősszel – mint a Századvég MNO-nak megküldött tanulmánya rámutat – azzal a szándékkal lépett újra a közéleti dobogóra, hogy ő legyen Orbán Viktor első számú kihívója. A sietség azonban nem mindig kifizetődő a politikában. Bajnai számai egy rövid kedvező időszak után ugyanis romlani kezdtek – a közvélemény-kutatásokban az általa alapított új baloldali erő, az Együtt 2014 is folyamatosan zuhant. Bajnai politikai karaktere, mint a Századvég írja, jelenleg kiforratlan, sokkal inkább látszik tanult értelmiséginek, mint erős vezetőnek, aki egy ország irányítását határozottan a kezébe tudná venni.

A romló számok azonban önmagukban képesek megváltoztatni a taktikai helyzetet. Az első pillanatban még úgy tűnt, hogy Bajnainak nincs alternatívája, mára inkább az a kérdés vetődik fel: ki jöhetne helyette?

Jelenleg a Századvég szerint egy releváns kihívó látszik, Mesterházy Attila, az MSZP jelenlegi elnöke. A folyamatok ma inkább neki kedveznek. Bajnai zuhan, ezzel alkupozíciója romlik, új pártjának egyéni jelölteket kell állítania, ami komoly szervezeti és anyagi erőfeszítést követel. Tudva azt ráadásul, hogy végül egy esetleges közös baloldali együttműködés esetén e jelöltek nagy része kieshet a választási megállapodás következtében.

Mesterházy abszolút versenyképes Bajnaival

A Századvég által 2013 márciusában készített közvélemény-kutatás eredményei is arra világítanak rá, hogy Mesterházy kerülhet kedvezőbb pozícióba rövid időn belül. Az arra a kérdésre adott válaszokból, hogy ha a megkérdezettek csak a két baloldali jelölt közül választhatnának, kit látnának szívesebben a kormányfői székben 2014-ben, kiderül, hogy Bajnai és Mesterházy között már csak minimális a távolság: 28 százalék választaná Bajnait és 26 százalék Mesterházyt. Ez a különbség gyakorlatilag hibahatáron belüli.

Más szemszögből nézve még érdekesebb, hogy arra a kérdésre: „Ön szerint ki testesíti meg inkább a modern, új baloldalt?”, 31 százalék nevezi meg az MSZP jelenlegi elnökét és 29 százalék Bajnait. A baloldal újjáélesztésében tehát Mesterházy az esélyesebb.

Az alkalmasság vonatkozásában is hasonló, rendkívül szoros eredményeket találunk. A „Ki alkalmasabb az ország vezetésére?” kérdésében Bajnaira voksol 34 százalék, Mesterházyra 31 százalék.

Megdőlni látszik tehát az az elkapkodott percepció, hogy Bajnai az egyetlen alkalmas kihívó 2014-ben, sőt korai, elkapkodott színpadra lépésével jelentősen rontotta saját stratégiájának győzelmi esélyeit. Ma inkább Mesterházy az, akinek nőnek az esélyei egy új baloldali erőtér létrehozására és vezetésére – áll a kutatásban.

Forrás: Mno.hu

Ipsos: Nagyot nőtt a Fidesz népszerűsége

A Fidesz támogatottsága a múlt havi 18-ról 24 százalékra emelkedett, így 1,9 millióan sorakoznak fel a kormánypárt mögé. Erősített az MSZP is, 13-ról 16 százalékra bővült a tábora, és 1,3 millió híve van – közölte a legfrissebb, március első felében végzett felmérése alapján az Ipsos.

Megtartotta szavazóit a Jobbik, a népesség 8 százaléka, több mint 600 ezer ember támogatja. Az Együtt 2014-re a párttá alakulás utáni napokban a választásra jogosultak 5 százaléka szavazna, azaz jelenleg 400 ezer emberre számíthat. Az LMP tábora valamelyest kisebb lett: 2 százaléknyian, nagyjából 150 ezren sorakoznak fel mögéjük, noha ebben a választási ciklusban jellemzően 3-4 százalékos támogatottságuk volt. A Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága tavaly december óta mindig és ezúttal is 1 százalékos, ami megközelítőleg 100 ezer embert jelent.

Az Ipsos összegzése szerint a pártoktól távolságot tartók aránya jelentős mértékben, 55-ről 44 százalékra csökkent, de még mindig többen vannak, mint a korábbi választási ciklusok ugyanezen időszakában. A politikára való nagyobb odafigyelés a részvételi hajlandóság emelkedésében is megmutatkozik, ebben a hónapban 45 százaléknyian gondolták azt, hogy mindenképpen elmennének szavazni – közölte az Ipsos, jelezve: ennek következtében a korábbiaknál nagyobb, 37 százalékos lett a biztos pártválasztók csoportja is.

Fidesz-MSZP – 45-27

E szavazói körben a Fidesz 45 százalékkal vezeti a rangsort, második a 27 százalékos MSZP, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék, az LMP 3 százalékot hoz, a DK pedig 2 százalékos.

Már a múlt hónapban is látszott, hogy a politikusok döntései és megnyilvánulásai nem múlnak el nyomtalanul, de most az akkorinál sokkal jelentősebb változások történtek a választói viselkedésben – állapította meg az Ipsos. A cég szerint bár figyelemreméltó az aktivizálódás, azaz a politikától távolságot tartók arányának csökkenése, a bizonytalan és passzív választók az előző parlamenti ciklusok hasonló időszakában még ennél is kevesebben voltak: négy éve 40, nyolc éve 30 százaléknyian.

Minden réteg aktívabb lett, de az eddig különösen nagy ellenérzéseket mutató alacsonyabb státuszú rétegek látványosan. E folyamat kedvezményezettje főképpen a Fidesz, a kormánypártnak ugyanis egy hónap alatt 6 százaléknyi, körülbelül félmillió új szavazót sikerült magához vonzania – állapította meg az Ipsos, amely szerint az érkezők főképpen 30 évesnél fiatalabbak és 50 évesnél idősebbek, legfeljebb alapfokú végzettségűek, kisvárosokban és falvakban lakók, az átlagosnál szerényebb jövedelmi viszonyok között élők.

A Fidesz legutóbb 2011 nyarán állt ilyen jó

Az elemzés kitér arra, hogy a Fidesz legutóbb 2011 nyarán állt ilyen jól. A kormánypártiak ugyan nem maradéktalanul elégedettek a kabinet teljesítményével (egy százfokú skálán csak közepesre, 52 pontra értékelik), de abban szinte teljes mértékben (94 százalékban) egységesek, hogy a 2014-es választások után is Fidesz-kormánynak kell alakulnia. Optimisták, nagy többségük (90 százalékuk) azt reméli, ismét pártjuk lesz a nyertes – mérte az Ipsos.

Január és február között 3 százalékponttal csökkent az MSZP tábora, de az ellenzéki párt most pótolta a veszteséget, ismét 16 százaléknyian támogatják. Az Ipsos szerint az MSZP-t múltkor elhagyók és az új hívek is javarészt a társadalom alsó, alsóközép státuszú tagjai; a párthoz most csatlakozók szinte kivétel nélkül a negyvenes-ötvenes korosztályokból érkeztek. A szocialista híveket alapvetően az országban zajló folyamatokkal való elégedetlenségük (94 százalék), a kormányváltás iránti igényük (96 százalék) és baloldali beállítódásuk (85 százalék) tartja össze.

A Jobbik tavaly év vége felé és idén, az év legelején mélyponton volt, de az utóbbi két hónapban elmozdult onnan, 8 százalékon stabilizálta táborát. Szavazói köre az Ipsos közlése szerint nagyon karakteres: 82 százalékuk szerint rossz úton halad az ország, 92 százalékuk kormányváltást akar, 78 százalékuk jobboldali beállítottságú.

Az Együtt 2014 az elmúlt hónapokban gyengült, de ez a negatív folyamat megállt, sőt valamelyest javított is a most megalakult párt. Meglehetősen aktív szavazói vannak, az őket támogatók kétharmada elmenne egy mostani választásra. A többi párt táborában a részvételi szándék mérsékeltebb: a fideszesek hattizede, a jobbikosok 57, az MSZP-sek és a DK-sok 55, az LMP-sek 50 százaléka voksolna – állapította meg a március 8. és 14. között 1500 ember megkérdezésével történt adatfelvétele alapján az Ipsos.

Forrás: Origo

A többség egyetért az alkotmánymódosítással