Csepel HE/MOHOSZ/Csepel.hu
Illusztráció
Lassan véget ér a téli szezon, és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) ezúttal is közleményben tudatta, hogy mely fajokra rótt ki horgászati tilalmat. Ezúttal négy halfaj fogását korlátozták március első napjától kezdődően.
A hivatalos közlemény szerint a balin, a fogassüllő, a kősüllő és a kecsege horgászata lesz időlegesen korlátozva, többek közt a csepeli kis-Duna ágon is.
Korlátozások:
március 01. – április 30.
Balin (Aspius aspius)
március 01. – április 30.
Fogassüllő (Stizostedion lucioperca)
március 01. – május 31.
Kősüllő (Stizostedion volgense)
március 01. – május 31.
Kecsege (Acipenser ruthenus)
A halfajokról bővebben:
Balin: (Aspius aspius)
Békés fajtájának meghazudtolója, mert hiába tartozik a pontyfélék családjába mégis ragadozó. Izmos és nagy testén vörhenyes uszonyok vannak amik az ívási idő alatt kivörösödnek. A háta sötétzöld néha arany vagy ezüst szinárnyalatokkal. Az testének oldalai ezüstfehér színben csillognak és a hasa fehér. Szemei kicsik de látása igen jó és szája fogatlan, felfelé nyíló. Kisebb méretű pikketyeit a sötét szélük jellemzi.
Legkisebb kifogható méret: 40 cm (amit 4-5 évesen ér el)
A sporthorgászok nagyra becsülik. Horgászható a pisztrángozáshoz is használt műlegyezéssel, villantóval, vízigolyóval úsztatott csalihallal vagy szivarólommal felszerelt műlegyes megoldással de rákap a csalihalas úszós és fenekezős készségre is. Télen a vermelő halak közül is táplálkozik és eredményesen fogható a lékhorgászattal is.
Magyar nevek:Bálind, bálint, balling, baing, baksa, bolyín, boín, buczó, búczókeczeg, csabak, fenekeszeg, jászkeszeg, kapókeszeg, nagypénteki hal, nagy-szélhal, nyilkeszeg, őn, őnhal, őnkeszeg, őny, őnyhal, pőlind, ragadozó küsz, ragadozó őn, szellőkeszeg, torzsáskeszeg, vadászkeszeg, vezérhal, vízenjárókeszeg.
A balin húsa szálkás, de nagyon ízletes
Süllő: (Sander lucioperca)
Fajlagos tilalmi ideje március 1- április 30-ig tart, a legkisebb kifogható mérete 30 cm.
A süllő őshonos, ragadozó halunk. Horgászatának fő szezonja a téli időszak. Ezt viszont megszakítja a tél végi, kora tavaszi fajlagos tilalmi idő, amit – mint minden esetben – a szaporodás indokol. A viszonylag korai szaporodás okaként ugyanazokat lehet felsorolni, mint a csuka esetében: az ivadékoknak korábban kell kifejlődniük, mint az általuk zsákmányolt halaknak.
Leírás
Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol.
A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta (2 felül, 2 lent) melyek segítségével zsákmányol.
A süllő elterjedt fajtája hazánkban a:
Kősüllő (Stizostedion volgense)
Fajlagos tilalmi idő: III. 1. – V. 31. /Országos tilalmi idő/
A kősüllőt, az aranykárászt és a compót az állomány védelme érdekében a Ráckevei-Soroksári Dunaágon és vízrendszerén megtartani tilos !
Március elsejével egy másik sügérféle tilalmi ideje is elkezdődik. Ez a hal a kősüllő. A fajlagos tilalmi ideje tovább tart, mint a süllőé, május 31-ig nem szabad kősüllőt megtartani. Legkisebb kifogható mérete a Hhtv. alapján 20 cm, a Tisza-tavon azonban 25 cm. A tapasztalt horgászok gond nélkül meg tudják különböztetni a két rokon fajt, de – ismeretterjesztő cikkről lévén szó – azért leírjuk a faji elkülönítő bélyegeket: a kősüllő zömökebb testfelépítésű, az oldalán lévő sötét színű harántsávok határozottabbak, mint a süllő esetében. A legszembetűnőbb különbség az, hogy a süllő szájában a többi közül kiemelkedő, ún. kapófogak vagy ebfogak figyelhetők meg, a kősüllő pedig ilyenekkel nem rendelkezik. További különbség, hogy a süllő szájszeglete a szem mögé is elér, a kősüllőé viszont legfeljebb a szem középvonaláig.
Forrás: Csepel.hu
