Csepel.hu
Az első kérdések egyike az óvoda vagy iskola után hazatérő gyerekhez: mi volt az ebéd? A válasz legtöbbször az, hogy valamilyen leves, utána hús, vagy tészta.
A közétkeztetés aktuális kérdéseiről a kerület szakembereivel beszélgettünk.
„Mikuláskor például nagy gondban voltunk. Az egészséges gyerekek ilyenkor szaloncukrot és csokimikulást kapnak. A diétás gyerekeknek megvettük az étcsokoládéból készült Mikulásokat és kiderült, hogy tej van bennük. Ilyenkor törjük a fejünket, hogy mit adhatunk a gyerekeknek, hiszen az ünnep az nekik is ünnep” – idéz fel egy év végi nehézséget Árvainé Komornik Katalin, a Nagy Imre ÁMK bölcsődevezetője, mikor a diétás gyerekek étkezéséről kérdezem.
Csepelen csak a bölcsőde konyhája biztosít személyreszabott étkezési lehetőséget, egyelőre csak saját maguk és az óvoda számára. Tóth Endre intézményvezető elmondja: az iskolai étkeztetés átalakítása tervben van. A különleges, diétás étrendek összeállítását gasztroenterológiai szakvélemény alapján dietetikus végzi, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek és a szülők reakcióit. Az intézmény a gyerekek szükségleteit figyelembe véve szervezi az élelmezést, azonban néha még így is akadnak problémák. „Felmerült a vegetáriánus étkezés kérdése. Volt olyan szülő, aki hús- és tejmentes étrendet szeretett volna. Erre nincsen lehetőség, hiszen egy gyerektől például a tejet csak a lehető legindokoltabb esetben vonhatjuk meg” – mondja a bölcsődevezető, aki szerint az egyre gyakrabban előforduló ételallergiák igazi szakmai kihívást jelentenek számukra.
Változatos ételekNemcsak a változatos étrend kialakítása, hanem az élelmezés finanszírozása is próba elé állítja az intézményt: a diétás élelmiszerek gyakran a hagyományos változataik háromszorosába kerülnek. „A pluszkiadásokkal járó különbözetet az intézmény gazdálkodja ki, az érintett gyerekek szüleinek nem kell többet fizetniük” – mondja Tóth Endre, aki szerint ez nem jóindulat, hanem ügyesség kérdése.
Az ételérzékeny vagy allergiás gyerekek után az intézmény számára nem jár emelt normatíva, ugyanannyiból kell többet nyújtani számukra. „Ez nem jótétemény, az óvodában és a bölcsődében is a gyerek az első. Jó lenne, ha a diétás étkeztetést kifelé, a szülők felé is biztosítani tudnánk, így egy komoly teherrel kevesebb lenne a családok vállán. Kerületi szinten is lenne erre igény” – mondja az intézményvezető, aki kiemeli: az edményes munkához megfelelő szakembergárda kell.
Az ÁMK-ban dietetikus végzettségű élelmezésvezető és diétásszakácsok gondoskodnak a megfelelő színvonalú szolgáltatásról. Munkájukról a gyerekek minden nap ítéletet mondanak, a diétás étel nem lehet kevésbé finom, mint a hagyományos. „Az egészséges étel nem feltétlenül rosszabb, csak türelem és kreativitás kell a tervezésnél” – tudom meg Czene Zsuzsanna élelmezésvezetőtől, akinek feladatai közé tartozik az étlapok megtervezése, a megrendelések leadása és a konyhai dolgozók oktatása is. Emellett gyakorló anyuka, aki pontosan tudja: a szülők számára fontos, hogy az étkezést tekintve is biztonságban tudják a gyerekeket.
Eszi, nem eszi Nincs jó óvoda, iskola jó menza nélkül. Az intézmények vagy úgynevezett nagy, külső beszállítóktól kapják az ételt vagy saját konyhával rendelkeznek. Az élelmezésvezető az utóbbit tartja jobbnak: „Nincsenek túl jó tapasztalataim a nagy ételszállítókkal kapcsolatban. A kislányom egy olyan csepeli iskolába jár, ahol külsős beszállítótól érkezik az étel. Nem is eszi meg, amit megértek” – mondja, majd hozzáteszi: a saját konyha lehetővé teszi, hogy gyorsan, eredményesen reagáljanak a felmerülő igényekre, változtassanak, ha szükséges. „Ha egy gyerekről egyik napról a másikra derül ki, hogy allergiás, azonnal reagálni tudunk. Rendelkezünk nyersanyagokkal, megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal.” Az élelmezésvezető is kiemeli: a diétás étkeztetés nagyobb anyagi ráfordítást igényel, példaként a 700 forintos rizstejet említi. A szülői együttműködés elengedhetetlen, ahogyan a szakember fogalmaz: ha a szülő elmondja mit szeret, vagy nem szeret a gyerek, az már fél siker. „Nagyon megváltoztak az étkezési szokások. Gyakran kerülnek be a bölcsődébe olyan gyerekek, akik nem ismerik a főzeléket” – mondja a bölcsődevezető, aki szerint a kezdeti idegenkedés után a gyerekek megszeretik az egyébként mumusnak tekintett főzelékeket is.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a főzesi és étkezési szokások átalakulásával egyre nagyobb igény lesz a korszerű, minden igényt kielégítő közétkeztetésre. Menzára, ami mindenkié és ahol a főzelék sem mumus.A korszerű közétkeztetés kérdése ismét napirenden van fővárosi szinten is. Budapest Főváros Kormányhivatala idén elindítja a mintamenzaprogramot, amely felméri a jelenlegi állapotokat és ennek tükrében javasol változtatásokat a konyhák számára.
Forrás: Csepel.hu
Azt még hozzátenném hogy a képviselőtestületi ülésen kijelentették miszerint a térítési díjak idén nem emelkednek. Ez azért lehet igaz mert januárban már emelkedtek, így mostmár nem kell emelni.
Magyarországon kb. százezer gyermek szenved ételérzékenységben, ami a hiány-betegség egyik legsúlyosabb esete!
Ez is lopás.
Ezen már senki sem csodálkozik, mert még az “egészséges tejet” is mérgezik.
Nem is érti a Fater, hogy miképpen kerülhetnek az üzletekbe a mérgező élelmiszerek?
belekotkot! Ki emelt térítési díjat és mennyit jan. 1.-én?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.