Heti Válasz
Bár a közvélemény elsősorban a kormány-ellenzék háború részének tekinti a “megfigyelési” ügyet, a kulisszák mögött egy másik, súlyosabb harc folyik. A tét: lesz-e magyar Hodorkovszkijügy, vagy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója megérti a jelzéseket, s visszalép kettőt a politikától.
Új állatfajjal gazdagodott a magyar politikai zoológia. Csacsik, vakondokok, pumák után mostanában egy bizonyos polipról hallhatunk. Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter így személyesíti meg a leleplezett “árnyék-titkosszolgálatot”. Amellyel “természetesen” a Fidesz politikusai szorosan együttműködtek, s amely a legnépszerűbb levelezőrendszer feltörésétől a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerverére telepített kémprogram működtetésén át a kormányzati informatikai gerinchálózat megcsapolásáig számos rettenetet követett el – állítólag.
Az elmúlt napokban hangfelvételekkel, feljelentésekkel, parlamenti asszókkal, vádakkal és viszonvádakkal elkápráztatott nagyközönség kapkodja a fejét, s a szokásos politikai csata immár gusztustalanabb eszközökkel vívott változatát sejti a fejlemények mögött. Ez azonban csak részben igaz. A lehallgatási botrány első számú célpontjai között ugyanis ott szerepel Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is, s a befolyásos bankár a történet szinte mindegyik ágában feltűnik.
Hol a válságmenedzser?
Az előzményekhez tartozik, hogy a pénzember és Gyurcsány Ferenc kapcsolata fokozatosan megromlott. Ennek első jele az volt, hogy 2008 májusában a kormányfő menesztette a Csányi-közeli Kocsis Istvánt a Magyar Villamos Művek éléről. Úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök szűkebb körben a magyar demokráciára (értsd: saját hatalmára) leselkedő veszélyként emlegette a bankvezért. Hitében az is megerősíthette Gyurcsányt, hogy a tavaszi koalíciós szakítás után több politikacsináló műhelyben is felmerült Csányi neve egy szakértői kormány fejeként. Noha ő a politikába való beszállást egyszer már elvetette, a lehetőséget nyitva hagyta. A pénzember 2005 júniusában az RTL Klubnak arról beszélt: “válságmenedzserként”, kötött mandátummal elvállalná az ország rendbetételének feladatát. S míg három éve egy ilyen elképzelésnek aligha lehetett alapja, az idei politikai évadkezdet javarészt már a szakértői kormányról szólt.
Célkeresztbe kerülésének legfontosabb oka azonban alighanem az lehetett, hogy Csányi Sándor és Orbán Viktor Fideszelnök kapcsolata az elmúlt időszakban feltűnően javult. A politikus és a bankár rendszeresen találkoznak; értesüléseink szerint például egy nagyobb társaságban együtt látták őket a futball Európa-bajnokság júniusi döntője után egy bécsi étterem teraszán. Márpedig a bajban lévő miniszterelnök számára a legnagyobb ellenzéki párt első embere és a legbefolyásosabb magyar bankár közeledése nem sok jót jelent.
Egy hadüzenet anatómiája
A lehallgatási botrány kirobbanása pedig hadüzenetként értékelhető. A történet azzal indult, hogy Csányi Sándor szerepel a Dávid Ibolya által bemutatott CD-n. A “polipközpontként” emlegetett UD Zrt. két nappal azelőtti lerohanásánál pedig az OTPvezér érdekeltségeinek (a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., a Pick-csoport, a Sole-Mizo és a Csányi Pincészet) pénzügyi adatait tartalmazó szervereket is lefoglalták a rendőrök. Az emiatt reklamáló bankár szeptember 11-i telefonhívásáról Bencze József országos főkapitány feljegyzést készített, amit Daróczi Dávid kormányszóvivő előzékenyen ki is osztott az újságíróknak.
Ezt követően a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagjai célozgatni kezdtek arra, hogy nem a Fidesz, hanem más engedte útjára a “polipot”. Tóth Károly a titkosszolgálat által lehallgatott UD-s beszélgetések megismerése után a Zoom.hu portálnak le is szögezte: “kérdés, melyik gazdasági csoport megrendelésére gyűjtötték illegálisan az üzleti jellegű információkat”. Párttársa, Földesi Zoltán pedig egyenesen azt tisztázná, mit kerestek Csányi cégcsoportjának szerverei az UD-nél.
A kormány-Csányi meccs ismerői úgy vélik: bár az ügy kirobbanásakor az érdekeltek között lehettek, akik a bankárt közszereplők megfigyeltetésének vádjával akár le is tartóztatták volna, a történet végül nem fajult idáig. (Azaz: a Hodorkovszkij-modell, a hatalom számára kényelmetlen nagytőkés hatósági kiiktatása most elmaradt.) Abban azonban mindenki egyetért, hogy az OTP első embere világos jelzést kapott. Az üzenet lényege: tartsa távol magát a politikától, különben megégetheti magát. E sugalmazást erősítheti, hogy földi halandó nem tudhatja, milyen hangfelvételek rejtőzhetnek még a titkosszolgálatok puttonyában.
A Csányi ellen vívott titkos hadjáratot remekül elfedte a nagyközönség előtt vívott kormány-ellenzék háború, melynek Szilvásy György által megfogalmazott némely állítását Földi László volt hírszerző, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szakmai képtelenségnek tartja. “A nem operatív eszközöket használó adatgyűjtésben semmi különleges nincs, ön is éppen ezt teszi most” – mondja a Heti Válasz buzgón jegyzetelő újságírójának. Szerinte ilyenformán Horváth József, az UD Zrt. vezetője és a Fideszkormányok titkosszolgálati miniszterei (Kövér László, Demeter Ervin) közötti beszélgetésekben nem találni törvénytelenséget. “Egy volt tárcavezetőnek azonban lehetne annyi méltósága, hogy ilyen irányú ügyeit nem telefonon intézi” – teszi hozzá. (A Fidesz által nyilvánosságra hozott felvételeken Kövér csak a találkozókról egyeztet, Demeter viszont információkat is kér.) Földi azt is mondja, a történetben az a legaggasztóbb, hogy a politika titkosszolgálati információkkal játszik, illetve hogy államtitoknak minősülő felvételek kerülnek napvilágra.
Miért szólalt meg Demeter?
Demeter Ervin úgy véli, nem követett el hibát azzal, hogy telefonon kért információkat Horváthtól. “Természetes, ha egy volt miniszter kapcsolatot tart korábbi beosztottjával, s rendszeresen egyeztetnek szakpolitikai kérdésekben” – mondja.
Kérdésünkre – az UD “semlegesítésének” másnapján miért jelezte Bencze Józsefnek, hogy a Fideszt bele akarják rángatni az ügybe, holott a nyilvánosságban még nem került elő ez a szál – a politikus a sajtó megkeresésére hivatkozik. “A kormányközeli lapok feltűnően jól informált újságírói már aznap este érdeklődtek, mit tesz a Fidesz, ha képviselői belekeverednének az ügybe. Világossá vált, hogy a pártra akarják ráhúzni a történetet, ezt jeleztem az országos rendőrfőkapitánynak” – magyarázza Demeter.
A politikus úgy véli, Szilvásy György csak a korábban már megismert forgatókönyvet akarja eljátszani. 2006 őszén ugyanis lehallgatott telefonbeszélgetésekre hivatkozva a radikális tüntetők és a Fidesz politikusai – Demeter és Ékes Ilona – közötti kapcsolatról beszélt. Az ellenzéki képviselő perelt, s a bíróság megállapította, alaptalan volt a titokminiszter állítása. Tóth András, az első Gyurcsány-kormány illetékes államtitkára is úgy nyilatkozott, hogy aki az NBH mellett létező alternatív hálózatról beszél, az összeesküvés-elméletet gyárt.
A sajtóban azonban még jó ideig bizonyosan téma lesz az ügy. Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár a Parlamentben hétfőn azt mondta, az UD Zrt.-nél lefoglalt bizonyítékok kiértékelése hónapokig eltarthat. Így jó eséllyel a jövő júniusi – némelyek szerint előre hozott választással kombinált – európai parlamenti kampány egyik témája lesz a köztársaságot állítólag fenyegető “polip” elleni nyomozás.
******
A “polip” csápjaiA Heti Válasz szétszálazza a történetet, melynek elemei – a kormányzati állításokkal szemben – csak lazán kapcsolódnak egymáshoz.
1. CSÁNYI MEGREGULÁZÁSA
Lásd cikkünket.
2. AZ MDF TISZTÚJÍTÁSA
Annyi bizonyos, hogy Dávid Ibolya kihívója, Almássy Kornél legalábbis kikérte Csányi Sándorhoz kötődő értelmiségiek, üzletemberek tanácsát indulása előtt. A “megfigyelési” ügyet kirobbantó MDF-elnök Stumpf Istvánt, korábbi kancelláriaminisztert és a Fideszt az ellene irányuló manőver kitalálásával, az UD Zrt.-t pedig lejáratás szervezésével vádolta. (Lejárató kampány nem volt, Stumpf pedig személyiségi jogi pert indított Dávid ellen.) A hangfelvétel nyilvánosságra hozatalára azért lehetett szükség, mert veszélybe került az MDF első emberének pozíciója, Almássy ugyanis folyamatosan erősödött. Utóbbi két hét hallgatás után úgy nyilatkozott: a családját és barátait érő fenyegetések miatt lépett vissza.
3. CÉLKERESZTBEN AZ UD
Az ügy központi cégéről a kormányzati gerinchálóra való csatlakozás, az NBH szerverének feltörése eddig nem bizonyosodott be. Amit tudunk: a szinte kivétel nélkül a baloldalhoz köthető volt állam- és nemzetbiztonsági tisztek, rendőrök által uralt biztonsági piacon (Heti Válasz, 2008. május 8.) az UD Zrt. volt az egyetlen, amelyet a Fidesz-kormány idején szolgált elhárítók, hírszerzők vezettek. A cég nagyvállalatok informatikai rendszereit fenyegető veszélyek elhárítására szakosodott, s referenciái között volt több Csányiérdekeltség. Tisztázásra vár, hogy üzleti hírszerzési akciói során a cég használt-e törvénytelen eszközöket.
4. A FIDESZ SZEREPE
A párt nyilvánosságra hozta a volt titokminiszterei és Horváth József UD-vezető közötti beszélgetéseket. Utasítás illegális cselekedetre nem hangzott el. A fideszesek azt kifogásolták: politikusaikat úgy hallgatták le, hogy nem jelezték nekik a veszélyt. Répássy Róbert hivatalos személy elleni, személyes adattal való visszaélés, valamint hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt feljelentette Szilvásy Györgyöt.
5. A MOL-MUNKA
E megbízás világítja meg az UD Zrt. tevékenységét. Az olajipari társaság – melynek Csányi Sándor igazgatósági alelnöke – a tavaly májusi, orosz indíttatású ellenséges felvásárlási akció után döntött úgy, hogy megszigorítja biztonságát. Az UD Zrt. különleges szoftvere rá is talált az idegen behatolás nyomaira. Információink szerint így kerülhetett képbe az a Balassi Bálint utcai ügyvédi iroda, amelyet az üzleti elhárítók a Mollal szembeni akciók egyik lobbiközpontjaként azonosítottak. A szolgálatok egy, az ügyvédi iroda esetleges megfigyeléséről szóló telefonbeszélgetést is lehallgattak, majd felmásolták arra a CD-re, amit Szilvásy György kiosztott a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagjainak.
Forrás: Heti Válasz
