Csepel.hu
Vajon hogyan készülődnek a karácsonyra, hogyan töltik az év végi ünnepeket a kerület vezetői, az ellenzéki pártok képviselői?
Kérdésünkre mindannyian szívesen válaszoltak.
Németh Szilárd polgármester
„A főzés az én feladatom”
Karácsonykor nálunk jön össze a család. Anyósommal, édesanyámmal és a sógorom családjával együtt ünnepelünk, és megyünk majd az éjféli misére. Mindig óriási a jövés-menés, mindig történik valami. Mindenkinek van feladata: a karácsonyfát a gyerekek díszítik fel, a főzés pedig az én reszortom, engem ez kapcsol ki a legjobban. Munka után is alig várom, hogy otthon legyek a konyhában, és főzzek valami finomat. Már hetekkel a nagyobb ünnepek előtt azt tervezgetjük a feleségemmel, hogy mi legyen a menü. Idén is lesz például halászlé, töltött káposzta, kocsonya és mákos bejgli, de a hagyományos ételek mellett mindig készítek valami különlegességet is. A karácsonyt olyan ünnepnek tartom, ahol a legjobban megmutatkozik a család összetartozása, az egymás iránti szeretet. Felelősséggel tartozunk egymás iránt, de ez nem teher, hanem sok-sok örömmel teli feladat. Akik azonban valamilyen okból nem tudnak részesülni a család és a rokonok által közvetített szeretet örömében, nagyon elkeseredettek lehetnek. Ezért kérek arra minden csepelit, hogy jobban figyeljünk egymásra, és azokhoz is legyen néhány jó szavunk, akik egyedül kénytelenek tölteni a karácsonyt.
Ábel Attila alpolgármester
„A látszólag kis dolgok a fontosak”
A karácsony nálunk a legfontosabb családi ünnep. Gyerekkoromban az apai nagyszülőknél gyűltek össze a testvérek, unokatestvérek. Mi gyerekek a nagymamával együtt énekeltünk a fa mellett, és utána – persze óriási hangzavarban – ajándékoztuk meg egymást. Mindebből ma már csak a szép emlékek maradtak. A nagyszülők, majd édesapám halála óta „kis karácsony” van. Bensőségesebb, de továbbra is nagyon fontos. Az ajándékozás is háttérbe szorult, csak a gyerekek felé van különösebb fontossága. A legfontosabb az együttlét, hogy örüljünk egymásnak. A feleségemmel év közben ritkán tudunk hazautazni Szolnokra, ahol a szüleink élnek. Ilyenkor végre nem csak egy napig maradunk, és jut idő egymásra. Persze napokig tart az egyeztetés, hogy mikor melyik szülőnél leszünk. De aztán sokat beszélgetünk, és a közös étkezéseknek is megadjuk a módját. Szerintem ezek a látszólag kis dolgok a fontosak, hiszen a karácsony a szeretet, az összetartozás ünnepe.
Borbély Lénárd alpolgármester
„Flóra már élvezi az ünnepet”
Egész évben folyamatosan, megállás nélkül dolgozom. Ha nem a Parlamentben vagyok, akkor Csepelen van dolgom. Szinte soha sincs megállás.
Sok más miatt, ezért is különleges számomra az év vége, amikor elérkezik a karácsony. Nekem ez egyet jelent azzal, hogy minden időmet a feleségemmel és a most 16 hónapos kislányommal töltöm, akik a lehető legtöbbet jelentenek a számomra. Még csak két éve vagyunk házasok, de az eddig kialakult szokások szerint a karácsonyfát én díszítem fel, az ajándékokat pedig a feleségem csomagolja be. Azokat persze közösen vásároljuk meg.
A kislányunk, Flóra már elég idős ahhoz, hogy élvezni tudja a karácsony légkörét, még akkor is, ha most még nem tudja, mit is jelent ez pontosan. A Mikulást is nagyon szerette, biztos vagyok benne, hogy a feldíszített fát is élvezni fogja. A szentestét valamelyikünk szüleinél fogjuk megünnepelni, akikkel ilyenkor szintén sokkal több időt tudunk együtt lenni, és a terveim szerint valamikor el is utazunk a nagyszüleimhez, határon túlra, Nagyszalonta mellé. Így teljes számomra ez az ünnep.
Morovik Attila alpolgármester
Fogadalom szilveszter napján
Karácsonyi feladataim közé tartozik a hal megvásárlása, pucolása, de segítek a feleségemnek a halászlé elkészítésében is, mert rengeteg halból főzzük a levest, és sok a passzírozni való. A fenyőt a kisebbik lányommal együtt vesszük meg a csepeli piacon, majd közösen díszítjük fel. Szenteste napján hagyományosan halászlé, rántott hal, mákos és diós bejgli kerül az asztalra. Ilyenkor megvan a böjtje annak, hogy a szokásosnál többet eszem, és kevesebbet mozgok. Korábban, amikor testnevelő tanárként dolgoztam, több idő jutott a mozgásra, de mostanában sajnos elmarad a testedzés. Mint általában mindenki, szilveszterkor én is fogadkozom, hogy az új esztendőben jobban odafigyelek, mikor és mennyit eszem.
Vallásos család vagyunk, ami azt is jelenti, hogy szenteste elmegyünk az éjféli misére a Jézus Szíve-templomba. A karácsonyt kizárólag családi körben töltöm. Ebbe a feleségemen, gyerekeimen és unokáimon kívül beletartoznak a nagyszülők is. Mivel a gyerekeim már felnőttek, úgy döntöttünk, hogy csak az unokák kapnak jelentősebb ajándékokat. A többieket jelképes figyelmességekkel lepjük meg, olykor saját készítésű tárgyakat ajándékozunk egymásnak. A feleségem rendkívül ötletes, így az egyszerűbb ajándékokat is nagyon ügyesen tudja „tálalni”.
Pákozdi József (Jobbik)
Ünnepi karácsonyfa a szabadban
Amióta kertes házban lakunk, szentestén az ajándékokat a családi házunk udvarán adjuk át egymásnak. A kertünket díszíti az a fenyőfa, amelyet éveken keresztül rendszeresen feldíszítettünk. Idén már nem azt a fát ékesítjük fel, amelyet évekkel ezelőtt, mert jócskán megnőtt, már nyolcméteres. Védjük a természetet, és az általunk négy éve csemeteként ültetett fenyő lesz feldíszítve. Ha esik a hó, behúzódunk a házba, de ha nem, akkor jól felöltözünk, s a szabadban ünnepelünk. A fa feldíszítése az én feladatom, de a lányom is szokott segíteni.
A vacsorát szűk családi körben fogyasztjuk el a nagyszülőkkel. A konyha a feleségemé, aki nagyszerűen főz, teljes mértékben rábízzuk a karácsonyi menüt. A család nem szereti a halat, a feleségem legfeljebb apró, szálkamentes halrudakat süt ki. Természetesen nálunk is van a szokásos mákos és diós bejgli, valamint zserbó.
Az ajándékozást nem visszük túlzásba, mert a karácsonynak nem az anyagi
része a lényeges, hanem a szeretet. Persze megvesszük, amit tudunk. Inkább azonban a család összetartása, a szeretet az, amelyet igyekszünk az egész esztendő folyamán szem előtt tartani a nehézségek ellenére is. A karácsony többi napján a nagyszülőket keressük fel, és pihenünk, együtt vagyunk szeretteinkkel.
Azt kívánom, hogy mindenki csak boldog arcokat lásson, a szemek csillogása szerezzen boldog ünnepet. Ezúton is mindenkinek áldott, békés és szeretetteljes karácsonyt kívánok!
Tenk András (LMP)
Készülődés diótöréssel és flódnival
Nálunk a karácsony a szokásos bevásárlással kezdődik, amelynek oroszlánrésze rám hárul. A mézet, gyümölcsöket, húsokat a csepeli piacon vásárolom meg, míg a süteményekhez szükséges diót, mogyorót rokonainktól kapom. A fenyőfát a feleségemmel és a gyerekeimmel közösen vesszük meg. Édesanyámnak is én szerzem be a fenyőt, amelyet szenteste napján beácsolok a helyére. Szívesebben választok vágott fenyőt, és persze „potyogósat” az illata miatt.
A karácsonyi menü általában a szokásos halászlé, szilvával töltött pulyka, valamint diós és mákos bejgli. Ezeken kívül néhány nemzetközi vagy hazai ételkülönlegesség is a tányérra kerül. Külön megemlíteném az általunk minden évben másként elkészített flódnit, amely – ha valaki nem ismerné – egyfajta habos-mákos sütemény. Gyerekeim imádnak kuktáskodni, amelyről külön élménybeszámolót tartanak az óvodában. Én a takarításból és a diótörésből veszem ki a részem.
Az ajándékozás inkább jelképes. Nem kívánjuk a karácsony szentségét alárendelni az ajándékozási kényszernek. Rokonainknak saját készítésű apróságokat, finomságokat adunk és mi is inkább ilyen ajándékokat szeretünk kapni. Személy szerint többre értékelek egy-egy saját készítésű kis karácsonyfadíszt, süteményt vagy kisebb személyes jellegű tárgyat, mint egy csillogó-villogó, drága, ámde pár hónap múlva haszontalanná váló holmit. A legkisebbeknek persze jár a játék, de csak módjával.
Dobák István (MSZP)
Karácsony meghitt hangulatban
A karácsony kedves ünnep számomra, hiszen a bensőséges családi együttlétről szól. Napjaink túlhajszolt, rohanó világában jólesik kicsit fellélegezni, és szeretteim körében, meghitt hangulatban tölteni az ünnepi órákat. A család nő tagjai már december elején karácsonyi pompába öltöztetik a lakást. Ilyenkor karácsonyi kaktuszok, mikulásvirágok, mécsesek, mikulások és rénszarvasok jelzik az ünnepi hangulatot. Az adventi koszorú készítése feleségem ügyességét igényli, a gyertyák „felelőse” én vagyok. A környezet védelmét fontosnak tartjuk, ezért évek óta dézsás, földlabdás fenyőt vásárolunk. Olcsóbb, és felállítása is kisebb vesződséggel jár. Lányommal közösen díszítjük: ő girlandokkal, gömbökkel és szaloncukorral, én pedig csúcsdísszel és izzósorral.
Az ünnepi menü elképzelhetetlen hal nélkül. Feleségem kedvenc étele a halászlé, gyakorlott háziasszonyként istenien készíti. Az ebéd első fogásaként szoktuk enni, ezt követi a mákos guba, majd a kávé és sütemény. A karácsonyi vacsora rántott hal majonézes burgonyával, a desszert pedig mákos és diós bejgli. Végül almát eszünk, amelyet annyi cikkre vágunk fel, ahányan az asztal körül ülünk. Családi hagyomány szerint a cikkekre vágott almaszeleteket szét kell osztani egymás között, hogy a család mindig összetartson. Ezt követően csengettyűszóra gyűlik a család a karácsonyfa köré, ahol ajándékokkal szerzünk meglepetést és örömet az év legszebb, várva várt napján.
Forrás: Csepel.hu
Mindannyiuknak Áldott Boldog ünnepeket kívánok, és ezúttal szeretném megköszönni munkájukat, amelyet kerületünk érdekében végeztek. Tisztelettel…
Kívánom, hogy senki ne maradjon Szent Este egyedül.A terített asztal mellett szívünk nyíljon meg és áradjon a szeretet a falakon kívülre is!
Áldott szép Karácsonyt kívánok és meghitt ünnepnapokat !