Csepel.hu
A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolában hosszú szünet után ismét elindult a sportosztály. Jenei János testnevelővel beszélgettünk.
– Szeptemberben 17 fővel – 9 fiúval és 8 lánnyal – indult el ismét a sportosztály. A jelenlegi tagozat diákjait a Vermes, a Karácsony, a Kék és a Széchenyi iskolákból verbuváltuk össze: vannak köztük focisták, kézilabdázók, vívó és vízilabdás is.
Ettől a tanévtől mindennapos a testnevelés óra, így még intenzívebb a sporttal való kapcsolat, ám természetesen ez nem mehet a tanulás rovására. A speciális tanmenet kialakításakor minden szempontot figyelembe vettünk: az egykori testnevelés tagozat tanrendjét fésültük át a kor feltételeinek megfelelően, a sportágak sajátosságait figyelembe véve.
Figyelemreméltó, hogy az osztály háromnegyedének 4,0 feletti a tanulmányi átlaga, ami azt hiszem, önmagáért beszél. Jól jellemzi a tanulás fontosságát az is, hogy heti 3+2 nyelvórájuk van a diákoknak, kiemelt hangsúly kerül a számítástechnika oktatásra, de a többi tantárgy is megfelelő arányban szerepel az órarendben.
– Milyen a viszony a kerületi sportegyesületekkel?
– Nagy segítséget kaptunk az intézmény falain belül működő Csepel DSE kézilabda klubtól, illetve a Csepel FC-től: az edző, Németh Gábor egykoron maga is a Széchenyi iskolába járt sportosztályba, így nem volt nehéz meggyőznie tanítványai közül néhányat, hogy az őszt már nálunk kezdjék el. A csepeli sportegyesületekkel általánosságban jó viszonyt ápolunk, a további cél az, hogy ezt még jobban kiszélesítsük. Nem kis büszkeséggel mondhatom például, hogy egy diákolimpiai bajnok vívó is erősíti az osztályt, remélem az ő példája is „ragadós lesz!” Nélkülözhetetlen segítség a Csepeli Öttusa és Vizi Sport Egyesület támogatása is, akik nagy szerepet vállaltak magukra az osztály népszerűsítésében, és bízunk benne, hogy öttusázó is csatlakozik hozzánk a közeljövőben.
– Hogyan fogadták az osztályt az iskolában?
– Már most hallani olyan, más osztályba járó diákról, aki szívesen jönne át a félévben, annyira megtetszett neki a dolog. A tanárok maximálisan tolerálják, ha egy tehetséges sportolónak egy hosszú hétvégére versenyre, vagy edzőtáborba kell vonulnia, s emiatt kikérik az iskolából. Ilyenkor segítik a felzárkózásban, amit az intézményben működő tanulószoba is elősegít.
– Kire bízták a sportos nebulókat?
– Egy ízig-vérig csepeli kötődésű tanár, Csányi László felügyeli a kis csapatot, aki a Karácsony iskolából érkezett hozzánk, és a Csepel DSE-ben oktatja kézilabdára a fiatalokat.
– Hosszú volt az út idáig…
– Több éves munka eredménye, hogy most végre ezek a gyerekek, ilyen körülmények között kezdhették el a tanévet. Egy komplex tervet tettünk le az önkormányzat asztalára, ami szerencsére jó fogadtatásra talált, és külön öröm, hogy a döntéshozók ellenszavazat nélkül szavaztak bizalmat 4 évre a sportosztálynak.
– Adottak-e az infrastrukturális lehetőségek?
– Azt gondolom igen, bár természetesen lehetne még min javítani. Ennek egyik fontos mérföldköve lehet a Csepel Diáksport Egyesület tornacsarnok-építési projektje, amit mi magunk is támogatunk.
– Jövőre indulhat egy újabb osztály?
– Minden esély megvan rá! Már most is várjuk az érdeklődőket, és a jelenlegi osztály működésének esetleges hibáiból okulva, a következő tanévben próbálunk még jobb feltételeket biztosítani, felhasználni az idei osztállyal szerzett tapasztalatokat. Nálunk percre pontos heti rend alapján vesznek részt az oktatásban a gyerekek, ami a fegyelemre is megtanítja őket, s ha nem is lesznek belőlük élsportolók, ebből az életben is profitálhatnak majd!
Szerintem ez nagyon jó kezdeményezés! Sok sikert kívánok hozzá!
Hajrá!
Sportoló nevelés?
Minek?
Legyen mozgás az ember igénye szerint, de ne versenysport!
Robot embernevelés meg ehhez hasonló is majd szóba fog kerülni?