A stratégiai anyag ide kattintva olvasható el
Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Nemzet, Csepel.info
Örömhír. A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette Nemzeti hajózási stratégia címmel vitaanyagát, amely az egykor világszínvonalú magyar hajózás és hajóépítés, valamint az európai közlekedési rendszerbe illeszkedő kikötőhálózat felélesztését és modernizációját kívánja elindítani, valamint a fő fejlesztési irányokat kitűzni.
A dokumentum a magyar hajózás kitörési pontjai között sorolja fel a hagyományokkal rendelkező hajóépítés újjáélesztését, a vízi turizmusban első számú célpontként szereplő Budapest pozíciójának megőrzését, a folyóvizek nagyobb bevonását az öntözési rendszerbe és a keleti irányú hajózás elindítását. A készítők véleményeket, javaslatokat várnak a hajozas@ngm.gov.hu e-mail címre a szakemberektől, az érintett vállalkozásoktól, a szakmai-társadalmi szervezetektől és a lakosságtól.
A dolog nagyszerű és nagyon fontos. Amellett, hogy mindannyian támogatjuk, biztosra vehető, hogy a kitűnő magyar szakemberek el fogják küldeni a megvalósítás céljából tett javaslataikat. Mert ugyan a rendszerváltáskor és utána a döntéshozók közül a legbefolyásosabbak egyetértettek abban, hogy a privatizáció ideológiai kérdés – ezért aztán nem törődtek azzal, hogy az észnélküliség és a futószalagon történő magánosítás tönkretette Magyarországot –, a ma leginkább külföldi megrendeléseket teljesítő magyar mérnökök nem vesztették el szaktudásukat, és a műszaki egyetemen sem hagyták abba a képzést.
Szinte felfoghatatlan, mekkora kár ért és ér bennünket csak az elmúlt évtizedek alatt, illetve nap mint nap a hajógyártás megszüntetésével, a hajózás felhagyásával. Amellett, hogy alacsonyabb lenne a környezet terhelése, kényelmesebb a tömegközlekedés, olcsóbb a teher- és áruszállítás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint a megmaradt magyar hajózási vállalatok évente 350-450 millió forint értékű munkát külföldi hajójavítókban végeztetnek. Ha megvalósulna a szakmai vállalkozások szerint igényelt 3,3 milliárd forintos technológiai korszerűsítés, akkor az évtized végére a szektorban 550 közvetlen és 170 közvetett új munkahely jöhetne létre, az iparág 4,3 milliárd forintos árbevételt érhetne el. Götz Sándor Eötvös Loránd-díjas mérnök pedig egyenesen azt állítja, hogy a magyar hajógyártás a rendkívül nagy beruházást igénylő hajógyárak újranyitása nélkül is újjáéleszthető. Egy régi hajójavító üzem helyén kilenc hónap alatt felhúzható egy létesítmény, ahol a legkorszerűbb technológiával előállított hajókkal összesen háromezer ember juthatna munkához. Szerinte ekkora hajószámmal már könnyen meg lehetne oldani negyvenezer ember utaztatását a Budapest környéki településekről.
A “Helsinki Korridorok” európai szakaszai – Jól látható Magyarország és azon belül Budapest centrális helyzete
Mindenki maga megtapasztalhatja, micsoda közvetett hasznot is hajthat ez az iparág. Ha például megnézi a Duna-parton, hogy az óriási, a belvárosi rakpartokon lehorgonyzott, főként holland szállodahajóknál mi történik, láthatja, hogy a külföldi utasok minden szolgáltatást a fedélzeten vesznek igénybe. Ott laknak, a hajó külföldi személyzete szolgálja ki őket, annak éttermeiben fogyasztják el a külföldi alapanyagokból készült ételeket, s csupán azért szállnak partra időnként, hogy koptassák a macskaköveket. Azaz hiába vonzotta őket ide kultúránk, kizárólag a külföldi cégek húznak hasznot a folyamatból. Néhány hazai mütyürkeárus kivételével a mi hasznunk a nullához közelít. Ha újra lenne hajógyártás, akkor a szállodahajók szolgáltatási versenyében részt vevő magyar vállalkozások is gyarapodhatnának, velük együtt a hazai beszállítók, nem beszélve ugyancsak az új munkahelyekről.
A nemzeti stratégián jól ismert fanyalgóknak érdemes megnézniük azt a világsajtót bejárt fényképet, amelyen a brit Katalin hercegnő büszkén feszít a brit Rolls-Royce cég által készített repülőgép-hajtómű előtt. Lefordítva és összevetve a mi esetünkkel ez azt jelenti, hogy hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Hajrá és megint csak hajrá.
Baromi sok pénz és munka.
“Orbán Viktor szerint Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll, mert egyszerre képes csökkenteni az államadósságot, növelni a versenyképességet, és egyre több a munkából élők száma. A miniszterelnök erről pénteken a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőségi ülésén beszélt, Rómában.”
Szóljon valaki ennek a szegény embernek, hogy ébredjen már fel a Kómából! 🙂
http://hvg.hu/vilag/20120921_Orban_Viktor_Romaban_a_siker_kuszoben_all
Istenen őrizz! Kedves Grün.
Mi lesz, ha felébred és csinál valamit.
A témánál maradva.
Lehet, hogy a vízügyi feladatok jóval többe kerülnek majd. mint a hajóépítés beindítása?
félix!
Max. beigazolódik az ősi dakota bölcsesség:
“Nincs rosszabb egy ügyetlen zembernél, legfeljebb ha még szorgalmas is!” ))) 🙂 (((
Kíváncsi vagyok, hogy mikor kezdik el építeni a vízlépcsőt.
Mennyi magyar “híresség” feszített már az Ikarus buszok előtt és mégis most hol a busz gyártás…de majd a hajó gyártás az lesz…úgy mint a fogturizmus majd kihúzza az országot a bajból, csak 1milliárdot kellett rá áldozni…de jó lenne, ha beindulna a hajógyártás…Csepelen rákapcsolna a Martin kemence és ontaná a sok vasat és a Dunai vasmű is elindulhatna…és a GANZ is…és a csepeli papírgyár is és akkor lehetne papír hajókat hajtogatni…evezős már van sok a gályákra…:-) 🙂 🙂
szárnyashajót a dunára, hév helyett mehetne az is halásztelekig
Lolka!
Komolytalan vagy tudd meg.
Lelkesedj már egy kicsit.
“Götz Sándor Eötvös Loránd-díjas mérnök pedig egyenesen azt állítja,[……]Szerinte ekkora hajószámmal már könnyen meg lehetne oldani negyvenezer ember utaztatását a Budapest környéki településekről.”….na ilyenkor a térdemet csapkodom lelkesedésemben…
Hogy is mondták?
Merjünk nagyok lenni?
Ezel az akarással semmi gond, csak a német kikötőktől 50 évvel vagyunk ma visszább, a hajógyártást meg érdekes lenne, ha el tudnánk venni Ázsiától, de még az olaszok és a románok is komoly iparral rendelkeznek. Ez a vonat kitalálásának esete? 🙂
Először elég lenne annyi pénzt belerakni a dunai hajózásba, hogy a hajózási útvonalat jelző bójákat a helyükön lehessen tartani.
Gondolom, hogy maguk a hajók csak ez után jöhetnek.
A Szentendrei Duna ág állapotáról már szó se essen, itt már a sporthajó /kajak kenu stb./ forgalomhoz is kotorni kéne.
A legnehezebb nem a hajó építés.
Igaza van Zoli49-nek. Olvastam, hogy a hajógyártási kapacitások mindössze 45%-a van csak kihasználva. Ez annyit tesz, hogy egy működő hajógyárnak mondjuk csak be kell indítania a második műszakot és ki tudja elégíteni a plusz igényeket, nem kell új gyárat építenie vagy beruháznia. Milyen piaci résbe “törnénk be”? Szerintem ez csak ötletelés.
Szerintem néhány gyorsnaszáddal Európát levernénk mint ők a forintot! 🙂
Ha valaki olvasta a témát akkor egyszerű.
A hajókat magunknak gyártanánk, mert csak akkor szolgálnának fel a fedélzetükön magyar alapanyagból készült magyar ételeket magyar személyzettel.
A Duna menti országok, meg lesznek szívesek meglékelni a saját hajóikat és a magyar hajókat behívni, mert ők szeretik ha idegen hajókon idegenek idegen kaját esznek és a pénzüket nem náluk költik el.
A dunai vízi útra meg Gobbi Hilda fog téglajegyet árulni.
Amennyiben észak felé kacsingatnak akkor A Duna felső Magyarországi szakaszát fel kéne készíteni a szinte állandó /teher szállítás/ és jelentősen megnövekedett forgalomra.
Véleményem szerint az zsilip rendszer és duzzasztás nélkül elképzelhetetlen. Gondoljunk csak arra, hogy talán egy hónapja, hogy a mélyebb merülésű uszályoknak vízszint emelkedésre kellett várniuk.
Miért engedik, hogy a belvárosi Duna partot szálloda hajók csúfítsák, akkor, amikor Csepelen a szennyvíz tisztító környékén a part és a szabad kikötő üresen tátong.
)):D (( Csepeli Duna part és környéke volna a legalkalmasabb a szálóda hajók fogadására és kiszolgálására.
A Dunán a farönk tutajokkal történő közlekedés a legalkalmasabb alacsony vízállás esetén.
😀
A csepeli Duna part szent és sérthetetlen.
Most olvasom a neten, hogy a tervezett szerint Csepel elvesztené a szabad kikötőt és helyette valami ponton házakkal megoldott lakópark féleséget kapna.
A kikötő biztosította munkahelyek megszűnéséről már ne is beszéljünk, mert azokat Budafok nyerné meg.
Szilárd meggyőződésem, hogy ez Csepelnek nem érdeke.
Tévedsz felix! Nagytétény a nyerő (a minisztériumi vitaanyag szerint). Micsoda különbség?! Mondhatnám disznó(hizlaló) szerencséjük van. Csepelnek meg marad az ima meg nyilas Nyirő. Bombaüzlet! Falkaforradalmi üzlet!
Remélem, az utolsó mondatod elírás: “Szilárd meggyőződésem, hogy ez Csepelnek nem érdeke.”
Bizonyára a mondat így hangzik helyesen: (Németh) Szilárd meggyőződése, hogy ez Csepelnek nem érdeke.
Abban viszont neked van igazad hogy ennek a helyes, takaros, a csepeliek által joggal várt igaz polgármesteri, falkaforradalmi mondatnak a nyomát sem lehet látni.
Csapos!
Valóban rosszul írtam.
Hogy miről jutott eszembe éppen a disznóiról na meg a boros pincéiről ismert Budafok…
Talán Freund …
Na nem keverem tovább.
Keverik azt majd a falkaforradalmárok. Na, ahhoz értenek. A Csepeli Szabadkikötőnek meg annyi…
Ezért nem kellett a felüljáró?…:-)
A szocik cseszték el: minek hozták ide a szabadkikötőt.
Nagyapó hol vagy?!
Ságvári et. A Szabadkikötő Bp. szívében van. Teherforgalma akadályozza Csepel közlekedését (ugye eetásak!).
Az üdülőhajók a város közepén horgonyoznak, és minimális hasznot hajtanak, mert minden étkezés a hajón történik, a buszok fokozzák a zsúfoltságot, stb.. Sokkal jobb lenne, ha a város külső részén lennének. Erre kitűnő hely volna a Szabadkikötő. Jól elférnének a jachtok, üdülőhajók. Igaz a szocik betemetik az egyik öblöt (ugye Gustavo Thoeni), de a többi alkalmas lenne. Csepel nagyot fejlődhetne.
Szalma Botond javasolta egy új kikötő építését a MO (eetásak nem MO, mert más a nulla és más az o betű) mellett. Azt kellene megvalósítani.
Munkahely, fejlődés.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Szemétláda!
A csepeili kikötő a város szíve, az üdülőhajok viszont csak a város közepén horgonyoznak.
A kikötő jó helyen van, azt viszont elhiszem neked,hogy jobban örülnél, ha Nagytétény forgalmát akadályozná.
Ami az új munkahelyeket illeti, te tulok.Mennyi jövedelem adó folyna be Csepelnek a szerinted is minimális hasznot hozó hajókból szemben a Szabadkikötő haszna után járóból.
Már annyira buzog benned a hülyeség, hogy a legalapvetőbb összefüggéseket sem ismered fel.
A hajókat éppen azért akarják Csepelre vinni, mert nem hoznak hasznot. A kikötő a haszon és a munkahely.
Remélem, hogy nincs Csepelen senki aki benyeli a hülyeségeidet.
Ebben a témában ugye szarban vagy GORDON?
Csepel vagy FIDESZ?