Csepel.info

Csepel.info, Index.hu

 

szólj hozzá: Best of Gyurcsány 1

Ez lett a 2006-os kampányígéretekből: most jön a 2009-es kampány

A 2006-os választások előtt a miniszterelnök már előjött egy öt éves adócsökkentési tervvel, amelyet azonban – mint később kiderült – Gyurcsány és az MSZP csak a választók átverésére, megtévesztésére talált ki, és minden mondata hazugság volt. A több éve tartó, kaotikussá vált gazdaságpolitika és a sorozatos adónövelések után a kormány most leporolta és átírta ígéreteit: az alábbiakban az újabb, a korábbiakhoz hasonlóan javarészt a következő kormányzatra rátestált adócsökkentési elképzeléseket olvashatják az Index.hu tolmácsolásában. Kíváncsian várjuk, hogy Gyurcsány többi, hosszú távú elképzeléséhez hasonlóan az újabb sokéves adócsökkentési terv hány hónapig fog élni.

Évente 300 milliárddal csökkentené a kormány az adóterhet 3-4 esztendő leforgása alatt, ezt ígéri a miniszterelnök által holnap bemutatandó adócsomag. Nagyobb lépések a személyi jövedelemadó-táblát érintik, főleg a sávtolás révén, a cégeknek pedig a különadó eltörlésével és bizonyos feltételek mellett igénybe vehető tb-járulékcsökkentéssel kedveskedne a kabinet. Trükkös megoldást is bevetnének a hiánynövekedés megakadályozása érdekében. Adóamnesztia körvonalazódik. A csomag egy-két év alatt azonban kimúlhat.

Újra egy többéves, jelentős adócsökkentést kilátásba helyező, ám a részleteket illetően kissé elnagyolt adócsomagra tett javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadság csütörtöki számában megjelenő fizetett mellékletben.

Három-négy esztendő alatt 1000-1200 milliárd forintos, évenként egyforma nagyságú (tehát évente durván 300 milliárdos) adócsökkentést kíván megvalósítani a kormány, a tehercsökkenés egyharmada a magánszemélyeknek kedvez, a kétharmada pedig a vállalkozói szférát hozza kedvezőbb helyzetbe.

Első lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. (Arról viszont nincs szó, hogy a magánszemélyek különadóját eltörölnék.)

Ugyancsak jövőre, de nem januárban, hanem áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak úgy, hogy a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet ezt igénybe venni, a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után. A leghátrányosabb térségekben ezen felül az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot, és a következő három évben is csak fokozatosan érné el ez a teher a normál járulékkulcsot.

2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedveskedne a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos tb-járulékcsökkentést kapnának. Vélhetően fennmarad azonban az a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni.

Ennyi konkrétum lesz az adócsomagról Gyurcsány írásában. Illetve még egy: az, hova akar eljutni a kormány 3-4 év múlva. Nos, a miniszterelnök terve igen ambíciózus. Akkorra az szja-tábla a következőképpen nézne ki: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. Vagyis ez alapján megszűnne a szakértők által agyonszapult adójóváírást, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel.

A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani a regnáló kormány, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál, de az igénybevehetőségében korlátozva lennének a cégek.

A költségvetési hatások és a csomag élettartama

A fenti adólépések – mint említettük, pontosabban, mint a dokumentum említi – évente 300 milliárd forinttal apasztják az állami bevételeket. Gyurcsány azonban hitet tesz amellett, hogy a költségvetési hiány növelése árán mindezeket nem lehet meglépni.

Továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a jóléti kiadásokból nem lehet elvenni, az államigazgatáson már nincs mit spórolni, adóemeléssel pedig nem akar operálni (kivéve a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelését persze), így a miniszterelnök a fehéredéstől várja azt, hogy amennyivel csökkennek az adókulcsok, annyival növekedjenek az adóbevételek, részben a kisebb terhelés miatt javuló adómorál, részben adóigazgatási intézkedések határásra. (Utóbbiakról később írunk.)

Nem bízza a véletlenre a kormányfő, hogy valóban a – lapunk megítélése szerint gyenge lábakon álló – fehéredés ellensúlyozza-e teljes mértékben az adócsökkentést, ezért aztán egy biztonsági eszközt is bevetne a kabinet. Egy évi 300 milliárdos alapot hoznának létre a költségvetésben.

Ez úgy működne információink szerint, hogy 2009-ben megképeznék ezt a tartalékot a büdzsében, és ha befolyna a fehéredésből 300 milliárd forint, akkor ezt a tartalékot felszabadítanák, el lehetne költeni kockázat nélkül, hiszen az elköltést a pluszbevételek kioltják. Rá egy évre újra eljátszanák ezt, ismét 300 milliárdos adócsökkentés mellett újra megképeznék a 300 millárdos puffert. Ha azonban nem jönne be 300 milliárd forint, hanem mondjuk csak 100 milliárd a sokat emlegetett fehéredésből, akkor a tartalékból is csak 100 milliárdot költhetne el a kormány, sőt, 2010-ben az adócsökkentésre nem 300, hanem 100 milliárd forint állna rendelkezésre.

Mivel ennek az egésznek a kulcsa a fehéredés, és a fent leírt lépések lapunk megítélése szerint nehezen eredményeznek ilyen mértékű fehéredési többletbevételt (hiszen például jövőre az adóelkerülést nagyban ösztönző adójóváírás maradna a rendszerben, a csökkentett tb-járulékot pedig csak egy jövedelemhatárig lehetne igénybe venni), ezért aztán a többéves csomag könnyen az első vagy az első két év végén kipukkanhat. Ugyanis jövőre 300 milliárddal lecsökkenne az adóteher (az ígéret szerint a hiány nem nőne a tartalék működtetése miatt), ám hogy azt követően is lehet-e további elvonásmérséklés, az igencsak kérdéses.

A tartalékalap-megoldás még egy szempontból trükkösnek nevezhető. Hiába úgy állítja be a kormány, hogy az államon nem lehet tovább spórolni, az alap bizony az állami kiadásokat kurtítja meg. Hogy pontosan honnan vesz majd el a kabinet, az a most készülő költségvetés számaiból fog kiderülni, az államigazgatásból, a szociális kiadásokból, az állami támogatásokból vagy máshonnan.

Zéró tolerancia

Az utakon már ismert zéró tolerancia ide is beszivárog. A lehető legszigorúbban fellépne a kormány azokkal a kis-, közép- és nagyvállalatokkal szemben, amelyek adót csalnak. Ám Gyurcsány javaslata szerint a tisztességes adófizetőkkel az APEH-nek partneri megállapodást kell kötnie, a büntetéssel való sokszor oktalan fenyegetést, olykor zaklatásnak megélt gyakori ellenőrzést fel kell váltani tanácsadással, segítségnyújtással.

A zéró tolerancia jegyében egyebek mellett bizonyos kivételektől eltekintve kötelezővé tennék a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a mainál szélesebb körben átmenetileg vagy akár véglegesen is felfüggesztenék az üzlet működését. Utal a miniszterelnök egyfajta amnesztiára is, vagyis arra, hogy akik vállalják, hogy ezentúl tisztességesen teljesítik a közteherviselési kötelezettségüket, azok mentesülnek a múltban elkövetett bűnök miatti büntetés alól.

Forrás: Index.hu

This entry was posted on 2008. augusztus 27. szerda at 10:42 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.