Index, Mno.hu, Csepel.hu
Bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentést kértek a csepeli kettős gyilkosság életfogytiglannal fenyegetett vádlottjaira a védőbeszédekben. Az ügy három és fél év után nemsokára lezárul, az ítélet előtt már csak a vádlottak, a volt iskolaigazgató és az ismeretlen csuklyás támadóra mutogató biztonsági őr beszélhet az utolsó szó jogán.
Miután az ügyész pénteken életfogytiglani szabadságvesztést kért a csepeli kettős gyilkosság mindkét vádlottjára, kedden a védőbeszédekkel folytatódott az ítélethirdetés előtt álló büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. Több mint három és fél év, 12 ezer oldalnyi irat, hatvannál is több tanú és több tucatnyi szakértő meghallgatása után jutott el idáig az ügy, mutatott rá védőbeszédének bevezetőjében Stiller Magdolna, az elsőrendű vádlott, K. Tamás ügyvédje.
K. Tamást és a másodrendű vádlottat, Deme Gábort előre eltervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják. A kettős gyilkosság 2009. janár 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában. Az intézményvezetőt, Takács Józsefet és munkatársát, bizalmasát, Papp Lászlót lőtték agyon. Az ügyészség szerint az iskola egykori gondnoka, biztonsági őre, K. Tamás adta le a gyilkos lövéseket, a volt igazgató, a csepeli MSZP-ben is tevékenykedő Deme Gábor pedig bűnsegéd volt mellette.
Egyik vádlott sem ismerte el, hogy bűnös lenne. K. Tamás ugyan összefüggő, részletes vallomást soha nem tett, de rövidebb megszólalásaiban rendre azt ismételgette, hogy nem ő, hanem egy ismeretlen álarcos, csuklyás támadó volt a tettes. Emellett mindvégig kitartott, annak ellenére, hogy nagyon erős bizonyítékok mutatnak a bűnösségére, többek közt az egyik áldozat zsebében megtalált, a gyilkosság alatt forgó diktafonon hangfelvételét. Ezen hallani, ahogy Takács József lelövése után Papp László néven szólítja a biztonsági őrt, úgy könyörög neki, hogy ne lője le.
Nehéz gyerekkor és hiányzó indíték
A csuklyás támadóról szóló történetet K. Tamás ügyvédje, Stiller Magdolna is mintha távolságtartással kezelte volna védőbeszédében. Nem tényként állította az állítólagos igazi elkövető létezését, hanem “a védencem elmondása szerint” fordulattal beszélt róla. Ráadásul külön kiemelte, hogy K. Tamás hányféle különböző néven emlegette az állítólagos támadót: hol csuklyás volt, hol símaszkos, hol kapucnis, hol kommandós.
Stiller védőbeszéde kitért a hét testvér mellett felnövő K. Tamás nehéz gyerekkorára, arra, hogy a gyilkosság idején tisztes családi életet élt, hogy szerette az iskolát és az ottani munkáját. A legerősebb eleme a védekezésnek a motiváció hiányának kiemelése volt. K. Tamásnak nem, csak Demének volt köze az iskolai pénzügyi visszaélésekhez. Stiller szerint védencének semmilyen érdeke nem fűződött a két ember halálához. Erre hivatkozva vitatta az aljas indokot és az előre kiterveltséget mint minősítő körülményeket. Ezt a két minősítő körülményt még akkor sem fogadja el, ha feltéve, de meg nem engedve, valóban K. Tamás ölte meg a két embert, mondta.
Stiller végül azt kérte, bizonyítottság hiányában mentsék fel védencét. A tárgyalóteremben ezekre a szavakra a hátsó sorokban felhördült a hallgatóság. Az ügyvéd erre, mintegy mentegetőzésképp azt mondta: az ügyvédi mandátum kötött. A beszédét azzal zárta, hogy az ítéletben nemcsak a vádlottak, hanem “Takács József és Papp László igazságát” is kéri.
Ruttner: Rosszkor rossz helyen
Stillertől a Deme Gábort védő Ruttner György vette át a szót, aki több órás védőbeszéddel készült. Rögtön, feltehetően az áldozatok hozzátartozóinak szánt figyelmeztetéssel kezdte, mondván “nem voltak szentek az áldozatok” sem, haláluk sem teszi őket azzá, de szerethető emberek voltak, és ha bármelyikükkel kapcsolatban negatív dolgot kell említenie, az nem jelenti azt, hogy tiszteletlen lenne az emlékükkel. Ártatlanul és értelmetlenül haltak meg, és igazából három és fél év után sem tudja senki, még az ügyész sem, hogy miért, mondta. Ruttner kijelentette: semmiféle kétely nincs benne afelől, hogy K. Tamás volt a tettes.
Részletesen elemezte a különféle verziókat, amelyeket fel lehet állítani a kettős gyilkosság miértjére és hogyanjára. Ruttner megpróbálta ízekre szedni a vád forgatókönyvét, miszerint az iskolai pénzügyi bűncselekmények miatt Takács és Deme közt kialakult elszámolási vita állt volna a háttérben, és Deme és K. Tamás a Deme elleni feljelentés megakadályozása céljából tervelték volna ki a gyilkosságot. Az ügyvéd szerint Deme pusztán rosszkor volt rossz helyen, és bármilyen okból végezte is ki K. Tamás a két embert, ő nem számított erre, maga is halálra rémült, sőt kevesen múlott, hogy nem végezte ő is áldozatként. (A vád és a védelem érveit részletesen az ítélethirdetés előtt, külön cikkben mutatjuk majd be.)
Ruttner azt indítványozta, hogy bizonyítottság hiányában mentsék fel Demét a kettős gyilkossághoz nyújtott bűnsegédlet vádja alól. A pénzügyi bűncselekmények ügyében viszont nem kért teljes felmentést. Valószínűleg a beszédnek erre a részére készült az ügyvéd, amikor előre figyelmeztetett az áldozatokkal kapcsolos negatív állításokra. Deme már a per elején megvádolta a pénzügyi visszaélések ügyében az áldozatot, Takács Józsefet, és erre felháborodottan reagált Takács özvegye. Ruttner jól számított, mert amint kimondta, hogy Deme Takács utasításainak megfelelően járt el, az özvegy tüntetőleg felállt, és elhagyta a tárgyalótermet.
Bár a vádban szereplő sikkasztás Ruttner szerint nem történt meg, azt elismeri, hogy számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás viszont igen. Az időmúlásra, a büntetlen előéletre, a megbánásra és a beismerésre hivatkozva viszont enyhe ítéletet kért ezekért.
A gyilkossági üggyel egy perben tárgyalt pénzügyi visszaéléseknek van még egy vádlottja, K. Ildikó, Deme volt élettársa, aki az iskola gazdasági igazgatója volt. A nő ügyvédje is felmentést kért: a sikkasztás vádja alól bizonyítottság, a magánokirat-hamisítás ügyében pedig bűncselekmény hiányában.
A keddi tárgyalási nap végén szót kapott még a Takács József családja által felfogadott ügyvéd, Magyar György, aki sértetti képviselőként jár el az ügyben. Kritizálta a védőbeszédeket, mondván azt érezte, hogy “megbicsaklik a logika”. Azt mondta: meggyőződése, hogy Deme és K. Tamás előre kitervelte a gyilkosságot, az aljas indok is megáll, és mindketten életfogytiglant érdemelnek.
A bíró jövő csütörtököre tűzte ki a következő tárgyalást. A vádlottak ekkor beszélni fognak az utolsó szó jogán, és várhatóan ítélethirdetés is lesz.
Forrás: Index
Az ügyvédek Deme és K. Tamás felmentését kérik – ítélet június 14-én
Bizonyítottság hiányában Deme Gábor és K. Tamás felmentését kérték ügyvédjeik a Fővárosi Törvényszéken kedden megtartott tárgyaláson. K. Ildikó harmadrendű vádlott esetében ügyvédje a vagyon elleni bűncselekmény helyett számviteli fegyelem megsértését vélte megalapozottnak. Magyar György, a sértett fél ügyvédje Deme és K. Tamás esetében a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását javasolta.
Kedden a három vádlott ügyvédjeinek védőbeszédeit hallgatta meg a bíróság. Először Stiller Magdolna, K. Tamás kirendelt védője beszélt, aki szerint körültekintő, alapos bizonyítási eljárás folyt, de a miértre máig nincsen válasz. Védence mellett elmondta, hogy K. Tamás normális családi életet élt, noha korábbi házassága nem sikerült. Az utóbbi tíz évben élettársával élt együtt „nagy békességben”, és nevelték annak a gyerekét. K. Tamásnak nem volt konfliktusa az iskolában, ahol a bűncselekmény történt, s indoka sem volt arra, hogy embert öljön. Nem igaz, hogy K. Tamás mindenhová elkísérte Demét, hiszen az iskola akkori gazdasági igazgatója egyedül kereste fel Tóth Mihály polgármestert és Podolák Györgyöt, az MSZP egykori parlamenti képviselőjét a pénzügyi visszaélések ügyében. Az intézményvezető és egy tanár megölése kapcsán az ügyvédnő is szólt egy lehetséges „álarcos” elkövetőről, akire K. Tamás egyfolytában hivatkozik, de az érthetetlen, hogy Deme miért nem látta azt a személyt. Deme ugyanis állítólag soha nem hazudott K.-nak, de ha ezt a mondatát vesszük alapul, akkor ebből két dolog következik: nem létezett álarcos támadó vagy Deme valótlant közölt. Deme szerepe azért is kérdéses, mert bűnsegédként, amivel vádolják, nem lehet rávenni mást egy gyilkosságra, csak felbujtóként… Az ügyvédnő szerint semmiféle bizonyíték nincsen arra, hogy a két vádlott előre megbeszélte volna a bűncselekményt.
Ruttner megnevezte a gyilkost
Ruttner György, Deme Gábor ügyvédje a védence ellen szóló bizonyítékok közül csak azokra tért ki, amelyek esetleg kétségbe vonhatók. Azt mindenesetre határozottan közölte, hogy K. Tamás a gyilkos, s nevetséges a „csuklyás elkövetőre” való hivatkozása. Ruttner szerint a bűntény megoldásának kulcsa K. Tamás kezében van, aki azonban nem tett vallomást. Ha megszólalna, végre kiderülne, mi vezette a brutális emberölésre. Az ügyvéd képtelennek nevezte, hogy az iskolai pénzügyi elszámolási vita váltotta ki a gyilkosságot, mert szerinte Deme és az utóbb agyonlőtt Takács József intézményvezető békésen is rendezték volna az ellentétet. (Tudósítóként közbevetőleg megjegyzem, hogy az érvelés sántít, mert Takács szóban és levélben is felszólította Demét a pénzügyi visszaélések rendezésére, de nem járt sikerrel.) Ruttner szerint „fantázia szülte fikció, hogy a két vádlott előre megbeszélte a gyilkosság előkészületeit”. Újfent azt hangoztatta, hogy Deme a gyilkosság perceiben „rettegett”, mert ő lehetett volna a következő áldozat. (Tudósítói megjegyzésem: a gyilkosság helyszínén bizonyíthatóan egyetlen ember rettegett, az pedig Papp László tanár, aki a hangfelvételen valóban könyörgött az életéért.) Ruttner előhozakodott azzal, hogy Deme nem tartózkodott a gyilkosság közvetlen közelében, sőt, sem a lövéseket, sem a gyilkost nem látta. Deme állítólag elmenekült a színhelyről. (Megjegyzésem: ennek ellentmond az a tény, hogy K. Tamás és Deme között nyugodt hangon párbeszéd zajlott, márpedig ha Deme nem lett volna közvetlen közelben, hogyan beszélhetett hozzá K. Tamás?). Az ügyvéd szerint Deme ellen nincsen bizonyíték, hogy részt vett az emberölésben, legfeljebb bűnpártolás miatt kérdőjelezhető meg a szerepe. De, tette hozzá Ruttner, „nem büntethető az, aki kényszer vagy fenyegetés hatása alatt cselekedett”. Az ügyvéd szerint sikkasztást sem követett el Deme, mert az eltulajdonított pénzt nem a saját javára, hanem az iskola, illetve a szocialista párt kasszájába juttatta.
„Békés megoldás” csőre töltött pisztollyal
Pörzse Sándor, K. Ildikó harmadrendű vádlott ügyvédje szerint védence legfeljebb a számviteli fegyelmet sértette meg, valamint okiratok hamisításért vonható felelősségre, de a pénzügyi visszaélésekért nem felelős.
Magyar György, a sértett fél jogi képviselője Ruttner Györgynek címezve közölte, hogy a védelem megállapításai szakmailag pontatlanok, mivel a bizonyítékokat nem lehet egyenként kiragadni, hanem összességében és összefüggésükben kell értékelni. Költői kérdésként vetette fel Ruttner kollégájának: vajon az számított „békés megoldásnak”, hogy K. Tamás csőre töltött pisztollyal és negyven tartalék lőszerrel igyekezett a megbeszélésre? Vajon akkor, amikor Demét áldozatnak állította be ügyvédje, hogyan történhetett, hogy védencének eszébe sem jutott segíteni a valódi áldozatoknak? Miként lehetett, hogy a „rettegésben lévő” Deme nem a mentőket vagy a rendőrséget, hanem tanárokat hívogatott telefonon, majd átöltözött, Tescóba ment vásárolni a gyilkosság után?
Forrás: Csepel.hu
Deméék védői felmentést kérnek
Felmentést kértek a védők a három és fél évvel ezelőtti csepeli kettős gyilkosság büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken kedden.
A vád szerint a csepeli alapítványi iskolában 2009 januárjában Kun Tamás elsőrendű vádlott, az intézmény gondnoka által aljas indokból, előre kitervelten elkövetett gyilkosság hátterében az áll, hogy az iskolát vezető Deme Gábor másodrendű vádlott megpróbálta megakadályozni sokmilliós pénzügyi visszaéléseinek napvilágra kerülését.
Az ügyészség szerint a kihalt iskolában Kun lőtte le közvetlen közelről az alapítvány vezetőjét és egy másik jelen lévő tanárt, Deme jelenlétében. A kivégzésszerű gyilkosság során elhangzottakat azonban – a kriminalisztika történetében szinte példátlan módon – rögzítette az egyik áldozatnál lévő magnó, és a hangfelvétel a történtek után néhány órával a hatóságok birtokába került, így nyomban Kunra és Demére terelődött a gyanú.
„Ne lőj le, Tamás!”
A két férfi azonban az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét: Kun egy váratlanul felbukkanó símaszkos, álarcos, kommandós ruhába öltözött, 130 kilogrammos ismeretlen elkövetőről beszélt, akivel kénytelen volt együttműködni, majd hozzá került a fegyver, Deme pedig arról, hogy nem látta, ki lőtt, de a két áldozaton, illetve rajta és Kunon kívül más nem volt a tetthelyen. A hangfelvételről vádbeszédében idézett az előző tárgyaláson az ügyész, eszerint az egyik áldozat így könyörgött az életéért: „Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!”
Kunt több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés tetteseként indítványozta tényleges életfogytiglanra ítélni az ügyész. Deménél azonban csak ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi magatartását látta bizonyítottnak a vádhatóság képviselője, ezért esetében azt kérte: a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját harminc évnél hosszabb időpontban határozza meg a bíróság. Az ügyész korábban többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Kun töltött fegyverrel érkezett a gyilkosság helyszínére, a lövések után pedig mindkét vádlott racionálisan cselekedett, a bizonyítékok eltüntetésére koncentráltak, és mindez kizárja, hogy az ölés hirtelen indulati cselekmény lett volna.
Kedden perbeszédében Kun Tamás és Deme Gábor ügyvédje is egyaránt felmentést kért bizonyítottság hiányában, és mindketten egybehangzóan fogalmazták meg, hogy a történtek valódi oka, racionális magyarázata a többéves eljárás során sem derült ki. A mintegy húszperces hangfelvétellel kapcsolatban is egyezően mutattak rá arra, hogy teljesen váratlanul dörrentek el a gyilkos lövések.
Kényszer hatása alatt
Kun ügyvédje perbeszédében elsősorban azt vitatta, hogy védence esetében akár az aljas indok, akár az előre kiterveltség bizonyított lenne, hiszen semmiféle anyagi vagy más természetű érdekeltsége nem fűződött a gondnoknak a gyilkossághoz, és bár vannak az előre kiterveltségre utaló jelek, tisztázatlan maradt, hogy mikor, miben állapodtak meg a vádlottak. Az elsőrendű vádlott védője igazságos ítéletet kért a bíróságtól a két vádlott és a két áldozat szempontjából egyaránt, hogy a csepeli közvéleményt felzaklató ügy végre megnyugtatóan lezáruljon.
Deme Gábor ügyvédje szintén azt emelte ki, hogy semmi bizonyíték az előre kiterveltségre, ügyfele esetében pedig a mintegy hatmillió forintnyi alapítványi pénz eltüntetésére vonatkozó vádak nem szolgáltathatnak elegendő indokot egy kettős emberöléshez, különösen azért, mert a két áldozaton kívül még legalább félszáz ember hallott az ügyről, így nem életszerű az a feltételezés, hogy Deme a kettős gyilkossággal akarta volna leplezni a néhány milliós állítólagos pénzügyi visszaélést.
„Deme Gábor nagyon rosszkor volt rossz helyen” – mondta ügyvédje. Szerinte védence kis híján áldozata lett a gyilkosságnak, de mindenképpen azzá vált a büntetőeljárásban, holott nem volt tudomása arról, hogy mi fog történni 2009. január 7-én a csepeli alapítványi iskolában, és ha esetleg a gyilkosság után bűnpártoló módon együttműködött is az elkövetővel, azt csakis kényszer, fenyegetés hatása alatt, félelemből tette, és emiatt nem büntethető.
Mit tudott az MSZP?
A csepeli kettős gyilkosság elsőfokú büntetőpere jövő héten a vádlottak utolsó szó jogán előadott felszólalásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
A sajtóban a bűnügy számos szála nagy nyilvánosságot kapott. Így például az, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány kapcsolatban állt Kunnal, és órákkal a gyilkosság előtt hosszan beszélt az egyik áldozattal, illetve az, hogy helyi szocialista politikusok és egy akkori országgyűlési képviselő is kapcsolatban volt az egyik elkövetővel és az egyik áldozattal. Deme Gábor a bűncselekmény idején a csepeli MSZP oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A szocialista párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Demét.
Forrás: Mno.hu
Ruttner: Rosszkor rossz helyen
Stillertől a Deme Gábort védő Ruttner György vette át a szót, aki több órás védőbeszéddel készült. Rögtön, feltehetően az áldozatok hozzátartozóinak szánt figyelmeztetéssel kezdte, mondván “nem voltak szentek az áldozatok”
Hogy meri a szájára venni az áldozatok nevét, ez a ripacs ügyvéd?
Igenis szentek voltak, meghaltak és igy ez a hazug világ megszabadul (remélhetőleg) két ilyen aljas embertől!!!
Én nem tudom elhinni, hogy Ruttner elhiszi azt, amit a védőbeszédben mondott. Jól felépítette a beszédét, szerintem profi volt, de azt, hogy el is hitte amit mond, el nem tudom képzelni.
Hoppá! “nem voltak szentek az áldozatok” vádol a védő. ))) 😀 (((
Ez a védőügyvéd lehet, hogy már tud valamit, amit még deme, majd csak most fog elmondani, – a vád súlya alatt?
Akkor mégiscsak volt csuklyás támadó? – De akkor ki volt a csuklyás megbízója?
Deme akkor miért vitte sokkjában a szervert el valahová?
Kit féltett deme, hogy majd később felismerik a videokról?
A csuklyás az úgy is csak felismerhetetlen volt. – Csuklyában. ))) 😀 (((
Megmondtam, hogy ma nem lesz ítélet! 🙂
Majd igen. – De ez még bonyolódni fog.
Valami van, – mert akkor nem tartott volna a nyomozás ilyen sokáig.
Ez furcsa is volt a Fateromnak.
Tudják, – Ő érzi a bűzt messziről.
Ez a felismerés foglalkozásköri ártalma neki már régóta. 🙂
Ruttner doktor beszéde sok ellentmondást és tévedést tartalmazott.
Lehet, hogy borul a bili?
A “sok álmatlan éjszaka nem volt hiába?”
Ruttner doktor elfeledkezik arról, hogy egyetlen ember rettegett a gyilkosság helszínén: ez pedig Papp László tanár volt, aki könyörgött az életéért. Deme esetében erről szó nincsen, noha Ruttner ügyvéd unalomig hangoztatja (hazudja), hogy Deme pánikolt.
szigetország!
Akkor jó a védő, ha jól megtudja keverni a vádlókat és bizonytalanná teszi őket.
Jeniszej!
Ruttner nem tudja megkeverni a vádlókat, mert eléggé átlátszó tévedései vannak, s a vádlók sem most jöttek le a falvédőről…
Mondom: a gyilkosságkor bizonyíthatóan egyetlen ember rettegett: Papp László.
Ábel Attila szerint:
2012. június 05., kedd – 21:26
“Én nem tudom elhinni, hogy Ruttner elhiszi azt, amit a védőbeszédben mondott. Jól felépítette a beszédét, szerintem profi volt, de azt, hogy el is hitte amit mond, el nem tudom képzelni.”
Mit hisz el az részletkérdés. Ez a dolga, megingatni a vádat és a legkedvezőbb ítéletet elérni a vádlottnak. Ettől védőügyvéd. 🙂
Az etikai és morális része az más történet.
Ugyan Mondja már el ez a *******, hogy Papp Lacit miért kell megbélyegezni, hogy nem volt szent???? Hogy meri bemocskolni ez az utolsó *****.
Soha semmilyen párt embere nem volt. Egyedül Dávid Ibolyát kedvelte, mert anyukája is Ibolya volt. Ebből is látszik, hogy mennyire vette komolyan a politikát. Utólag sajnos.
Remélem a bíró kíméletlenül kiméri rájuk a méltó büntetést és ne legyen egy nyugodt napjuk míg élnek!
Különböztessük már meg a feladatokat!
A vádló feladata a nyomozóhatóságok által rendelkezésre bocsájtott (megdönthetetlennek tűnő) bizonyítékok alapján a gyanúsítottak terhére felrótt cselekmények beterjesztése és azok elkövetésével való megvádolása!
A védőnek pedig ugyanennek az ellenkezője!
A védenceinek javára ezen állítások bármilyen módon történő cáfolása!
A bíróság feladata ezen két tényállítás összevetése és gondos mérlegelés utáni döntése, amit ítéletnek neveznek!
Ami ebből eredően akár felmentő is lehet!
Az igazság istennőjének, Justitiának bekötött szeme és a mérleget tartó keze is erre a zigazságosságra utal!
Ez nem a Vörös Csepel könyv, vagy a Csillag születik döntője ahol közönségszavazatok is dönthetnek!
Ezek sohase jönnek ki a börtönből! Mert mire kijönnének, Magyarország egy erős ország lesz, ahol az igazság uralkodik! Meg akiknek fontos az igazság.
Orbánnal az élen és a külvilágtól elzártan, mint Észak-Korea?
Az elejével egyet tudok érteni!
Mindkét ügyvéd tette a dolgát, és védte a védencét. Dr. Ruttner György ügyvéd úr azonban szerintem túllihegett ezen, hiszen ő a médiában azt is kijelentette, hogy elhiszi, hiszi, hogy Deme ártatlan. Márpedig szerintem ez jóval több, mint ami egy ügyvéd szakmai kötelessége. Ebben a tekintetben számomra dr. Ruttner olyan, mint egy “buzgó mócsing”. Az én időmben azokat hívták így, akik olyan dolgokban teljesítették túl az elvárásokat, amiket senki nem kért, sőt, senki nem várt.
Amit dr. Ruttner előadott, az első látásra profi munka volt. A hangfelvétel, a híváslisták és más bizonyítékok – sőt, a csupasz emberi logika – alapján azonban már korántsem volt olyan profi a védőbeszéd, mint amilyennek egy odapottyant amatőr gondolná. Aki ugyanis ismeri a tényeket, bizonyítékokat, látja az ok-okozati összefüggéseket vagy azt, hogy akit megfélemlítenek, az nem precízen felépített terv szerint semmisíti meg a szervert, a dokumentumokat, a cipőit és ruháit, vagy hívatja fel magát az egyik áldozattal, hogy aztán ezt a maga hasznára fordítsa, az látja, hogy dr. Ruttner elképesztően sok önellentmondásba futott bele. Ez azért rémisztő, mert az én időmben a buzgó mócsingoknak mindig volt jutalmuk.
Itt egy gondolatot el is ültethettem volna. De meg kell jegyezzek még valamit. Azokon a tárgyalási napokon, amikor én is ott tudtam lenni a hallgatóságban, próbáltam figyelni az arcokat. Márpedig ott nem voltak értetlen arcok. Sem a ügyész sem a bíró sem tűnt olyannak, akik beveszik az olyan sületlenséget, hogy Deme Gábor akkor volt rémült, amikor hallatóan nyugodt hangon beszélt, és akkor könnyebbült meg, amikor hallhatóan megijedt.
Úgyhogy várjuk csak ki a végét.
Ábel Attila!
“De meg kell jegyezzek még valamit. Azokon a tárgyalási napokon, amikor én is ott tudtam lenni a hallgatóságban, próbáltam figyelni az arcokat”
Meg kell jegyezzek valamit, idézve magamtól:
“Ez nem a Vörös Csepel könyv, vagy a Csillag születik döntője ahol közönségszavazatok is dönthetnek!”
Tehát bízzuk a bíróságra a dolgot!
Melyik mondatomat értetted ennyire félre?
Ábel Attila!
Oda másoltam! De szó sincs félreértésről! 🙂
Rádiós Zoli, hol van az ide írva, hogy Orbán? “Magyarország egy erős ország lesz, ahol az igazság uralkodik! Meg akiknek fontos az igazság.”
Mire kijönnének, vége lesz ennek az euró-atlanti katyvasznak, megszűnnek azoknak a kiváltságai, akiknek a káosz fenntartása biztosítja a zavarosban halászás lehetőségét.
A magyarságnak létérdeke, hogy rendet tegyen a hazájában, mert 1100 éve minden a kiírtásunkért történik. IV. Lajos keleti frank király “Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak. ”
Nekem édesmindegy, hogy ki tesz rendet, de itt rendnek kell lennie!
Jeniszej szerint:
2012. június 05., kedd – 21:48
Vádol a védő!!??
Nem szeretnék vitatkozni, nincs hozzá erőm, de egy megjegyzést azért szeretnék hozzáfüzni.
Takács József ellen egyetlen egy ici-pici bizonyitékot sem találtak, mert nincs!! Takács József ellen egyetlen egy személy vallott, és az deme gábor, aki három és fél év óta félrevezet mindenkit. Hol a bizonyiték? Szavai hitetlenek, magyarul HAZUDIK hát akkor miről beszél, miről beszélsz?
Ja és még egy, köszönöm Ábel Attilának, aki tényleg ott volt több tárgyalási napon , másokkal ellentétben!
Kedves TM.
Idézet! -hátha érthető.
“Stillertől a Deme Gábort védő Ruttner György vette át a szót, aki több órás védőbeszéddel készült. Rögtön, feltehetően az áldozatok hozzátartozóinak szánt figyelmeztetéssel kezdte, mondván “nem voltak szentek az áldozatok” sem, haláluk sem teszi őket azzá, de szerethető emberek voltak, és ha bármelyikükkel kapcsolatban negatív dolgot kell említenie, az nem jelenti azt, hogy tiszteletlen lenne az emlékükkel.
Forrás: Index”
“Deme már a per elején megvádolta [2] a pénzügyi visszaélések ügyében az áldozatot, Takács Józsefet, és erre felháborodottan reagált Takács özvegye. Ruttner jól számított, mert amint kimondta, hogy Deme Takács utasításainak megfelelően járt el, az özvegy tüntetőleg felállt, és elhagyta a tárgyalótermet.”
Bitófa.
Vátesz!
Sehol nincs ott, ebben igazad van, de ahogy írod, “mindegy”, így belefér a pakliba?! 🙂
A többi részével, mint írtam egyet értek, hogy rohadjanak meg a sitten, de a Cozma gyilkosság elkövetői sem fognak, meg sokan mások sem. Ez meg nem euró-atlanti kérdés, hanem egy szar jogrendszeré. Van amiben eltérnek a nézeteink, ebbe nem futok bele, kinek mi és miért jó. Biztos meséltek már rólam?! 🙂
A mai napig érthetetlen a Faterom számára, hogy a szegény áldozatnak – Takácsnak, ha meggyőződött a lopásról, sikkasztásról, miért kellett engedélyt kérni azoktól, akiktől, – akiknél járt a táskában őrzött anyaggal. – Hiszen a rendőrségen is járt, – úgy tudom a sajtóból.
Kitől tudták meg azok akik elvitték a táskát, hogy mi van benne? 🙂
Vajon milyen király volna jó nekünk?
))) 😀 (((
Szörnyű, hogy manapság az “emberek” egy táskáért is képesek ilyen szörnyűséget elkövetni. 🙁
Hoppá! – most olvasom, hogy a rendőrségre csak egy üveg bort vitt a zsuga partner részére. 🙂
Kedves Fórumozók ne izguljatok, hogy a védőbeszédek eredményeként ez az ügy lezárul!
El fog ez tartani még jó néhány évig, és téma lehet még a 2014-es kampányokban is.
Még volt pofájuk felmentést kérni!
Felháborodok, amikor ezt a két előre kitervelt gyilkost lassan mártírként fogják aposztrofálni egyesek, igen sok kérdés, és tény hiányos előttem, ha ez egy alapítványi iskola volt, akkor miért rohangáltak -Takács úr, Deme – a csepeli képviselőkhöz, önkormányzati, ill. rendőri vezetéshez, mit akartak velük közölni, intézni, miben kérték a segítséget a feljelentéshez, ill. eltusoláshoz ? Számomra sok a rejtély, talán másoknak is. Kíváncsi leszek a bírósági ítéletre, igazságszolgáltatásra !!
Anikó! Előre kitervelt gyilkosság van, de előre kitervelt gyilkos? 🙂 ISTENEM!!! 🙂 Hol az a kerítés… Tamariskán? Alacsony lett. 🙂
Zoli049 szerint-nek: köszi a kioktatást, a kedveskedést, kúltúrált szövegedet, igen elismerem rosszul fogalmaztam, de úgylátom megértetted így is, hogy előre kitervelték a gyilkosságot ! (Nem előre kitervelt gyilkosok ! ) ” Az vesse rám az első követ………….”
Valaki tudta, hogy a táskában most ott van az zanyag? Lehet, hogy a felbujtót, vagy a “csuklyást” a titok tudók között kel keresni? )))) 😀 ((((
Kérdezzük meg az író nőt? – Vajon Ő kire tippelne?
Dorothy Uhnak az első női krimiíró, aki valamikor maga is rendőr volt: másfél évtizedig dolgozott nyomozóként a New York-i rendőrségen.
– Vagy kérdezzük meg a kapitány asszonyt. Ő biztos tudja a frankot. – legalább-is regényében már valószínű, hogy megoldotta a problémát.
Azt mondja a Faterom legközelebb az “osenben” vásárlás közben meg is fogja környékezni az író, – kapitánynőt, egy dedikált példányért a most készülő, – előre láthatólag nagy sikerű, krimi regényéből. 🙂
Jeniszej szerint:
Egy évig jártam a tárgyalásra, egy évig fogta a kezem, vigasztalt az aikről irsz. Nekem nagyon nagy segitség volt, akkor amikor kellett ott volt, velem volt! Mig élek nem felejtem el neki, hogy kibirtam ezt az egy évet!