Csepel.info

Csepel.info

Sokan hisznek Tóásó ártatlanságában

Gulyás Gergely kezdeményezésére, Martonyi János külügyminiszter megbízásából május 9-11 között tett látogatást a bolíviai La Pazban az a magyar delegáció, melynek célja a Tóásó Előd ellen folyó büntetőeljárás megismerése valamint a szabadlábra helyezés lehetőségeinek felmérése volt.

Három évvel ezelőtt a bolíviai Santa Cruz város egyik szállodájában a rendőrség kommandósai lelőtték a magyar-horvát-bolíviai állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Tóásót, a rajtaütés egyik túlélőjét Evo Morales elnök ellen tervezett merénylettel vádolják. Mivel azonban vádemelést nem tudtak tenni ellene, Tóásót az érvényben lévő bolíviai törvények szerint már szabadlábra kellett volna engedniük. A Csepel.info e-mailben kapta meg a “Tóásó jelentést”, mely szerint a magyar állampolgárságú Tóásó fogva tartása törvénytelen lehet, azt számos eljárási hiba tarkítja, a Rózsa-Flores Eduardó és csoportja elleni rendőrségi kommandós akció pedig inkább kivégzés lehetett.

Börtönkörülmények

A jelentés szerint Gulyás Gergely és Vajna Márton május 9-én előzetes bejelentkezés nélkül, magányszemélyként látogatták meg La Pazban, a San Pedro börtönben Tóásó Elődöt. A beszélgetésen Bartos András konzul is részt vett. Mintegy másfél órán át felügyelet nélkül, zavartalanul, magyar nyelven beszélgethettek Tóásóval, aki a rendkívül rossz börtönviszonyokhoz képest jó állapotban, meglepően ápoltan, tiszta utcai ruhában érkezett. Tóásó higgadtan és összeszedetten beszélt ügyéről, a 2012. május 30-án kezdődő tárgyalásának várható kimeneteléről, ügyvédeiről, és a fogvatartás körülményeiről.

A La Pazban élő Bodor Anikó, aki rendszeresen látogatja Tóásó Elődöt, azt is elmondta, hogy a börtönben gyakorlatilag minden megvásárolható, fizetni kell a jobb celláért, az élelmiszert, ruhát, tisztálkodási eszközöket a családtagok biztosítják a rabok részére. Tóásó cellája 500 Bs./hó (kb. 15.000 Ft), az ellátás (élelmiszer, stb.) havonta nagyjából ugyanennyibe kerül.

Önkényes a fogvatartás

Gianni Prado, Tóásó Előd védőügyvédje a magyar delegációnak elmondta, hogy a bolíviai büntetőeljárás szerint amennyiben 36 hónap alatt nem születik ítélet, az ügyet lezártnak kell tekinteni. A három éves időszak Tóásó esetében 2012. április 16-án lejárt, mégsem engedték szabadon. Ezt úgy érték el, hogy az egyértelmű szabályozás ellenére született egy olyan alkotmánybírósági értelmezés, amely szerint, ha a 36 hónapos időszak a vádlott – akár jogszerű – beadványai miatt nem tartható, akkor az eljárás időtartama meghosszabbítható.

Az előzetes letartóztatás maximuma szinten 18 hónap volt korábban. Ezt a határidőt már az eljárás ideje alatt 36 hónapra emelték, de mégis – a visszamenőleges hatály büntetőjog területén áthághatatlan nemzetközi jogi tilalma ellenére – már erre az eljárásra is alkalmazzák, ráadásul a törvény szövegéből következő abszolút határidőt a fentiekhez hasonló értelmezéssel relatívnak tekinti.

Gianni Prado szerint számos eljárási hiba is történt az ügy előzetes és előkészítő szakaszai során, ezért bízik benne, hogy az első fokú ítélet megszületését követően beadvánnyal élhet a washingtoni székhelyű Amerika-közi Emberi Jogi Bizottsághoz (CIDH), amely jó eséllyel elmarasztalja Bolíviát. Mint mondta, a bolíviai kormány érzékeny a nemzetközi szervezetek állásfoglalására. Gyors megoldás nem várható, mert a CIDH jelenleg 2007-es beadványokat vizsgál. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Önkényes Fogvatartás Munkacsoportjának (WGAD) decemberi határozatával kapcsolatban – mely a fogvatartás önkényességét állapította meg – Prado elmondta, hogy mivel az csupán egy ajánlás, azt nem kell kötelezően figyelembe vennie a bolíviai kormánynak, így nem fogja közvetlenül befolyásolni az ügyet.

Egyszerű kivégzés volt?

A jelentés tartalmazza annak a brazil emberi jogi szervezetnek a megállapításait is, mely szerint 2009. április 16-án nem volt tűzpárbaj a kormányzati kommandósok és a Rózsa Flores-csoport tagjai között, hanem kivégzés történhetett. Előre megtervezett titkosszolgálati akcióról volt szó, amelyben részt vettek venezuelai és kubai kommandósok is, és erre épült Evo Morales 2009-es elnöki kampánya. Ezt erősíti, hogy a kormány mindeddig megakadályozta a Las Americas hotelben történt események független kivizsgálását.

Ezt a gyanút támasztja alá Lukács Csaba interjúja a ballisztikussal, akit kényszerítettek a bolíviai kormány verziójának megfelelő szakvélemény elkészítésére, valamint a család által készíttetett orvosszakértői vélemény, mely a golyó bemeneti helyéből egyértelműen arra következtet, hogy Magyarosi Árpádot feltett kézzel állva érte az első lövés.

Politikai nyomásgyakorlás az objektív vizsgálatra és nemzetközi szervezetek segítsége

A jelentés szerint bolíviai ellenzéki szenátorok egy csoportja nemzetközi szakértők bevonásával szeretne egy független, objektív vizsgálatot indítani a Las Americas hotelben történtekről. Adrián Oliva szenátor javaslatot tett az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottságnál történő feljelentésre is – bár véleménye szerint a bolíviai kormány nem fogja elfogadni azt az ítéletet, ahogyan az Venezuelában már megtörtént. Lehetőség volna ugyanakkor az Európai Unió intézményeinek bevonására – EP Emberi jogi bizottsága, az Európai Bizottság előtti nyilvános meghallgatások szervezésére Bolívia ügyében – amiben az ellenzéki szenátorok készek lennének személyesen részt venni.

A tárgyaláson szóba került az EU fejlesztési támogatásainak felfüggesztése valamint a hágai Nemzetközi Bírósághoz  fordulás lehetősége is. Erről Kenneth Bell uniós delegációvezető elmondta, hogy az EU a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében mintegy 234 millió EUR-t juttat jelenleg Bolíviának amelyet drogellenes, munkahelyteremtő, vízellátási, környezetvédelmi, női jogi programok megvalósítására fordítanak.

Denis Racicot, az ENSZ Emberi jogi főbiztosságának bolíviai képviselője arról tájékoztatta a magyar delegációt, hogy az ENSZ-iroda vizsgálni kívánta a Las Americas hotelben történt rendőrségi beavatkozást, de a kormány azt állambiztonsági ügyként kezelte, terrorizmus-gyanúval, így Genf utasítására az ENSZ-iroda nem vehetett részt a tények feltárásában. Az iroda feladata tehát a monitoring, az ügyészségi és bírósági eljárás felügyelete lehet. Racicot ugyanakkor a az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság ítéleteiről a delegációnak azt is elmondta, hogy Bolívia általában érzékeny a nemzetközi szervezetek véleményére, és végrehajtja azok döntéseit.

Csepel.info

This entry was posted on 2012. május 16. szerda at 10:15 and is filed under Külföld, Külpolitika, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.