Csepel.hu
Már azz ókori Kínában is felfigyeltek a betegségre, „őszi folyásként” írták le, míg a középkorban Leonardo Botallo rózsanáthaként említi meg a virágok közelében fellépő tüsszögést.
Nem újkori kórképről van tehát szó, mégis 1819-ig kellett várni, amíg egy angol orvos – saját magán tett megfigyelések alapján – pontosan leírta a betegséget.
Fáradságos munkával összeszámolta, hány hozzá hasonló, „szénalázas” van még Angliában, s mindössze huszonöt sorstársat talált. Maga az allergia kifejezés 1906-tól használatos. Allergiásak egyébként igen sok mindenre lehetünk: a különböző növények pollenszemcséi, az állati szőrök, a penészgombák, az ételallergének – tej, tojás, eper, dinnye stb. -, a gyógyszerek, vagy a rovarméreg is okozhat kellemetlenséget. De vajon mi az oka annak, hogy egyre több allergiás betegek száma? Mi zajlik a szervezetünkben egy allergiás reakció estén? Miért ne egyenek a parlagfűre érzékenyek görögdinnyét? Milyen ételekre lehetünk allergiásak? Hogyan kezelhető az allergia? Ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértőinkkel, dr. Illés Krisztina gasztroenterológussal és dr. Ráthonyi Emese háziorvossal.
Várjuk az érdeklődőket május 14-én, hétfőn, 17 órakor a Radnóti Miklós Művelődési Ház első emeletén, a könyvtár előterében. A rendezvény ingyenes.
