Csepel zsidó áldozataira emlékeztek

Csepel.info

A helyi MSZP eddig elutasította a kerületi
Holokauszt emlékmű felállítását

Holokauszt megemlékezés

 A Holokauszt csepeli áldozataira emlékeztek vasárnap délelőtt a XXI. kerület Nefelejcs utcai régi zsidó temetőjében. A rendezvényen ott voltak a dél-pesti zsidó hitközösség képviselői, a Holokauszt csepeli túlélői és az áldozatok rokonai, dr. Fónagy János országgyűlési képviselő, és a csepeli önkormányzat több képviselője is.

A megemlékezés Fináli Gábor beszédével kezdődött. A rabbinövendék felidézte, hogy Csepel várossá fejlődésében, az itt működő ipar kialakulásában milyen jelentőssége volt Weiss Manfrédnak, aki zsidó emberként a bárói rangot is megkaphatta.

Horváth Gyula csepeli alpolgármester a II. világháborús bombázásokra emlékezve kiemelte, hogy a Weiss Manfréd által alapított gyárban a bombázások idején csak a nem zsidó munkásoknak volt lehetőségük jól védett légópincékbe menekülniük. A zsidó munkaszolgálatosok közül a számukra kijelölt, gyengén védett menedékekben már az első napokban több mint harminc honfitársunk pusztult el. Ekkor már a korábban gettóba kényszerített csepeli zsidóság színe-javát Auschwitzba deportálták – emlékeztetett.

Dr. Fónagy János, a polgári kormány közlekedési minisztere – az Országgyűlés egyetlen Holokauszt-túlélője – hangsúlyozta: 1944-ben gyökeresen változott meg a magyar zsidóság helyzete. Több százezer magyar embert hurcoltak el a származásuk, vallásuk miatt, semmisítették meg őket a náci haláltáborokban.
Itt van a kezemben Radnóti Miklós Bori notesze. Ebben a noteszben Radnóti még utolsó gondolatában is magyar költőnek vallotta magát, miközben magyar keretlegények gyilkolták meg zsidó származása miatt – emelte ki az  Országgyűlés képviselője. Dr. Fónagy János a költő példáján keresztül emlékeztetett rá: számtalan zsidó származású honfitársunk gazdagította kitörölhetetlenül a magyar kultúrát, művészetet, gyarapította a magyar nemzet vagyonát, gazdaságát. Ma hatszázezer honfitársunk hiányzik a közéletből, a gazdaságból, az otthon melegétől – mutatott rá a volt miniszter.

Kerényi András, a dél-pesti zsidó hitközösség elnöke megható, a fájó emlékektől és megrendüléstől többször is elcsukló hangon emlékezett meg azokról a százezrekről, akik már nem térhettek vissza a náci haláltáborokból. Testvérek, unokatestvérek, rokonok sokasága állhatna itt ma helyettem, ha nem történik meg ez a szörnyűség – emlékeztetett a nehezen felfogható családi tragédiákra.

A Kaddis elmondása, a Holokauszt-emlékmű megkoszorúzása, az emlékezés köveinek zsidó szokás szerinti lerakása után Németh Szilárd, a csepeli Fidesz-KDNP frakcióvezetője kapott szót. A frakcióvezető is Radnóti Miklós példáját emelte ki. Ő az a költőnk – akiről Csepelen művelődési házat is elneveztek – aki tiszta szívből tartotta magát magyarnak és katolikus kereszténynek.
„Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.” – idézte Németh Szilárd Pilinszky János sorait a Holokausztról. Radnóti sorsa, élete és értelmetlen halála összesűríti a Holokauszt embertelenségét, gyűlöletét, kirekesztését. A képviselő a költő születésének centenáriumára szoborállítást, kegyetlen halálának és a Holokauszt 65. évfordulójára a magyar munka- és haláltáborokban elhunytak emlékművének megalkotását fogja kezdeményezni a csepeli képviselő-testületnél – ígérte. Az előbbit a Jedlik gimnázium kertjébe, a másikat a művelődési ház előtti, szégyenteljes „Radnóti torzó” helyébe javasolja – mondta.

A Csepel.info úgy tudja: Németh Szilárd frakcióvezetőnek nem ez az első ilyen javaslata. A Fidesz-KDNP egyszer már kezdeményezte egy Radnóti szobor felállítását. Igaz, a javaslat együtt járt egy Mansfeld Péter szobor felállításának javaslatával (a csepeli Mansfeld Péterről a közlemúltban a II. kerületben teret neveztek el), egy, a nagy magyar nyelvújító Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára állított szobor javaslatával is. Az ellenzéki frakció azt is javasolta, hogy Kálvin Jánosról, születésének 500. évfordulójára nevezzék át a sokak számára rossz emlékű Tanácsház utcát Kálvin János nevére. A Holokauszt emlékmű és a Kálvin János utcaelnevezés javaslatát a Csepeli Lelkészi Kör (a csepeli római és görög katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó felekezetek vezetőit tömörítő kör) is megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. A csepeli MSZP a Fidesz-KDNP frakció javaslatait az ominózus júniusi képviselő-testületi ülésen azonban még napirendre sem engedte venni.

Csepel.info

Kapcsolódó dokumentum:

Németh Szilárd frakcióvezető 2008. július 13-i előterjesztése

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

Holokauszt megemlékezés

2 hozzászólás “Csepel zsidó áldozataira emlékeztek” bejegyzésre

  1. miska72 szerint:

    Önkormányzati MAFFIA!

  2. miska72 szerint:

    Gazemberek vezetik a kerületet!

Itt lehet hozzászólni !