Csepel.hu
Nemcsak az Eötvös, a Herman Ottó Általános Iskola is 70. születésnapját ünnepli idén. Az 1942-ben alapított intézményben kiállítással, kis műsorral, és diavetítésekkel ünnepelték a jeles dátumot.
Az épületben minden szinten emlékeztetett valami az elmúlt esztendőkre: régi fotók, tablóképek, használati tárgyak, megannyi dokumentum, melyek szerves részei voltak az egykor Werbőczy István Állami Népiskolának, majd Csepeli Dózsa György Állami Népiskolának, később Dózsa György Állami Általános Iskolának, Fővárosi Általános Iskolának hívott intézménynek, amely viselte a Gombos Ferenc téri Általános Iskola nevet is, s végül -1998 tavaszától- Herman Ottó nevét kapta meg.
A szép számmal összegyűlt, mindennapjai nagy részét egykoron az iskola falai között töltő vendéget Elekes Mária igazgató-helyettes köszöntötte, majd néhányan a meghívottak közül kedves gondolatokkal emlékeztek meg az iskoláról, az ott eltöltött hosszabb-rövidebb időszakokról.
A mikrofonhoz lépett többek között Kecskés József tanár úr, aki hajlott kora ellenére meglehetős szellemi frissességről tett tanúbizonyságot, de megosztotta gondolatait Kulinyiné Varga Zsuzsanna jelenlegi igazgatónő, Tenk András, a suli egykori diákja, napjainkban önkormányzati képviselő, a most az iskola padjait koptató diákok pedig rövid műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.
A hivatalos megnyitót követően mindenkit arra biztattak, hogy „vegye ismét birtokba az iskolát” és nézze meg a kiállított tárgyakat, az ebédlőben pedig diavetítéssel egybekötött kötetlen beszélgetés vette kezdetét, ahol rövid beszédet mondott Csörögi Józsefné is, aki 1982-től 10 éven át igazgatta az iskolát. Felelevenedtek a régi történetek, mind a tanárok, mind a diákok szemszögéből, és rég nem látott tekintetek csaltak egymás arcára mosolyt, vagy éppen örömkönnyeket. Az “anekdotázások”-ból természetesen azok sem hiányozhattak, akik már sajnos nem lehettek jelen, így például a posztumusz Csepel díszpolgára címet is kapott Csetényi Etelka néni, vagy Szekeres Bandi bácsi, a Csepel SC legendás labdarúgó edzője, akik nélkülözhetetlen „részei” voltak az iskolának.
Az ebédlőben kialakult kisebb fogadáson valamennyi vendég jókedvűen idézte fel emlékeit, közös fotók is készültek, és kivétel nélkül mindenki jóleső érzésekkel távozott a 70 éves tanodából.
Én a Dózsa György Állami Általános Iskolába jártam. Hargitai Ferenc volt az igazgató. Tanított Csetényi Etelka néni, Besztercei Ilonka néni és Kecskés József és még nagyon sokan…az…egy…más világ volt…talán, mert fiatalabb voltam. Nagyon örülök, hogy Kecskés Józsi bácsi meg van még…az az iskola nekem még ma is Dózsa iskola…