Vörös Csepelt mindenkinek!
Csepel.info
K. Tamás, a csepeli kettős gyilkosság első számú gyanúsítottja szabadlábra helyezését kérelmezte a bűncselekmény bírósági perének keddi tárgyalási napján – értesült a Csepel.info. Lapunk úgy tudja, hogy a bíróság, mellyel szemben K. Tamás elfogultság miatt panaszt tett, a gyanúsított kérését elutasította.
Információink szerint most már nem csak Ruttner Györgyhöz, Deme Gábor ügyvédjéhez, de a bíróság tagjaihoz, sőt az ügyészhez is eljutott a csepeli önkormányzat által kiadott “Vörös Csepel” című tényfeltáró könyv egy-egy példánya. Úgy tudjuk, hogy utolsóként K. Tamás is kért egy példányt a könyvből. Ismét elmaradt ugyanakkor a Deme Gábor másodrendű vádlott által még márciusban megígért új vallomás-tétel, így a csepeli kettős gyilkosság keddi tárgyalási napján továbbra is csak szakértők beszámolóit hallgatta meg a bíróság.
A Csepel.info úgy tudja, hogy K. Tamás maga kérelmezte szabadlábra helyezését, indoklása szerint ugyanis az eddigi bizonyítékok az ő ártatlanságát igazolják. K. Tamás a mai napig nem változtatta meg első tanúvallomását, mely szerint egy ismeretlen álarcos férfi ölte meg Takács József intézményvezetőt és Papp Lászlót, az iskola egyik fiatal tanárát. Mint ismert, a bíróság a magyar kriminalisztika történetében is egyedülálló diktafonos bizonyítékkal rendelkezik, de más bizonyítékok is egyértelműen K. Tamás bűnösségét igazolják. Ezért a bíróság, amely ellen elfogultság miatt panaszt is tett K. Tamás, nem fogadta el az első számú gyanúsított kérését.
A bírósági tárgyalást a szakértők meghallgatása után elnapolták. A következő tárgyalás május 8-án lesz, május 22-én pedig már a perbeszéd következhet. Az elsőfokú ítélet leghamarabb május végén születhet meg.
Csepel.info
Az Index beszámolója:
Új bírót követel a csepeli gyilkosság vádlottja
Most, amikor már belátható távolságba került a több mint három éve elkövetett csepeli kettős gyilkosság ügyében az elsőfokú ítélet, az elsőrendű vádlott, a biztonsági őr úgy döntött, hogy elfogultsági kifogást terjeszt elő a bíró ellen. A gyilkos lövések leadásával vádolt K. Tamás arra panaszkodott, hogy szerinte többször megsértették a törvényt az ellene folyó eljárásban. Felrótta a bírónak például, hogy nem hívott hozzá orvost, amikor rosszul lett az egyik tárgyaláson, és az is előfordult, hogy kiabált vele.
A gyilkos lövések leadásával vádolt biztonsági őr, K. Tamás váratlan szót kérésével – az iskolában tanult felemelt kezes jelentkezésével – kezdődött a csepeli kettős gyilkosság végéhez közeledő perének keddi tárgyalása. K. Tamás közölte, hogy elfogultsági kifogást terjeszt elő az eljáró bíró, Németh Nándor tanácsvezető ellen, mert szerinte az ellene folyó eljárásban többször megsértették a törvényt. Az állítólagos törvénysértések hosszú listáját írta össze.
A tagbaszakadt biztonsági őr törékeny egészsége felpanaszolásával kezdte, mondván vérnyomási és keringési betegségben szenved, amit “lassú gyilkosnak” is neveznek. A bíró szerinte megsértette alapvető emberi jogait, korlátozta a védekezéshez való jogát, egészségét, sőt életét is veszélyeztette, amikor egy korábbi tárgyaláson, amikor rosszul lett, nem hívott hozzá orvost, és folytatta a tárgyalást.
A bírót nem zökkentette ki
Különféle egyéb állítólagos szabálytalanságok (például egy tanú kioktatásának elmulasztása vagy késedelmes kézbesítés) mellett K. Tamás azt is sérelmezte, hogy a bíró kérdéseket próbált feltenni a harmadrendű vádlottnak és neki, mikor pedig ők megtagadták a vallomástételt. Szerinte ezt még akár kényszervallatásként is lehet értelmezni. Nem tetszett neki az sem, hogy a bíró nem engedte, hogy feltegyen bizonyos – a pénzügyeket érintő – kérdéseket, pedig az ügyészség szerint a gyilkosság indítéka épp a csepeli iskolában történt pénzügyi visszaélések körül keresendő. Azt is felpanaszolta, hogy érzése szerint a bíró korábban kiabált vele, így próbálva nyomást gyakorolni rá.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a biztonsági őr szembeszállt a bíróval. Most ő maga emlegette fel, hogy korábban feljelentést is tett a bíró ellen, és bár az illetékes hatóság megszüntette az ügyben a nyomozást, ő pótmagánváddal élt. Szerinte ezek után már nem várható el részrehajlás nélküli eljárás. A bíró szenvtelenül fogadta K. Tamás monológját, közölte, hogy meg fogja tenni az ilyenkor szükséges nyilatkozatot, de ezután több szót nem is vesztegetett az ügyre, inkább belefogott az előre eltervezett szakértői meghallgatásba.
Tönkretették a DNS-nyomokat a fogdosással
A fegyverszakértőt a a bűnsegédlettel vádolt volt igazgató, a csepeli MSZP-ben is tevékenykedő Deme Gábor ügyvédje kérésére hívták be. A védelem régóta feszegeti a gyilkos fegyverrel kapcsolatos kérdéseket. Tény ugyanis, hogy a lefoglalt fegyver csövét valamikor kicserélték, és az ütőszegen is végeztek javítást. A védelem mintha arra próbálna célozgatni, hogy a bűnjelet utólag valakik manipulálhatták. A szakértő ezt nem tudta tisztázni. Szerinte ugyan az ütőszegjavítás biztosan a gyilkosság előtt történt, de azt egyszerűen nem lehet megmondani, hogy a csövet mikor és hányszor cserélték ki. Azért megjegyezte azt is: logikailag egyébként egyértelmű, hogy ez is a bűncselekmény előtt történhetett. A fegyvert ugyanis régen hatástalanították, és a csövet biztosan ki kellett cseréni, hogy újra működésbe hozzák.
A bűnjelkezelés hiányosságaira is rámutatott a fegyverszakértő. Az egyik lövedék (az, amelyiket K. Tamás meglőtt kezéből vettek ki) a tárolás módja miatt mostanra annyit veszített a minőségéből, hogy már nem lehet megállapítani, miből lőtték. Nem vigyáztak rendes a DNS-nyomokra sem, derült ki a kedden meghallgatott másik szakértő szavaiból. Deme ügyvédje, Ruttner György szerint a fegyver “masszívan véres” volt még, amikor lefoglalták. Mostanra viszont a fegyverrel levehető biológiai minta hiányos és annyira kevert, hogy a szakértő szerint egyszerűen nem értékelhető egyételműen. A fegyvert lényegében összefogdosták, ahány kézben megfordult a lefoglalása óta, annyian hagyhatták rajta a saját biológiai mintájukat, és törölhették le az eredeti nyomokat. K. Tamás, aki kezdettől fogva ártatlannak mondja magát és egy ismeretlen álarcos támadóra fogná a gyilkosságot, bele is kapaszkodott ebbe. Megkérdezte a szakértőt, lehetséges-e, hogy a fegyveren talált nyomok egy része az állítólagos igazi támadótól származik. Lehetséges, felelte a szakértő.
Nem segített a zöld szatyor
K. Tamás a tárgyalás végén megint tett egy kísérletet arra, hogy kiharcolja szabadlábra helyezését. Azzal érvelt, hogy az újabb szakértői vélemények – szerinte – a vádiratot gyengítik, az ő verzióját pedig erősítik. Az előzetes fogvatartás indoka az ő esetében a szökés, elrejtőzés veszélye, szerinte viszont – mivel úgy érzi, hogy számára kedvezően alakul az ügy – semmi oka nincs a szökésre. “Miért kéne elszöknöm a kártérítés elől?” – jelentette ki magabiztosan. A hűségesen cipelt kabala, a zöld szatyor azonban ezúttal sem hozott szerencsét neki. A bíró rögtön elutasította a kérelmét azzal az indokkal, hogy ő semmiféle változást nem lát. K. Tamás és védője fellebbezést jelentettek be.
A per május 8-án folytatódik újabb szakértői meghallgatással és a híváslisták elemzésével. Várhatóan ekkor derül ki majd az is, mire készül több mint egy hónapja Deme Gábor. Még a március 8-i tárgyalás végén volt szó róla, hogy Deme valamiféle új nyilatkozatot akar tenni, de ez azóta is halasztódik. Deme most azt mondta: a nyomszakértői véleményt szeretné megvárni, az pedig várhatóan a következő tárgyaláson elhangzik majd.
Forrás: Index
Ezeket be kellene egy előzetes életfogyt.-al rakni egy cellába, azt’ ott ledumálják, ki mennyire volt hunyó, vagy ott rohadnának meg, azt’ jónapot!
Ki fizetheti Ruttner ” alacsony “óradíját?
Mi van, ha tényleg volt álarcos, vagy csuklyás gyilkos?
Lehet, hogy ezek a szegény lefogott emberek csak áldozatok.
Vajon demének ha terít milyen lapjai, lehetnek?
Vajon demének van tudomása, bizonyítéka a kerületben elkövetett gazdasági bűncselekményekről.
Lehet, hogy ez mégis csak gazdasági bűncselekmények miatti bérgyilkosság volt? A „szegény” lefogott áldozatok csak beáldozás volt a kerületi politika sakk partijában?
🙂
A hanganyagot lehet úgy manipulálni, hogy a “tévedhetetlen” szakértők ne vegyék észre?
Vajon az áldozatok telefon hívásait ellenőrizték?
Ha a demének a beígért előadásából súlyos gazdasági bűncselekmények derülnek ki a kerületi vezetők által elkövetett gazdasági bűncselekményeiről, akkor az ügyészség automatikusan beindíthatja a nyomozást? Valamilyen vádalkut köthet valaki demével?
🙂
Vajon ránézéssel a lefogott ember betegsége megállapítható? Egy bíróság a segítségnyújtást ránézéses diagnózis alapján megtagadhatja.
Vajon várható igazságos ítélet azoktól, akiktől a lefogott ember ellenszenvet váltott ki?
Milyen viselkedés a vád alá helyezett, lefogott emberrel szemben a kiabálás, fölényeskedés?
🙂
Zárt meghallgatás után kiengedték a hétévet kapott Földesi-Szabó Lászlót!
“Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni!”
http://www.origo.hu/itthon/20120426-kiengedtek-foldesiszabo-laszlot.html
Megy az öreg a szekéren, a bakon ülve a kutyájával, miközben csapkodja a lovat az ostorával.
Egy jó idő múlva megunja a ló, – Megtorpan, majd rákiabál az öregre, – Ne csapkodj már b@zdmeg!
Erre leugrik az öreg és a kutya, majd ijedtükben futnak a világnak.
Amikor már nem bírják, tovább megállnak szusszanni egy kicsit.
Erre a kutya, – Hú de megijedtem, amikor megszólalt a ló. )))) 😀 ((((
A komcsi lopások folytatódnak:
”
Minden vádlott társát bemártotta a dandártábornok – repkedtek a tízmilliók a honvédelmi tárcánál
sonline.hu 2012.04.26. 8:16:00
– Kellemes karácsonyi ünnepeket – nyújtott át egy borítékot úgy 1,4 millió forinttal a kétezres évek közepén O. János dandártábornok egy ezredesnek néhány nappal az ünnepek előtt. Legalábbis a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelemgazdasági főosztályának egykori vezetőjének vallomása szerint, melyet még a nyomozati szakban tett. Máskor robogóval leptek meg egy főtisztet, valaki háromszázezer forintos órát kapott társaitól.
O. János 2010-ben önként tett feljelentést és magára nézve terhelő vallomást, amikor kirobbant a HM-cégek ügye: a katonai ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt meg három dandártábornokot, majdnem tucatnyi főtisztet és négy civilt. A vád szerint a dandártábornokok megállapodtak, hogy a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét visszakérik: a cégek akkor juthattak megrendeléshez, ha az összegből visszaosztottak. A katonai vezetők bevonták az ügybe Fapál Lászlót, a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkárát is, aki a per másodrendű vádlottja.
A dandártábornok, az ügy tizenhatodrendű vádlottja a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt már nem kívánt vallomást tenni. Védője azt kérte, gyanúsítotti vallomásait a bíróság zárja ki a bizonyítékok közül, ezeket egy törvénytelen ígéret nyomán vette fel a katonai ügyészség, amely azt állította védencének, hogy nem állapítható meg a büntetőfelelőssége annak, aki olyan vesztegetési cselekményt tár fel, amelyről a hatóság nem tud. A védő szerint O. János büntetlensége tudatában tette meg vallomását, majd zárt tárgyalást kért egy orvosi szakvéleményre hivatkozva, miszerint a dandártábornok vallomása idején jelentősen beszűkült tudatállapotban volt.
A bíró elutasította az indítványt, s felolvasta a tizenhatodrendű vádlott – egyben koronatanú – közel 60 oldalas vallomását. Repkedtek a nevek, cégek, időpontok, helyszínek és persze a tízmilliók, milliók. Ki, hol, mikor mennyit vett át, hogyan egyeztek meg a felek, mekkora részt osztottak el egymás között a tábornokok és főtisztek, és néhány civil segítőjük. Mindegy volt, hogy takarítás, kommunikáció, tolmácsolás, beszállítás, fordítás, esetleg repülőnap vagy propagandaanyag, a vádlottak minden elnyert projektből visszakértek.
O. János szerint csak a Kipszer Rt.-től 65-70 millió forintot kaptak vissza 2002 és 2009 között, de hosszasan sorolta az üzletbe beletörődő cégeket, vállalkozásokat, s a néhány százezres, esetleg többmilliós részleteket. A dandártábornok szerint az ügy elsőrendű vádlottja, L. István Attila dandártábornok számított a vesztegetések egyik kezdeményezőjének, H. András dandártábornok ugyan részleteket nem tudott az ügyekről, de a kapott összegeket eltette, míg Fapál László, aki honvédelmi államtitkáraként később került a körbe a visszaosztott pénzek felét kérte. Elhangzott az elhíresült viszkis dobozos történet is: Fapál László a neki átadott 12 millió forintból négymilliót betett egy piros fém italos dobozba, s azt mondta, ez „a főnöknek lesz”. O. János szerint a főnök Juhász Ferenc szocialista honvédelmi miniszter volt.
A tizenhatodrendű vádlott vallomása alapján a vádlottak többsége nem tudta, rajtuk kívül ki kapott még pénzt, nem volt rálátásuk az összes visszaosztásra, csak saját területükre. A pénzek általában a megállapodások után hónapokkal érkeztek meg, hiszen a szerződőknek előbb teljesíteniük kellett feladataikat a HM-nek, amely csak ez után fizetett, ám akadt néhány eset, amikor a cégek már a szerződés megkötése után fizettek.
– Az egyeztetések után mindig megkaptam a pénzem – olvasta a bíró O. János vallomását -, így vélhetően a többiek is. A rendszer ugyanis működött…”
K tamás megunta a börtönt. Kösse fel magát! Ennyi! 🙂
Tisztelt Uraim! A bűncselekmény pillanatok alatt játszódott le. A rendőrség kivizsgálta az ügyet, most a bíróságon a sor. Ne legyünk okosabbak a szakembereknél. Nem a kocsmában vagyunk, vagy a parlamentben, ahol mindenféle sületlenséget el lehet hitetni. várjuk meg az ítéletet és higgyük el, a bíróság, a bíró pártatlanul dönt.
Akkor majd érdemes megjegyzéseket fűzni az ügyhöz, addig ne akarjunk okosabbak lenni szakembereknél. Ez nem elsősorban politikai ügy, ahol rágalmazással is lehet győzni, ez bírósági ügy, ahol a bizonyítékok döntenek, “egyszerű” köztörvényes bűnügy. A politika nem annyira fontos, ahogy a politikusok szeretnék. a törvény fontosabb.
Türelem, uraim és hölgyeim. De minden esetre gondoljunk arra az igazságra: hogy “Aki fegyvert fog, fegyver által vész el.” és “Ki miben vétkezik, abban bűnhődik.” Üdvözlettel: u.a. segédfogalmazó