Csepel.hu
Az egykori Csepel Művek területét is érintő Hagyományos Iparterületek Revitalizációja Délkelet-Európában elnevezésű program (ReTInA) is bemutatkozott a nagyközönség számára az URB:ICON I. Városfejlesztési kiállításon és projektvásáron, a Hungexpo B pavilonjában.
Április 19-én a kiállítás Fórum színpadán másfél órás előadás keretében a projektben résztvevő szakemberek segítségével ismertették az Európai Unió INTERREG South East Europe programjának támogatásával finanszírozott program részleteit és eddig elért eredményeit.
A szakemberek egyöntetű véleménye alapján jó irányvonalat képvisel a ReTInA program, ami úttörő szerepével remekül szolgálhatja a hosszú távú elképzelések megvalósítását az ún. barnamezős területek revitalizációját illetően.
Forrás: Csepel.hu
“A szakemberek egyöntetű véleménye alapján jó irányvonalat képvisel a ReTInA program, ami úttörő szerepével remekül szolgálhatja a hosszú távú elképzelések megvalósítását az ún. barnamezős területek revitalizációját illetően.” 😀
A csepeli gyár sorsa akkor meg pecsételődött, amikor a tolvajok szétprivatizálták.
Ha egyben marad, lehetne tervezni. De így csak álmodozni lehet.
További szép napot! – és szebb új jövőt. Üzeni a Faterom!
))) 😀 (((
“Jeniszej” írta 09:20-kor:
“A csepeli gyár sorsa akkor meg pecsételődött, amikor a tolvajok szétprivatizálták.
Ha egyben marad, lehetne tervezni. De így csak álmodozni lehet.”
A fenti állítás azt bizonyítja, hogy “Jeniszej” barátunknak fogalma sincs róla, hogy a Csepel Művek nevű ipartelep a privatizáció előtt sem egyetlen szervezetként működött.
A Csepel Művek nevű ipartelepen, a hatvanas években létrehozott, és 1983-ig létező Csepel Művek Tröszt időszakában is, 15 egymástól teljesen elkülönülő tagvállalat működött, amelyek jelentős részben KGST exportra termeltek.
Amikor a trösztöt 1983-ban megszüntették, a teljesen önállóvá vált tagvállalatok egyre inkább veszteségessé váltak, mert miközben nekik fizetni kellett a termeléshez szükséges importból származó nyersanyagért és energiáért, valamint fizetni kellett a munkaerő költségeit és a rezsi költségeket, a KGST tagországok hatalmas adósságokat halmoztak fel Magyarországgal, és ezen belül a “csepeli gyár” vállaltaival szemben is.
Ha a korábban egy tröszthöz tartozó tagvállalatokat 1990. tájékán egyetlen nagy vállalattá vonták volna össze, akkor is csak azt tervezgethették volna, hogy a KGST keretében főként az oroszoknak gyártott és más piacon eladhatatlan árúért, hány év múlva kapnak majd az orosz államadósság fejében használt T-72 harckocsikat és használt MIG-29-es vadászgépeket, amelyeket később ingyen elajándékozhatunk a Szaddam Husszeintől “megszabadított” új iraki hadseregnek!
Tehát a korábban sem egybe tartozó “csepeli gyár egyben maradásáról” akkor is, és most is, csak a realitásokat nem ismerő tájékozatlan emberek álmodozhattak!
Azt állítod,
Miszerint a 1983-ig létező Csepel Művek Tröszt időszakában is, 15 egymástól teljesen elkülönülő tagvállalat működött, amelyek jelentős részben KGST exportra termeltek.
Ez így igaz! 15 állami cég, – amit a rendszerváltáskor valakik gyorsan széthordtak.
Miért nem egyben értékesítették az állami tulajdont?
Miért azok jutottak csak a konchoz, akik “Jó helyen voltak jó időben”, mint nyilatkozta valamelyik marxista gépgyári privatizáló a “Csepeli Gyár” történetéről szóló filmben.
Az is duma, hogy az itt előállított portéka nem kellett senkinek. Lehet, hogy jött a gáz, jött az olaj talán olcsóbban. A biztos nem fáztunk. Igaz ezért olcsón is kelet adni a gyár portékáját. 3. 60Ft. vot a kenyir, 0. 50Ft vot a tuja jegy… stb.
A csepeli munkás fiatalok külföldi egyetemeken tanulhattak ingyen, mint
Te is „Mondat jel”
Lakáshoz jutottak a fiatalok, és ehhez nem kellett uzsorakamatokat fizetni.
Nem ölték a nyomorult hajléktalanok egymást a Duna parton. Nem voltak Csepelen hajléktalanok.
Volt biztonság a családoknak. – és ez nem kevés!
Mi is történt rendszerváltás után? Kivágták a Nyírségben és az ország egész területén a világhírű almás kerteket. Eladták szét, darabolták a jól működő termelő szövetkezetek földjeit és kiárusították a földeket azoknak az idegeneknek, akik csak a balkon ládában láttak életükben termőföldet. A keleti piacokat lerombolták ócska érdekből.
Porig rombolták a cukorgyárainkat, nem törődve azokkal, akik csak a födjük adottságai miatt csak ebből, tudtak megélni.
Miért is?
Talán azért, hogy a múlti a sokkal drágábbat tudja árulni?
Kétmilkó koldus lett az országban.
A teljes mezőgazdaságot, élelmiszeripart, kereskedelmet és a létező egyéb ipart mindent tönkre tettek.
Sejthető volt, hogy a sok „szervezett munkás” nem tehet jót a profit éhes kizsákmányoló „rabló kapitalistáknak”.
Mindent előkészítettek a nyugatról nyomuló éhes múlti pénzvilágnak az újkori gyarmatosítóknak.
A szét fogácsolt Csepeli gyárnak ma már tényleg csak az segítene, ha majd egyszer, mint az „álmodott mesében” történik majd vele. „Majd az unokáinknak jobb lesz” volt az ismerős jelszó az átkosban. HE – he
Azt állítod,
Miszerint a 1983-ig létező Csepel Művek Tröszt időszakában is, 15 egymástól teljesen elkülönülő tagvállalat működött, amelyek jelentős részben KGST exportra termeltek.
Ez így igaz! 15 állami cég, – amit a rendszerváltáskor valakik gyorsan széthordtak.
Miért nem egyben értékesítették az állami tulajdont?
Miért azok jutottak csak a konchoz, akik “Jó helyen voltak jó időben”, mint nyilatkozta valamelyik marxista gépgyári privatizáló a “Csepeli Gyár” történetéről szóló filmben.
Az is duma, hogy az itt előállított portéka nem kellett senkinek. Lehet, hogy jött a gáz, jött az olaj talán olcsóbban. A biztos nem fáztunk. Igaz ezért olcsón is kelet adni a gyár portékáját. 3. 60Ft. vot a kenyir, 0. 50Ft vot a tuja jegy… stb.
A csepeli munkás fiatalok külföldi egyetemeken tanulhattak ingyen, mint
Te is „Mondat jel”
Lakáshoz jutottak a fiatalok, és ehhez nem kellett uzsorakamatokat fizetni.
Nem ölték a nyomorult hajléktalanok egymást a Duna parton. Nem voltak Csepelen hajléktalanok.
Volt biztonság a családoknak. – és ez nem kevés!
Mi is történt rendszerváltás után? Kivágták a Nyírségben és az ország egész területén a világhírű almás kerteket. Eladták szét, darabolták a jól működő termelő szövetkezetek földjeit és kiárusították a földeket azoknak az idegeneknek, akik csak a balkon ládában láttak életükben termőföldet. A keleti piacokat lerombolták ócska érdekből.
Porig rombolták a cukorgyárainkat, nem törődve azokkal, akik csak a födjük adottságai miatt csak ebből, tudtak megélni.
Miért is?
Talán azért, hogy a múlti a sokkal drágábbat tudja árulni?
Kétmilkó koldus lett az országban.
A teljes mezőgazdaságot, élelmiszeripart, kereskedelmet és a létező egyéb ipart mindent tönkre tettek.
Sejthető volt, hogy a sok „szervezett munkás” nem tehet jót a profit éhes kizsákmányoló „rabló kapitalistáknak”.
Mindent előkészítettek a nyugatról nyomuló éhes múlti pénzvilágnak az újkori gyarmatosítóknak.
A szét fogácsolt Csepeli gyárnak ma már tényleg csak az segítene, ha majd egyszer, mint az „álmodott mesében” történik majd vele. „Majd az unokáinknak jobb lesz” volt az ismerős jelszó az átkosban. HE – he
Azt állítod,
Miszerint a 1983-ig létező Csepel Művek Tröszt időszakában is, 15 egymástól teljesen elkülönülő tagvállalat működött, amelyek jelentős részben KGST exportra termeltek.
Ez így igaz! 15 állami cég, – amit a rendszerváltáskor valakik gyorsan széthordtak.
Miért nem egyben értékesítették az állami tulajdont?
Miért azok jutottak csak a konchoz, akik “Jó helyen voltak jó időben”, mint nyilatkozta valamelyik marxista gépgyári privatizáló a “Csepeli Gyár” történetéről szóló filmben.
Az is duma, hogy az itt előállított portéka nem kellett senkinek. Lehet, hogy jött a gáz, jött az olaj talán olcsóbban. A biztos nem fáztunk. Igaz ezért olcsón is kelet adni a gyár portékáját. 3. 60Ft. vot a kenyir, 0. 50Ft vot a tuja jegy… stb.
A csepeli munkás fiatalok külföldi egyetemeken tanulhattak ingyen, mint
Te is „Mondat jel”
Lakáshoz jutottak a fiatalok, és ehhez nem kellett uzsorakamatokat fizetni.
Nem ölték a nyomorult hajléktalanok egymást a Duna parton. Nem voltak Csepelen hajléktalanok.
Volt biztonság a családoknak. – és ez nem kevés!
Mi is történt rendszerváltás után? Kivágták a Nyírségben és az ország egész területén a világhírű almás kerteket. Eladták szét, darabolták a jól működő termelő szövetkezetek földjeit és kiárusították a földeket azoknak az idegeneknek, akik csak a balkon ládában láttak életükben termőföldet. A keleti piacokat lerombolták ócska érdekből.
Porig rombolták a cukorgyárainkat, nem törődve azokkal, akik csak a födjük adottságai miatt csak ebből, tudtak megélni.
Miért is?
Talán azért, hogy a múlti a sokkal drágábbat tudja árulni?
Kétmilkó koldus lett az országban.
A teljes mezőgazdaságot, élelmiszeripart, kereskedelmet és a létező egyéb ipart mindent tönkre tettek.
Sejthető volt, hogy a sok „szervezett munkás” nem tehet jót a profit éhes kizsákmányoló „rabló kapitalistáknak”.
Mindent előkészítettek a nyugatról nyomuló éhes múlti pénzvilágnak az újkori gyarmatosítóknak.
A szét fogácsolt Csepeli gyárnak ma már tényleg csak az segítene, ha majd egyszer, mint az „álmodott mesében” történik majd vele. „Majd az unokáinknak jobb lesz” volt az ismerős jelszó az átkosban. HE – he
Azt állítod,
Miszerint a 1983-ig létező Csepel Művek Tröszt időszakában is, 15 egymástól teljesen elkülönülő tagvállalat működött, amelyek jelentős részben KGST exportra termeltek.
Ez így igaz! 15 állami cég, – amit a rendszerváltáskor valakik gyorsan széthordtak.
Miért nem egyben értékesítették az állami tulajdont?
Miért azok jutottak csak a konchoz, akik “Jó helyen voltak jó időben”, mint nyilatkozta valamelyik marxista gépgyári privatizáló a “Csepeli Gyár” történetéről szóló filmben.
Az is duma, hogy az itt előállított portéka nem kellett senkinek. Lehet, hogy jött a gáz, jött az olaj talán olcsóbban. A biztos nem fáztunk. Igaz ezért olcsón is kelet adni a gyár portékáját. 3. 60Ft. vot a kenyir, 0. 50Ft vot a tuja jegy… stb.
A csepeli munkás fiatalok külföldi egyetemeken tanulhattak ingyen, mint
Te is „Mondat jel”
Lakáshoz jutottak a fiatalok, és ehhez nem kellett uzsorakamatokat fizetni.
Nem ölték a nyomorult hajléktalanok egymást a Duna parton. Nem voltak Csepelen hajléktalanok.
Volt biztonság a családoknak. – és ez nem kevés!
Mi is történt rendszerváltás után? Kivágták a Nyírségben és az ország egész területén a világhírű almás kerteket. Eladták szét, darabolták a jól működő termelő szövetkezetek földjeit és kiárusították a földeket azoknak az idegeneknek, akik csak a balkon ládában láttak életükben termőföldet. A keleti piacokat lerombolták ócska érdekből.
Porig rombolták a cukorgyárainkat, nem törődve azokkal, akik csak a födjük adottságai miatt csak ebből, tudtak megélni.
Miért is?
Talán azért, hogy a múlti a sokkal drágábbat tudja árulni?
Kétmilkó koldus lett az országban.
A teljes mezőgazdaságot, élelmiszeripart, kereskedelmet és a létező egyéb ipart mindent tönkre tettek.
Sejthető volt, hogy a sok „szervezett munkás” nem tehet jót a profit éhes kizsákmányoló „rabló kapitalistáknak”.
Mindent előkészítettek a nyugatról nyomuló éhes múlti pénzvilágnak az újkori gyarmatosítóknak.
A szét fogácsolt Csepeli gyárnak ma már tényleg csak az segítene, ha majd egyszer, mint az „álmodott mesében” történik majd vele.
„Majd az unokáinknak jobb lesz” volt az ismerős jelszó az átkosban. HE – he 😀
Háromszor nem akartam. 🙁
A Faterom foglalkozásköri ártalma, hogy messziről megérzi a büdös disznókat. mosolyog az Öreg. 🙂
Azt mondja a Fater a trösztöt, mint állami tulajdont a gyáregységeivel úgy egyben. Az lett volna az igazi magyaros akció. De nem ám szétlopva lezüllesztve, mert úgy a szép nő sem kelendő még a striciknél sem.
Kedves “Jeniszej”!
Három megjegyzésem van részedre!
1.) Nem csodálkozom, hogy mosolyog az öreged azon, hogy egy büdös disznó háromszor megismételve küldte el a kortörténeti irományát!
2.) Amit a kortörténeti (vagy kórtörténeti) irományodban leírtál, az nagyrészt megfelel a valóságnak.
3.) Abban viszont óriásit tévedsz, hogy az általad “csepeli gyár”-nak nevezett ipartelep vállalatait összevonva, egyben kellett volna eladni, vagy állami tulajdonban tartani, mert úgy egyben a kutyának sem kellett volna, a Magyar Állam pedig nem tudta volna a piacgazdasági körülmények között veszteséges működését finanszírozni.
A szép nőre vonatkozó hasonlatod pedig azért sántít, mert a Csepel Művek “egyben” nem egy szép nőre, hanem egy XX. századi magyar családhoz hasonlított, amelyik család fiatal és viszonylag fiatal tagjai iránt külön-külön akadt érdeklődő, de egyben senkinek sem tartott volna igényt a család fiatal nőire sem úgy, hogy a nő kötelező tartozékaként az eladósodott öreg nagyszülőket, valamint az eladósodott öreg és beteg dédszülőket is magához kellett volna vennie!!!
Igazad lehet, hogy egy szétlopott, lezüllesztet gyár már nem, kell senkinek.
Ez még nem indokolta, hogy magát a rozsdatemetőt, az állami tulajdont, amit “gyárnak” neveztem, azon az áron mégsem kellett volna elkótyavetyélni.
A Fater munkaköri ártalma, hogy messziről kiszúrja a büdös disznókat az nem véletlen.
Azt kérdezi a Fater, hogy ez a „Mondatjel” vajon milyen egyetemet végzett, hogy látnoki képességgel is rendelkezik.
Vajon honnan a fenéből tudta előre, hogy a fegyver gyáros birodalom kiválóan előnyös területe, mely kiváló vízi, vasúti csatlakozással, és egy egész hadseregnyi kiváló csepeli szakember gárda közelségével rendelkezik, – nem kel senkinek.
Azt mondja a Faterom ez nem csupán butaság, hanem a letűnt hatalom által elterjesztett hazugág.
Azt vajon miért nem látja, miért nincs víziója a „mondatjelnek”, hogy a részletekben privatizált „gyáróriás részei” még kirabolva is milyen hatalmas, a privatizált árak többszörösével, landolnak új gazdáiknál.
Ez történt idáig minden szétcincált állami vagyonnal. – Sajnos.
Biztos vagyok benne, hogy már valaki gyűjti a fellelhető adatokat.
„az eladósodott öreg nagyszülőket, valamint az eladósodott öreg és beteg dédszülőket is magához kellett volna vennie!!!”
A luzer privatizálók miatt valóban sok csepeli munkáscsalád nyomorodott meg, és vitte el lakásukat a bank.
Ebben így igazad lehet.
🙂
Úgy látom a csepeli gyár történetéről azok vitatkoznak megint akik tán még kívülről sem látták.
A Faterom, aki már messziről megérzi a büdös disznókat a szerzet foglalkozásköri ártalma miatt.
Azt mondja:
Látod fiam még mindig, vannak olyan szerencsétlen emberek, akiket elvakítottak, vagy deformálódott a képzeletük. – De az is lehet, hogy csak arról van szó, hogy álmodozó típusok és álmodoznak, mert talán a mai kilátástalanságot már másképp nem tudják elviselni.
Kár, hogy nem kerültek elő olyan Weiss féle emberek, akik így egyben látták volna a gyár lehetőségeit.
De.
Nem ám szétlopva, lezüllesztve.
Így a kicsit csúnyácska szép testű nő sem kell senkinek.
Az is igaz, hogy a Faterom és családja megveti a gyilkoláshoz használt eszközök gyártóit, de mint kereskedőket és ipari telepszervezőket nagyra értékeljük.
A Weiss testvérek tudták a frankot, hogy kell elsődlegesen beépülni a politikába, majd így megszerezni az állami megrendeléseket.
Ezek ebben a zseniálisak voltak.
Kedves Csaba Péter családom néhány tagja egy emberöltönyi időt dolgozott a gyárban és tudják, hogy a gyárat mesterségesen tették tönkre és rabolták ki, hordták széjjel, – azok „akik jó helyen volta jó időben”. – (Mondta egy privatizáló senkiházi a filmben.)
Jó szöveg:
“A szakemberek egyöntetű véleménye alapján jó irányvonalat képvisel a ReTInA program, ami úttörő szerepével remekül szolgálhatja a hosszú távú elképzelések megvalósítását az ún. barnamezős területek revitalizációját illetően.”
Hol van a barna mező? Mert csak rozsda temető van. )))) 😀 ((((
“A csepeli gyár sorsa akkor meg pecsételődött, amikor a tolvajok szétprivatizálták.
Ha egyben marad, lehetne tervezni. De így csak álmodozni lehet.”
))))))) 😀 (((((((
Helyesbítek.
“Vörös rozsda temető van” és nem barna mező. 🙂
Kedves „Jeniszej”!
Van néhány megjegyzésem a tegnap 20:44 óta írogatott böszmeségeidhez:
– A rendszerváltás előtt a CSM vállalatai nem voltak szétlopott és lezüllesztett állapotban. Az intézményesített szétlopás a rendszerváltásnak köszönhetően zajlott le, és a szétlopásban valamennyi párt tagsága és holdudvara részt vett.
– A rendszerváltáskor a CsM vállalatok egy része korszerűtlen volt és a KGST-s államközi kötelezettségek miatt el volt adósodva, ezért ezekkel együtt a jobb kondíciójú vállalatokat sem vásárolták volna meg, miközben az államnak égetően szüksége volt a privatizációs bevételekre.
Ezt igazolják Orbán Viktornak az 1993-ban elhangzott alábbi mondatai is: „Ennek az országnak a sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan rendezni. Csak egy ilyen liberális kormány látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról, hogy minden olyannyira várt intézkedés – legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélküli-segélyről – csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül. Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen. Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az ilyen idegengyűlölettel.”
– Rossz lehet szegény Faterodnak ha sokat vagy a közelében, mert olyankor el kell viselnie a büdös disznószagot. Bár az is lehet, hogy a saját fajtája szaga egyáltalán nem zavarja?!
– Az is bizonyítja, hogy felületes ismereteid vannak a CSM-ről, hogy annak a kiváló vasúti csatlakozással rendelkező területéről hablatyoltál, miközben annak a vasúti csatlakozása mindennek nevezhető, csak éppen kiválónak nem. A CSM közúti csatlakozásáról pedig nem is érdemes beszélni.
– A részletekben privatizált „gyáróriás részei” azért landolnak új gazdáiknál a privatizált árak többszörösével, mert a rendszerváltás óta bekövetkezett infláció miatt többszörösére emelkedtek az árak. (Pl.: A rendszerváltás előtt 3,60-as kenyér ára ma meghaladja a 200,- Ft-ot!)
– Az nem vitás, hogy a rendszerváltás velejárójaként bekövetkezett privatizáció valóban sok csepeli munkáscsalád nyomorodott meg, de a lakását csak azoknak vitte el a bank, akik felelőtlenül a takarójuk hosszát meghaladó devizakölcsönt vettek fel, és az árfolyamváltozás után nem tudtak eleget tenni a vállalt fizetési kötelezettségeiknek!
– Weiss Manfréd is csak a háborús készülődések időszakában és a háborúk időszakában foglalkoztatott nagy létszámot a gyárában.
Az I. világháború befejezése után, a háború alatti kb. 30 ezer főről, kb. 6 ezer főre csökkentette a gyárban foglalkoztatottak létszámát, és csak a II. világháborús készülődés időszakában növelték ismét a létszámot.
Mivel a rendszerváltás is hozott annyi pusztítást az országban, mint egy háború, ezért egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy a rendszerváltás után is drasztikus létszámcsökkenés következett be.
Remélem, hogy nem szeretnél egy újabb háborút csak azért, hogy a volt CSM-ben több embert foglalkoztassanak?!
Kedves „csaba-bavária péter”!
Ideje lenne már végre abbahagynod azt a melldöngetést, hogy csak Te ismered Csepelt és a Csepel Műveket, továbbá, hogy Te tettél legtöbbet a Csepel Művekért és Csepel fejlődésért!
A tegnap 23:22-kor küldött sokadik szemtelenkedésedre válaszolva (miszerint “Úgy látom a csepeli gyár történetéről azok vitatkoznak megint akik tán még kívülről sem látták.”) tájékoztatlak, hogy amikor Te még általános iskolás szabolcsi suttyó gyerekként azt sem tudtad, hogy hol van a Csepel Művek, akkor nekem olyan szerencsém volt, hogy a PÁÉV műszaki alkalmazottjaként fontos szerepet tölthettem be a CSM épületállományának a legdinamikusabb fejlesztésében, amely fejlesztés során, az 1960-as évek második felében az alábbi létesítményeket építettük fel:
– A Szerszámgépgyár Nagypontosságú Üzemének a csarnokát és kiegészítő létesítményeit.
– A Csőgyár Csőhegesztő Üzemének a csarnokát és kiegészítő létesítményeit.
– A Csőgyár Csőhorganyzó és Csőhidegvonó Üzemének a csarnokait és kiegészítő létesítményeiket.
– A Csőgyár Forrcső-ívhajlító Üzemének épületegyüttesét.
– A Fémmű Színesfém Cső-és rúdhúzó Üzemének épületegyüttesét.
– A Fémmű Színesfém Öntőcsarnokát és kiegészítő létesítményeit.
– A Fémmű Készárú-raktár épületegyüttesét.
– A Fémmű 450 fős fehér-fekete öltözőjét.
– A Fémmű Igazgatósági épületét.
– A Fémmű Ebédlő és konyha épületegyüttesét.
– A Fémmű Kísérleti Üzemének az épületét.
– A CSESZÜ Vízüzem Sótalanító létesítményének épületegyüttesét.
– A CSESZÜ Vízüzem Vízlágyító épületegyüttesét. Stb.
A Csepel Művek épületállományának a legdinamikusabb fejlesztését eredményező fenti időszak után átmentem a Csepel Művek állományába, és miközben Te még Csepelre betántorgott suttyó gyerekként azt sem tudtad, hogy mi van a Martin üzemen túl a Csepel Művek területén, én a CSM-en belüli egyéb feladataim mellett már a CsM dolgozói részére épített lakótelepek (Katona József utcai lakótelep, Szent László utcai lakótelep, Erdősor úti lakótelep), valamint a CSM-ben dolgozók gyermekei részére épített létesítmények (Vasmunkás téri óvoda-bölcsőde, Festő utcai óvoda, stb) építésének beruházói feladataival foglalkoztam.
A fentiek miatt kijelenthetem, hogy Te még semmit nem tudtál Csepelről, és semmit nem tettél Csepelért, amikor én már Csepel fejlődését szolgáltam, és maradandó csepeli alkotások megvalósításán dolgoztam!
Tehát hátrább az agarakkal, és engem ne oktass kedves „csaba-bavária péter”!
Kedves mondatjel!
Hablatyolnak a bértollnokok?
*”Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül. Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen. Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az ilyen idegengyűlölettel.”*
Látod fiam ez a mondatjel, lehet, hogy egy jó képességű ember, de nagyon megvezették, vagy betanították.
Azt hiszi a szegény pára, hogy ez a piac gazdaság, amit most építünk.
Bizonyítottak, a mondatjel védencei már. Az biztos!
Milyen jó biz ám, hogy privatizálták a Magyar légi közlekedést, vízműveket, mezőgazdaságot, ipart, kereskedelmet, meg – napestig lehetne sorolni, hogy még mit.
Ezek aztán hozzák a magyar népnek a lóvét úgy, hogy majd bele döglünk. A munkanélküliséget majd el felejtettem.
Azzal vádolnak a megátalkodott „büdös disznók”, hogy minden baj okozója a munkás ember csepeli munkás volt, akiknek megszégyenítették a múltját, és tönkre tették a családjuk jövőjét.
Szép az alábbi idézet! Olyan igazi bértollnokos.
„Az nem vitás, hogy a rendszerváltás velejárójaként bekövetkezett privatizáció valóban sok csepeli munkáscsalád nyomorodott meg, de a lakását csak azoknak vitte el a bank, akik felelőtlenül a takarójuk hosszát meghaladó devizakölcsönt vettek fel, és az árfolyamváltozás után nem tudtak eleget tenni a vállalt fizetési kötelezettségeiknek!”
A Fater foglalkozás köri ártalma, hogy messziről felismeri a mocskos disznók röfögését.
Azt röfögik a bértollnokok és , hogy a megvezetett munkáscsaládok maguk tehetnek arról, hogy földönfutóvá lettek.
Már odáig merészkednek, ezek a bértollnokok, hogy nem csak röfögnek, hanem már le is merik írni.
A Fater tudja, hogy manapság ezek a luzerek ideje lejárt és nincs itt az ideje, hogy kajserolják magukat.
Jó szöveg: 🙂
“A szakemberek egyöntetű véleménye alapján jó irányvonalat képvisel a ReTInA program, ami úttörő szerepével remekül szolgálhatja a hosszú távú elképzelések megvalósítását az ún. barnamezős területek revitalizációját illetően.”
Hol van a barna mező? Mert csak rozsda temető van. )))) 😀 ((((
Helyesbítek.
“Vörös rozsda temető van” és nem barna mező.
Eddig a múlt s talán a jelen! No és a jövő?
Inkább kellene azt kifejteni az előbbiekből kindulva, s azt összerakva. S tovább, de melyik úton (Lenini?) Erről illene, s kell OKOSKODNI! Elvtársak, és Urak. Önfényezés szintjére dicshimnuszokat emelni, dicső múltat jelentené? Kinél, kinél. A szerénységgel, alázattal az emberiség érdekében kifejtett nemes cselekedet, többre hivatott.
Először elolvastam az elmúlt 22 év történetével foglalkozó hozzászólásokat, majd megnéztem a kiállításról szóló tudósítást.
Egy pillanatra felbukkanni láttam egy régen látott arcot, akinek nem kis szerepe volt a 90-es években, a gyári ingatlanok tulajdonos váltásai során. Elfogott a röhögés.
Nincsen új a nap alatt – jutott eszembe.
Akik ismerik az akkori idők történéseit, tudják miről beszélek.
A többiek meg legyenek optimisták.
Arcok maradtak, csak másik színben tetszelegnek.
Maradt itt még “okosság”, csak rá kell közelíteni erre a földosztásokra.
Pályázat szövege ez kellett volna legyen:
“Állami földet, közpénzen, haveroknak”
Magáé ez a gyönyörű ház Bátyám?!
Nem tudom! Ma még nem hallgattam parlamenti híreket! ))) 🙂 (((
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=542642
Dr. grün!
Ebben a bohózatban csak egy a szomorú, hogy beletörik a bicskájuk, azt lesz.rom, de még mekkora szívás lesz ez a társadalomra nézve?!
Ekkora kárt nem okozott ennek az országnak még a Szovjet megszállás sem!!!
Kedves „Jeniszej”!
Látom, hogy itt-ott sikerült rosszul értelmezned a 13:27-kor neked címzett írásomat, ezért az alábbiakban leírtakkal kissé közelebb juttatlak a mondanivalóm lényegéhez:
1.) Fenntartom, hogy “Az intézményesített szétlopás a rendszerváltásnak köszönhetően zajlott le, és a szétlopásban valamennyi párt tagsága és holdudvara részt vett.”
2.) Azt is fenntartom, hogy
– a rendszerváltó pártok mindegyike nagyon szorgalmazta a magyar ipart és mezőgazdaságot tönkretevő privatizációt, (kivéve Torgyánékat akik reprivatizációt akartak),
– a privatizációs bevételeket úgy kezelték, mint ma a legújabb adókitalációkat,
– Orbán Viktor mondatait pedig azért idéztem, hogy azoknak memóriáját felfrissítsem akik manapság azt hangoztatják, hogy a Fidesz nem támogatta az akkor történteket.
3.) Azt is fenntartom, hogy “rossz lehet szegény Faterodnak ha sokat vagy a közelében, mert olyankor el kell viselnie a büdös disznószagot, és a sok röfögést “, ezért röfögd el az Öregnek, hogy fogadja őszinte részvétemet a fia miatt!
4.) Azt is fenntartom, hogy “a felelősen gondolkodó kis jövedelemből, vagy kis nyugdíjból élő csepeli munkás családok lakását nem vitte el a bank.”
Szegény jenyiszej szar lehet neked .
de ha valamit nem tudsz az nem baj , a baj az ha azt hiszed tudod és nem úgy van
Az előttem szólóhoz csatlakozva szerinted mennyi lakást épített a gyár a dolgozóinak?
és mennyiből lettek kilakoltatva?
Ahhoz hogy olyan szociálpolitikát csináljatok mint anno embernek is kéne lennetek.
A gyár ha jól emlékszem 1983 tól nincs egyben , de hát aki csepeli az tudja a többi jöttment meg fröcsög.
A faterom azon túlmenően, hogy foglalkozásköri ártalma miatt megérzi a disznók jelenlétét, nem győzi visszatartani a nevetését, mer nagyon váratlanul érte. – Azért, mert e szerény lényekre a büdös röfögésen túl nem jellemző dicsekvés. Most mégis kajserolják magukat és ilyeneket mondanak magukról, – egyszóval kilógnak a csordából.
„Te még semmit nem tudtál Csepelről, és semmit nem tettél Csepelért, amikor én már Csepel fejlődését szolgáltam, és maradandó csepeli alkotások megvalósításán dolgoztam!”
Ez a kijelentése, hogy „maradandót alkotott”meg „Csepel fejlődését szolgálta” végleg kiverte biztosítékot a Fateromnál.
Sajnálja az Öregem, mert talán más környezetben tényleg egy rendes igyekvő „csordatag” lehetne. Bocsi a Faterom foglalkozásából eredő nézetének.
Mert mint ilyen lény tényleg rendes ember lehetne a halmozott mondatjel.
))))) 😀 (((((