Hirado.hu
Megújulhat az egykori Csepel Művek kiterjedt gyártelepe. A helyi önkormányzat uniós projekt keretében próbál megoldást találni a terület megszépítésére.
Weiss Manfréd neve és műve még ma is fogalom, egy korszak jelképe, és nem csak Csepelen. Most végre, a XXI. kerületi önkormányzat jóvoltából, napirendre került a Weiss Manfréd által létesített, 1956 óta Csepel Művekként kiérdemesült épületkomplexum megújítása, élhetővé tétele, ami még munkahelyteremtést is lehetővé tesz. Az érintettek körében végzett közvélemény-kutatás után szerdától a tervek, elképzelések is láthatók a Hungexpo területén rendezett kiállításon.
A Csepel Művek lerobbant gyárterületeinek felújítására nemzetközi összefogással, hét ország közreműködésével egy európai uniós projektben próbált a kerületi önkormányzat megoldást találni a városrész megszépítésére. Polinszky Tibor, Csepel korábbi főépítésze, a projekt vezetője a Kossuth rádiónak elmondta, idén alakult meg a Jövő Műhely nevű csoport, amelyben szakemberek, tulajdonosok, dolgozók, csepeli lakosok mondták el a véleményüket, ötleteiket a megújítási tervek kapcsán. A munka során összegyűjtötték, milyen értékek találhatók a területen, és számba vették azokat az elképzeléseket, amelyek a csepeli gyártelepen meglévő és egyre szaporodó munkahelyek megőrzését, illetve további gyarapítását szolgálják.
A projekt gazdái azt szeretnék, ha a telep bekapcsolódna a kerület életébe. „Szeretnénk kinyitni az egész területet a Duna irányába” – tette hozzá Polinszky Tibor. A szakember azt is elmondta, jelenleg mintegy négyszáz tulajdonos és hatszáz vállalkozás működik a területen, a dolgozók száma elérte a tízezer főt. „Utcanevek vannak, házszámok vannak, megtisztultak az épületek a korábbi nem oda való vezetékektől, csövektől” – közölte. Az építész szerint a nagy ipari gépek amortizációja negyven-hatvan év, így ezeken változatlanul folyik a munka „megújult, innovatív ötletekkel”, például a nagy múltú kerékpárgyárban. A cég egyébként üres csarnokokat is hasznosít, amelyekben a szponzorálásával extrém bicikliseknek rendeznek versenyeket. A hasznosítás ennél jellemzőbb formája a raktárlétesítés – sok-sok üzletnek, kis- és nagykereskedőnek van a területen ilyen helyisége.
Annak kapcsán, hogy a környéken korábban voltak szennyezett, olajos részek, Polinszky Tibor közölte, azokat már megtisztították, a talajvíz ellenőrzésére pedig megfigyelőkutakat létesítettek. A Duna-part tervezett hasznosításáról elmondta, a területet szeretnék megnyitni, közvetlen utat biztosítani a folyóhoz. A feladatok között szerepel az is, hogy a csepeli Duna-partot Budapest központjából meg lehessen közelíteni kishajóval a Színesfém utca végéig. A csepeli gyárvidéki terület megújítását célzó projekt eredményeként így a kerületet is érinthetnék a hamarosan induló menetrend szerinti BKV-s hajójáratok – tette hozzá a 180 percben Polinszky Tibor építész, projektvezető.
Forrás: Hirado.hu
– A híres építész aligha vehette a fáradtságot, hogy a kerékpárgyártást megtekintse. Érdekelne, hol látott 60-80 éves gépeket a bicikligyárban?
– A tízezer fős munkáskollektíva fele sem lehet igaz.
Újabb cikk a semmiről.
Végre valaki nem csak pusztít,hanem megpróbál építeni.Igazi turista látványosság lehetne,olyan a gyárban sétálni,mintha egy időutazáson venne részt az ember.Ki kéne használni.Szerintem sokan megnéznék még így lepukkant állapotban is.Ilyen gyárat nem sok helyen lehet látni.Egy kis retro.
Van valami tippetek arra, hogy ki fog kishajóval a gyári Duna-partra járni? És onnan
hova tovább?
Kedves “robi”!
Te nem vetted észre, hogy 2010. őszén a komcsik által teljesen lepusztított szakadt városrészben csak néhány száz fő dolgozott, de az azóta eltelt idő alatt ez a városrész felvirágzott. Így “jelenleg mintegy négyszáz tulajdonos és hatszáz vállalkozás működik a területen, a dolgozók száma elérte a tízezer főt”!!!
“A környéken korábban voltak szennyezett, olajos részek, de Polinszky Tibor közölte, hogy azokat már megtisztították, a talajvíz ellenőrzésére pedig megfigyelőkutakat létesítettek.” (És mindezt másfél év alatt végezték, mert az előző 16 évben Polinszky Tiborék – Tóth Mihály vezetésével – nem csináltak semmit???!!!)
Nem akarok gennyeskedni, de a magántulajdonban lévő épületek gazdáit nem lehet valamivel rávenni, hogy legalább egy kicsit rakják rendbe a cuccukat?
Nagyon jó lenne ha megújulna a Csepel művek. Ismerősöm salse-es és több céghez is jár a Csepel művek területén. Ő mondta, hogy óriási potenciál van benne, de nem használja ezt ki Csepel. Nincs még egy ilyen ipari park, ami a város közepén fekszik, közel van mindenhez. Ez azért fontos mert sok cég (szakmájukból kifolyólag) csak ipari parkokban üzemelhetnek. Viszont A közlekedés sz@r és a körülmények is borzasztóak épp ezért sok cég inkább kiköltözött a külső kerületek ipari parkjaiba. Igaz épül a Gerinc út, de a felújítás és egy híd Dél Budára nagyon kellene.
De sajnos ezt valamiért nem veszik észre, valószínűleg azért mert szakértő emberből kevés van a politikusok közt. Pedig ez igazi hosszútávú befektetés lenne, ami visszahozná az árát. Remélem ezt olvassa valaki, aki elmondja nekik. De ne b@szogatásnak vegyék, hanem olyan jó tanácsnak, ami közös érdekünk.