Csepel.info

2010 nyarán egy új építésű társasház egyik lakásának konyhája alatt berobbant a talaj. Kiderült, egy régi pince van az épület alatt, tele mérgező és robbanásveszélyes vegyi anyagokkal.

A hat családnak önerőből kellett elköltöznie, a biztosító egyelőre nem fizet, mert nincs felelős. Van viszont államtitok.

Kráter a konyha közepén

A háromgyermekes Kollár Bea éppen vacsorához készült, amikor földrengésszerű morajlást hallott. Megremegett a ház, majd több robbanás rázta meg otthonukat. Fiai nem voltak otthon, legkisebb lánya azonban halálra rémült. Aztán Bea is, miután észrevette, hogy a konyhaasztaluk helyén egy hatalmas kráter terpeszkedik, a lakást pedig szúrós szagú, fehér füst önti el. Azonnal kimenekültek, Bea elmondása szerint a bejárat előtti térkő fejmagasságig emelkedett a detonáció erejétől. Először mindenki gázrobbanást vélt, a tűzoltók is emiatt siettek a helyszínre, de valami egészen mást találtak.

A mélység titka

A területen a hatvanas években üzemet épített egy kisiparos, aki robbanóanyaggal foglalkozott. Állítólag az egykori állami exportcég, a Chemolimpex részére gyártott “valamit”. Azt nem tudni, hogy pontosan mit, de az biztos, hogy az akkori szomszédok többször is panaszkodtak a tanácsnak, miszerint mérgező vegyi anyagok kerültek a talajba és a kutakba. Sokra nem mentek a panaszukkal, csak az iparos 1977-es halála vetett véget tevékenységének. Örökös hiányában a terület az államra szállt, a tanács 1988-ban lakóház építését tervezte ide. Az akkori jogszabályoknak megfelelően végeztette el a terület kármentesítését, vagyis az esetleges nehézfémek hatástalanítását, illetve egyméteres mélységig talajcserét írt elő.

Az állam végül nem építkezett, 1994-ben az önkormányzat eladta a területet egy vállalkozónak, akinek szakvéleményt és félméteres rétegben talajcserét írt elő. Építkezés aztán még évekig nem történt, végül a kétezres évek elején épült fel az a hatlakásos társasház, amely alatt berobbant a talaj. A detonáció egy kiépített pincét tárt fel, a pincében pedig mérgező anyagokkal teli, korhadó hordókra bukkantak. Ezek a többi, fel nem tárt területen a mai napig ott vannak.

Már a nevük is rosszul hangzik

A vizsgálatok szerint a hordókban, más mellett, pikrinsav, dioxin, klórfenol és klórpeszticid van, a vegyületek között megtalálható a négy legrákkeltőbb anyag. A hordók valószínűleg a kisiparos tevékenységéből maradtak, tartalmuk évtizedek óta szivárog a talajba, illetve folyamatosan színtelen, szagtalan mérgek párolognak ki a földből.

Több lakó már korábban is észrevett magán vagy a gyermekén ekcémás tüneteket, daganatos megbetegedések is előfordultak a társasházban, ám azt egyelőre nem sikerült bebizonyítani, hogy mindez biztosan a talajban rejtőző mérgek hatására történt-e.

Az azonban biztos, hogy a robbanás azért következett be, mert az esővíz a talaj repedésein keresztül beszivárgott a hordókig, és ott reakcióba lépett a kifolyt vegyi anyagokkal. Mivel úgynevezett hideg robbanás történt, “szerencsére” nem folytatódott a láncreakció az éppen ott futó és megrongálódott vezetékekből kiáramló földgázzal. Ha az is felrobbant volna, vélhetően az egész háztömb eltűnik, a telek mellett futó HÉV-sínekkel együtt.

Nemzetbiztonsági érdek

A felelősség megállapítása nem lesz egyszerű, mondja a lakók ügyvédje, Holla Zsolt, aki több alperes ellen is hadat visel: perlik az államot, az önkormányzatot, a korábbi tulajdonost, az építtetőt és a kivitelezőt.

A kárt okozó hordók évtizedekkel ezelőtt kerültek oda, ez idő alatt pedig többször cserélt gazdát a terület, volt magán, majd állami, majd tanácsi, önkormányzati, végül ismét magántulajdonba került. Többször is végeztek vizsgálatokat a területen, de ezek során nem azokat az anyagokat keresték, amelyek végül a robbanást okozták, hanem elsősorban nehézfémeket.

Még a gyerekszoba is mérgező. Kattintson a képre!

Talajcsere is történt, elvileg félméteres mélységig, de az ügyvéd szerint az is bizonyításra vár, hogy vajon életszerű-e, hogy talajcserénél, pláne egy ház alapozásánál, nem tűnik fel egy már ott lévő pince. Arra is választ várnak a lakók, hogy az évtizedek alatt miért nem tárták fel a különböző hatóságok tisztességesen a területet, miért nem ellenőrizték az előírt kármentesítések eredményét.

Néhány lakó tudni véli, hogy a talajt elszállító teherautók valójában csak tettek egy kört az utcákban, majd a földet szépen visszahordták a pince fölé.

A hordókon kívül azonban egyéb titkokat is rejt az Ékes utcai pince: mind a lakók, mind az önkormányzat hiába próbálta kideríteni, miféle tevékenység is folyt a területen, mert az bizony államtitok.

Annyi valószínűsíthető, hogy az üzemben hadiipari robbanóanyagokkal dolgoztak, és hogy az örökös nélkül maradt iparos családjából mindenki valamilyen daganatos betegségben halt meg. Ám Egresi Antal, a XXIII. kerület alpolgármestere szerint is több mint furcsa, hogy a hatvanas években egy „maszek” ilyen, „népgazdasági érdekből” fontos tevékenységet végezhetett a saját telkén. Hogy mit művelt az üzemében a megboldogult bombagyáros kiderülhetne, ha a titkosítást feloldaná a titokgazda, de az alpolgármester erre törekvő kísérlete – saját elmondása szerint – kudarcba fulladt.

Valamiért még ma is nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztethetne, ha kiderülne, hogy lassan fél évszázaddal ezelőtt, a diktatúra alatt miféle anyagokat állítottak itt elő.

Atomcsapás után

Bea másfél évig albérletről albérletre vándorolt a három gyerekével, végül nemrég tudott venni egy pici lakást, de korábbi életminőségüket még hosszú ideig nem élvezhetik. A másik öt lakástulajdonos család azóta is albérletben él, némelyikük úgy, hogy tovább fizeti a banki törlesztőket, és ez még a jobbik eset: az önkormányzat azért nem nyilvánította lakhatatlannak az ingatlant, mert akkor a lakástulajdonosoknak 15 napon belül, egy összegben ki kellene fizetniük a fennmaradó részt, hiszen lakhatatlan épületen nem lehet jelzálog.

És ha ez nem lenne elég: minden családnak, a fényképalbumoktól a zoknikig, mindent ott kellett hagyniuk, ugyanis a házhoz hasonlóan a tárgyak is mérgező párában úsznak, erősen rákkeltőek. A gyerekszobában ugyanúgy hevernek a játékok, gyerekruhák, mint a robbanás előtt, a hűtő, a tűzhely haszontalanul ácsorognak a konyhai kráter szélén, a számítógép és a tévé érintetlenül porosodik a besötétített szobákban. Bea lakását leszámítva mindenhová betörtek már, hiába a veszélyre figyelmeztető feliratok.

Negyedmilliárdos kár

Bea és három gyermeke négy évig éltek a mérgező környezetben. Elmondása szerint majd’ 30 millió forintot ölt a kétszintes lakásába, ehhez jött még a robbanás óta nyolcmillió forintnyi kiadás, ugyanis a szakértői vizsgálatokat és a szakvéleményeket a lakóknak kell fizetniük. Majd ha a bíróság megállapítja a felelős(öke)t, akkor visszaperelhetik az erre kiadott összegeket.

Perek vannak, felelős nincs. A képre kattintva galéria nyílik!

Soroksár önkormányzata egyszeri, kétmillió forintos összeggel járult hozzá a szakértői díjak több tízmilliós tételéhez, illetve idén júniusig családonként ötvenezer forintos lakhatási támogatást folyósít. Többre sem kerete, sem lehetősége nincs – mondja Egresi Antal a XXIII. kerület alpolgármestere, főleg, hogy már a helyhatóság is perben áll a lakókkal.

Az ügyvéd vagyoni – tehát lakásban, ingóságokban, albérleti kiadásokból keletkezett anyagi kárra, illetve nem vagyoni kárra is perel. Ez utóbbi a bizonyíthatóan az ott tárolt anyagok miatt bekövetkezett egészségkárosodásból és életminőségromlásból származó veszteségeket jelenti. Holla Zsolt szerint mindösszesen a kártérítési összeg elérheti a 250 millió forintot is.

Az elsőfokú eljárás harmadik tárgyalása áprilisban lesz, a bizonyítás összetett, tehát igen hosszú procedúra előtt állnak még a károsultak.

Most is mérgez

Mivel a hordók jó része még mindig a föld alatt van, az esővíz folyamatosan mossa bele a mérgeket a domb aljában folyó Dunába, illetve a közeli Molnár-patakba. Az elmúlt két évben senki nem nyúlt a házhoz, habár a területi környezetvédelmi hatóság már odáig eljutott, hogy utasította a területi környezetvédelmi igazgatóságot, hogy szüntesse meg a mérgezést, ennek ellenére azóta sem történt semmi.

Természetesen szerettük volna megkérdezni az illetékes környezetvédelmi hatóságot, hogy két év elteltével mikor szüntetik meg a folyamatos mérgezést, de választ egyelőre nem kaptunk.

Forrás: Hír24