Surján László honlapja , Csepel.info
Az Európai Parlament (EP) Költségvetési Bizottsága január végi ülésén áttekintette a kohéziós politika támogatására szánt uniós összegek tagállami felhasználását – tájékoztatott Surján László európa parlamenti képviselő a saját honlapján.
Az ismertetőből kiderült: egy év alatt 63 százalékkal javult a kohéziós támogatások felhasználási aránya Magyarországon. A 2011-es rekordévet is számolva pedig csatlakozásunk óta az uniós be- és kifizetéseink mérlege is rendkívül pozitív: 14 milliárd euró (több mint 4000 milliárd forint) többletet mutat – írja Surján László, az EP alelnöke portálunkhoz csütörtökön eljuttatott közleményében.
A kohéziós politika két pillére az Európai Régiófejlesztési Alap és a Kohéziós Alap. Ezekre 2007-2013 között összesen 260,54 milliárd euró áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a tagállamok idén január elsejéig csak 33,16 százalékát vették igénybe. Ez kevésnek tűnik, de az elmaradás behozható, hiszen a kifizetések még akár 2016-ra is áthúzódhatnak. Két éve még csak 12,30, egy éve pedig 22,80 százalék volt az európai átlag, tehát egyre jobban gyorsul a felhasználás.
Magyarország számára a hétéves keret 21,29 milliárd euró, ennél csak Csehország, Spanyolország és Lengyelország kap többet. Ebből 2010-ig 13,4 százalékot használtunk fel, ami egy százalékponttal az uniós átlag felett volt. 2011. január elsejére a felhasználás 8,7 százalékkal javult. 2011 még jobban sikerült. Idén január elsejére 2,4 százalékkal az európai átlag fölé kerültünk. A szakbizottság kimutatása szerint a felhasználás 2011-ben Magyarországon majd 63 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ez pedig a negyedik legnagyobb az egész Európai Unióban.
Surján László ezzel kapcsolatban kiemelte: az Orbán kormány elődeihez képest a kohéziós politika terén is látványos javulást ért el, de további gyorsításra van szükség. Mivel a támogatás utófinanszírozással történik, a pályázóknak többnyire hitelt kell felvenniük. E hitel visszafizetése lényegében garantált, igen ritkán jön közbe olyan akadály, ami miatt a pályázat meghiúsul. A kockázat tehát kicsi, de ez a kamatokban nem, vagy alig tükröződik. Az uniós támogatás nem a bankok hasznát akarja növelni, ezért a kamatok legyenek reálisak, a kockázattal arányosak. A képviselő szerint külön öröm, hogy az Európai Uniótól Magyarország befizetéseinél 4,37 milliárd euróval több átutalást kapott tavaly, jóval többet, mint eddig bármikor.
“Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban zajló politikai viták felelőtlensége és a hazánkat érő megalapozatlan vádak miatt egyre többen fordulnak el az Uniótól, érdemes arra is figyelni, hogy 2004-2010 között Magyarország 5,8 milliárd eurót fizette be a közös kasszába, ugyanakkor 15,5 milliárd euró támogatás érkezett. A mérleg rendkívül pozitív, a 2011-es rekordévet is számolva 14 milliárd euró (több mint 4000 milliárd forint) többlet, a mai világgazdasági helyzetben pedig ez az egyik legfontosabb külső segítség a felemelkedésünkhöz” – hívta fel a figyelmet Surján László kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament nemrég megválasztott alelnöke.
Már régen időszerű lett volna egy ilyen tárgyilagos tájékoztatást leközölni az EU ellen nagy pofával hőbörgők, és az EU-nak az ország kirablására irányuló gyarmatosítási szándéka ellen sivalkodó és meneteket szervező idióták lecsillapítására!
Felhívom a figyelmet a bejegyzés alábbi legfontosabb részére!
(Idézet kezdete.)
“Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban zajló politikai viták felelőtlensége és a hazánkat érő megalapozatlan vádak miatt egyre többen fordulnak el az Uniótól, érdemes arra is figyelni, hogy 2004-2010 között Magyarország 5,8 milliárd eurót fizette be a közös kasszába, ugyanakkor 15,5 milliárd euró támogatás érkezett. A mérleg rendkívül pozitív, a 2011-es rekordévet is számolva 14 milliárd euró (több mint 4000 milliárd forint) többlet, a mai világgazdasági helyzetben pedig ez az egyik legfontosabb külső segítség a felemelkedésünkhöz” – hívta fel a figyelmet Surján László kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament nemrég megválasztott alelnöke.
(Idézet vége.)
Tehát a lényeg:
2004-2010 között Magyarország 5,8 milliárd eurót fizette be a közös kasszába, ugyanakkor 15,5 milliárd euró támogatás érkezett hazánkba.
A 2011-es rekordévet is beszámolva 14 milliárd euró, azaz: több mint 4000 milliárd forint többletet kaptunk, és a mai világgazdasági helyzetben ez az egyik legfontosabb külső segítség Magyarország felemelkedéséhez”.
Értitek, EU ellen hőbörgők, és Magyarország EU általi gyarmatosítása ellen menetelők?
Orbán Egerben: puccskísérlet zajlott ellenem, a CNN is benne volt
2012. február 09., csütörtök, 09:43
Szerző: M. László Ferenc
Címkék: Orbán Viktor; Fidesz; egri Fidesz-frakcióülés;
Puccskísérlet zajlott ellenem három fronton, amiben benne volt a CNN és néhány magyar valamint külföldi diplomata is – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén vitaindító beszédében. Az ülésen éles vita alakult ki a BKV-ról, a kormányfő szerint “régi struktúrákra nem adunk pénzt”. A kormányfő szerint 15 százalékot vesztett a Fidesz a szavazótáborából, de szerinte ez visszahozható, már csak azért is, mert nincs erős ellenzék.
Több egymástól független forrásunk szerint is szabályos puccskísérletről beszélt a magyar kormányt és személyét érő támadásokkal kapcsolatban Orbán Viktor Egerben, a Fidesz kihelyzett frakcióülésén elhangzott szerdai vitaindító előadásában. A kormánypártok a jövő héten kezdődő parlamenti szezon előtt három napon keresztül Egerben vitatják meg a tavaszi ülésszak programját. (A részletes napirendről részletesebben itt olvashat)
A miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak “három lábon állló puccskísérletnek” szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a “nemzetközi médiát”, valamint diplomáciai kapcsolataikat is.
A részletekről szólva Orbán Viktor arról beszélt, szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatalt vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. (Szájer József felesége, Handó Tünde került az új bírói hivatal élére, ezt többen a Fideszen belül is nehezen vállalhatónak tartották.) Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után “vakondokat”, vagyis nemmel szavazó képviselőket keresett a frakcióban. “El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll” – mondta forrásaink szerint. A harmadik “lábról” annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét. “A puccsot sikerült leverni” – mondta végül.
Semmi nem véletlen
Orbán Viktor szerint semmi sem történt véletlenül az elmúlt másfél évben: a rohamtempóban meghozott döntések, intézkedések, törvények egy előre kidolgozott terv részei. Egy neve elhallgatását kérő fideszes forrás szerint Orbán beszédében hangsúlyozta, hogy két szempont játszott közre, amikor felpörgették a döntéshozatalt az alapvető célok elérése érdekében. Egyrészt, mint mondta, a kormányzás átvételét követően nem volt vesztegetni való idejük, mert felismerték, hogy a különböző alrendszereknél – gazdaság, társadalom – nem folytathatók a korábbi, toldozgató-foltozgató megoldások, és az alrendszerek többségét újra kellett indítani. Másrészt Orbán szerint az egy cikluson belül meghozható döntések száma véges.
Orbán Viktor megérkezik a frakcióülésre
Fotó: Túry Gergely
Kiderült, mit ért konszolidáció alatt
A legfőbb célokról beszélve megismételte a keddi évértékelőjében elmondottakat, így azt is, hogy Magyarország felemelkedésének záloga egy széles, biztos egzisztenciájú középosztály kialakítása és megerősítése. Utalt rá, hogy az ehhez vezető út egyik alapköve az egykulcsos adórendszer bevezetése. Jelezte, nem hiába jelenik meg ennek filozófiája az alaptörvényben.
A miniszterelnök beszédében hosszasan fejtegette, mit ért konszolidáció alatt, jelezve, hogy nem az elmúlt másfél évben hozott döntésekből akarnak visszavenni, hanem az eddig elméletben törvényi szinten kialakított keretek működésbe hozásáról lesz majd szó. Szerinte a Fidesz akkor lesz sikeres, ha a rendszert jól tudja majd működtetni, és arra is utalt, hogy a rohamtempóban becsúszott hibákat is ki kell javítani.
Németh Lászlóné első frakcióülése
Fotó: Túry Gergely
Forrásunk szerint a vitaindító estén nem volt érezhető a feszültség a képviselők között, Orbán Viktor barátságos hangnemben beszélt. Ugyanakkor a kérdések elhangzásakor aggályossá vált a hangulat. Orbán ugyanis szinte az összes szóba kerülő döntését megvédte, határozottan kiállt például az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai keretszámok csökkentése mellett is. Forrásunk szerint Orbán arra utalt, a nagy döntéseket egy nagy elhatározással kell meglépni, ennek része volt a felsőoktatás átalakítása. Ennek alapelve ugyanis az, hogy ahol piacképes tudást lehet szerezni, ott az állam szerepét csökkenteni kell.
Orbán nem aggódik az ellenzék miatt
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a Fidesz az utóbbi időszakban választóinak körülbelül 15 százalékát vesztette el, de forrásunk szerint Orbán egyáltalán nem aggódik emiatt. Szerinte természetes, hogy a ciklus közepén, ilyen nagy átalakítások idején az emberek elbizonytalanodnak. Mint mondta, ezt nem lehetett megúszni, de a 15 százalékból a valós veszteség mindössze 5, ezért a maradék 10 százalékot a ciklus végéig vissza lehet szerezni.
Kormánypárti demonstrálók fogadták Orbán Viktort Egerben – további képeinkez kattintson!
Fotó: Túry Gergely
Már csak azért is, mert szerinte nincs olyan politikai erő, amely a Fidesztől eltávolodott szavazókat meg tudná nyerni, és ez 2014-ig sem változik, mert az ellenzék nem tud élni esélyeivel. Az emberek elbizonytalanodása okaként jelölte meg, hogy a választók még nem látják, miként fog működni az új rendszer, sőt még a Fidesz is csak tanulja. De – így Orbán, miközben újfent utalt a rohamtempó szükségességére – 2013-14-re az új szisztéma fel fog állni, a kormány pedig be tudja bizonyítani, hogy jól tudja működtetni.
Tarlósnak is üzent
Információnk szerint a vitában szóba kerül a bankokhoz való viszony kérdése is. Egy neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, konkrét számok hangzottak el arról, milyen mértékű forráskivonás zajlik az országból. Úgy tudjuk, Orbán szerint több mint 1000 milliárdot vonnak ki a bankok. Ez szerinte nemcsak azért van, mert „nem szeretnek minket”, vagy elégedetlenek a kormány politikájával, hanem mert Európa forráshiányos és ilyenkor mindig a feltörekvő piacokról vonják ki a pénzt.
Határozottan utalt arra, hogy a végtörlesztéssel a tehermegosztás elért ahhoz a ponthoz, ahol az tovább nem növelhető. Azaz az önkormányzatok eladósodottságán nem segít a kormány egy hasonló konstrukcióval.
A BKV csődközeli helyzete is előkerült: Orbán hangsúlyozta, a fővárosi közlekedési cég tipikus esete annak, hogy a régi toldozgató-foltozgató megoldások nem váltak be. Szerinte elvi kérdés, hogy a régi struktúrákat nem tarják fent, mint Tarlósnak üzente, ne a kormánytól várják a megoldást, hanem dolgozzanak ki egy életképes szerkezetet. Információink szerint felvetődött a német mintájú holding típusú megoldás, ahol a nyereséges üzletágak finanszírozzák a veszteségeseket.
A BKV miatt éles vita alakult ki forrásaink szerint, a felszólaló György István főpolgármester helyettes ugyanis bírálta a kormányt a cég magára hagyása miatt, de felrótta a budapesti agglomeráció településvezetőinek is, hogy nem szállnak be a finanszírozásba. Ezt az érintettek visszautasították. A viták miatt végül az eredeti napirend is csúszott
Nem mindegy, hogy mitől hülye a magyar?!
A marihónajjától vagy a zadómentesen főzhető felcsúti kordonbontó-pályinkájától?! ))) 🙂 (((
http://index.hu/belfold/2012/02/09/tasz_esztelen_drogszigor_jon/
Rövid megjegyzés Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek az EU-ban ma történt leckéztetésével kapcsolatban:
Nem magyar képviselő megkérdezte, hogy mitől volt békemenet a múltkori cirkusz, mert Ők a tv-ben azt látták, hogy durva EU ellenes feliratokkal vonultak fel a résztvevők.
Egyes idióták azt hitték és ma is azt hiszik, hogy pozitív eredményt értek el az Eu-nál az olyan felíratok, hogy “Nem leszünk az EU gyarmata!”, vagy az, hogy “EU = CCCP”.
http://barikad.hu/zsid%C3%B3_tanulm%C3%A1nyok_mestere_az_%C3%BAj_rom%C3%A1n_minisztereln%C3%B6k-20120207
Uniópártiként se dimenzionálnám túl azt amiről “?!” beszélt az EU=CCCP feliratok kapcsán, melyek egy 400 ezres tömegben voltak láthatóak. Minden uniós országban vannak akik nem hisznek az EU adta lehetőségekben vagy nem értik annak működését.
Grönland példája bizonyaítja, hogy egy “nyugatos” politikai berendezkedéssel rendelkező társadalom is dönthet úgy, hogy nem kíván teljes egészében a közösség tagja lenni.
Na,figyewlj csak “Gordon”!
Semmi sem megy “véletlenül”.
Minden előre meg van tervezve:
https://www.youtube.com/watch?v=e1X7QNEF-6s&feature=player_embedded#!
Jön a szemetes,dobd ki a Foxi-Maxis törikönyveidet! 🙂