Közel 200 ezer magyar elhagyta szülőföldjét vagy feloldódott a román többségben – Az össznépességnél is gyorsabban fogynak a magyarok!
Krónika.ro, Csepel.info
Illusztráció
Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze.
Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent.
A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2 százalék). Ukránnak 51 700 személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát.
A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani előzetes adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.
A cigány lakosság létszáma nőtt 2002-höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e nemzeti közösséghez tartozónak.
A romániai németek esetében csökkenés tapasztalható, 2002-ben 59 764 személy vallotta magát németnek.
A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen.
A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).
A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék), Szilágy (6,9 százalék) és Bihar megye (6,1 százalék).
Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömbház.
A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken.
Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer), Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,3 ezer), Suceava (614,5 ezer).
A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer), Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), Krassó-Szörény (274,3 ezer) és Beszterce-Naszód (277,9 ezer).
Népszámlálási ciklusonként mínusz 200 ezer
A rendszerváltás utáni népszámlálásokat figyelembe véve évente átlagosan mintegy 20 ezer fővel csökkent Romániában a magyar kisebbség lélekszáma. Az 1992-es mérésnél még 1 603 923 fő, 2002-ben pedig 1 415 718 fő vallottam magát magyar nemzetiségűnek Erdélyben (az ország többi részén nem él jelentős magyar kisebbség – Bukarestben például csupán 5834 fő vallotta magát magyarnak 2002-ben).
Az előzetes adatok szerint Trianon óta még soha nem élt ilyen kevés magyar keleti szomszédunk területén, százalékos arányuk viszont nem sokat romlott (az ország össznépességének jelentős csökkenése miatt). A magyarok lélekszáma azonban még így is gyorsabban apadt, mint az összlakosság.
Korábbi népszámlálási adatokat ide kattintva böngészhet.
csepel.info
Azért még nem kell aggódni a magyarság létszámcsökkenése miatt!
Megmondta Matolcsi, a nagy nemzeti …, hogy az új adórendszer bevezetése óta eltelt 6 hónapban, az új adórendszer hatására annyi koraszülött jött a világra, hogy rohamosan javult a népszaporulat.
Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan ismét 15 millió magyar miniszterelnöke lehet …..