Csepel.hu
Az ünnepi, az elmúlt három évszázadra emlékező esztendő rendezvénysorozata nem lehet teljes az itt élők, a csepeliek aktív részvétele, közreműködése, értékteremtő ötletei nélkül.
Ezért Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata – több kategóriában – pályázatot hirdet az alábbiakban felsorolt csepeli közösségek számára. A pályázók feladata, hogy megfogalmazzák az évforduló megünneplésével kapcsolatos terveiket, program-javaslataikat.
(Az évfordulóval kapcsolatos rendezvények, előadások, fellépések, kiállítások, vetélkedők megvalósítása, kiadványok megjelentetése.) A tervek megvalósításához – sikeres pályázat esetén – a csepeli önkormányzat anyagilag is hozzájárul. A pályázatok elbírálása kategóriánként történik. A benyújtott pályázatokat az Emlékbizottság értékeli, bírálja el.
Kategóriák:
I. Oktatási, nevelési, kulturális- és közművelődési intézmények
II. Egyházak jogi személyiséggel rendelkező szervei, civil szervezetek (pl. sportegyesületek, alapítványok), közhasznú szervezetek
III. Helyi nemzetiségi önkormányzatok
IV. Társasházak, lakószövetkezetek
V. Csepeli vendéglátó egységet üzemeltető szervezet vagy egyéni vállalkozó
Az egyes pályázatok támogatására adható maximális összeg 100 ezer forint. (Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, azonban egy pályázaton belül több program is megjelölhető.)
A pályázatok kizárólag a pályázati dokumentációban szereplő adatlapon és az abban foglalt formanyomtatványokkal lehet benyújtani, számítógéppel vagy olvasható kézírással kitöltve. Pályázati dokumentáció beszerezhető személyesen a Csepeli Városkép Kft. telephelyén (1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4-8.), vagy letölthető a www.csepel.hu honlapról, a pályázatok menüpontból.
A pályázatokat 1 példányban, zárt borítékban kell leadni a Csepeli Városkép Kft.-nél, vagy elküldeni postán. A borítékra – kérjük – írják rá: „Csepel 300. évfordulója – pályázat”
A benyújtás határideje: 2012. február 17-e, péntek, 12 óra.
A pályázati felhívás és a pályázati dokumentáció megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre.
Mi ez a baromság, hogy “Csepel 300. évfordulója”?
Évfordulója eseményeknek van.
Olyan nincs, hogy egy település évfordulója!
Ki volt az a barom, aki ezt így képes volt leírni?
kurva égő, hogy kiszűritek a “konkurens” blogokra mutató linkeket, elképesztő, micsoda kicsinyes szarjankók vagytok!
Ja már látom, csak kitalálták ezt az “évfordulót”, hogy lehessen felhajtást csinálni:
http://www.21keruleti-hirhatar.hu/hirek/csepel-tortenete-tenyek
Azért nem mondják meg, minek az évfordulója, mert hát azt nem mondhatják, hogy Csepel alapításának az évfordulója, mivel nem az, az viszont hülyén hangzana, hogy egy, sváb telepesek betelepítését kimondó, német nyelvű hűbéri szerződés aláírásának az évfordulója
Így aztán marad a baromság, hogy “Csepel évfordulója”.
hajós!
Mihez képest és minek van a 300. évfordulója? Én sem értem ezt, de mindegy…
Az alábbi linkben a “barmok” szót cseréljétek “csepel”-re:
http://barmok.blog.hu/2011/06/16/cimeres_otletgyarosok_valoban_jovore_300_eves_csepel
Nincs cenzúra, mi? Csak a nem baráti oldalak linkjeit nem engedi beírni a rendszer… pfff!
hajós!
Az egy üres poszt! 🙂
dehogy üres, írd át a linket, ahogy mondtam!
hajós!
Meg lehet például emlékezni arról, hogy Csepel 300 éve már állt!
Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a történelmi tény, hogy az 1837-38-as nagy árvízkor annyira elpusztult. hogy másfél kilométerrel odább újra fel kellett építeni!
Meg aztán “Az idei költségvetésben 15 millió forintot biztosítanak erre a célra. A döntéssel az önkormányzat egyben emlékbizottságot hozott létre!”
Innentől a zemlékbizottság dolga, hogy a többit hozzá misztifikálja! ))) 🙂 (((
Ősi magyar hagyomány:
Az ócska gatya ülepből vadonat új túrószacskó!
Tudok agy falut, nem messze innen, ahol évente megünneplik a zIstván király viking testőrségének emlékére a viking-magyar napokat!
Mert ugye a magyarök már akkor is megbízhatalanok voltak! 🙂
Hajós!Ha neked nem jut eszedbe semmi,azon nem csodálkozom,de akkor miért szólsz hozzá?Szerintem erre a primitív stílusra amit itt előadsz nem kíváncsi jó érzésű ember.
Dr grün.Ön magyar?Megbízhatatlan?
Kati!
Te egy nagyon csúnyán primitív és idióta nő vagy!
Tóth Kati!
1.) NEM Ha a magyarok olyanok mit Te!
2.) IGEN Mióta nyugdíjas vagyok megbízhatatlan, de addig megbízásos alapon vállaltam mindent! ))) 🙂 (((
Tényleg pongyola a cím. Csepel újraéledésének ünnepeljük 300. évfordulóját.
Az ilyen bolsi kekeckedést, hogy 15, 17, 20 tessék elfelejteni. A honfoglalást – horibile dictu – Krisztus születésének időpontját is később határozták meg.
A fő, ünnepeljük Csepelt, ünnepeljük magunkat!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Szerintem nagy baromság, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egy mondvacsinált évfordulóra fognak közpénzeket kihajítani.
Erről, hogy Csepel 300 éves lenne 2012-ben, soha senki nem hallott korábban. Senkinek nem hiányzott volna, ha nem találják ki ezt a baromságot.
Esetleg ünnepelhetnénk a Nagy Októberi most épp nem is tudom hanyadik évfordulóját is. 😀
“Valahol Szibériában:
A tanító a trópusi állatok szemléltetéséhez az órán mutat a kisiskolásoknak egy kitömött krokodilt.
– Na Iván, mi ez itt az asztalon?
– Kenguru.
– Nem, nem menj a helyedre. Mondd meg te Griska!
– Orrszarvu.
– Nem, nem menj a helyedre. Mondd meg te Sztyopka!
– Zebra.
– Nem, nem menj a helyedre. Ejnye gyerekek, pedig már tanultunk róla az elôzô órán! Mond meg te Szásenyka!
Szásenyka:
– Csak nem személyesen Vlagyimir Iljics?”
hajós!
Ez olyan mutyresz, mint a nem közterületek, közpénzen történő kiganézása?!
Valami olyasmi… Kell egy indok az új címerre, mert a régi ugye komcsi volt, meg kell indok az “új időszámításra”! Beteg…
hajós! Más véleményen vagyok. Az embernek kellenek megemlékezések. Kellenek megemlékezések ahhoz, hogy értékeljük magunkat, emlékezzünk, emlékezzünk szeretteire, őseire. Ehhez tartozik a helységhez tartozás is. Ezt ünnepeljük, hogy lakóhelyünk újraéledt, újra van Csepel. Szerintem jó! Ünnepeljünk!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
nagyapó!
Ne feledd, hogy “ezek” Tárnok környékén éldegélhetnek.
Ott nincs 300. 🙂
természetesen ezen ünnepségen sem lesz jelen majd senki a kerület vezetéséből.
Mielőtt a sok izé elkezdi átírni a történelmet megemlíteném Báthory István Erdély fejedelme és lengyel király mondta:
” Az Isten három dolgot tagadott meg az embertől: A múltnak megváltoztatását, A jövőnek látását, és A Lelkek fölötti uralmat”
Ez még nektek sem fog menni, izék.
csaba péter! Ha már történelem. Báthory Istvánnak a lengyel pánok adtak egy ötvenéves hercegnőt feleségül, elkerülve a későbbi utódlási vitákat.
Esetleg grün majd kifejti.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Szerintem maradjunk a tárgynál! pályázat!
Engem érdekelne a IV.kategória= társasházak – lakásszövetkezetek!
” Az évfordulóval kapcsolatos rendezvények, előadások, fellépések,kiállítások,vetélkedők megvalósítása,kiadványok megjelentetése……”
Vajon egy társasház esetében mire gondoltak?
Van ötletetek?
Illetékesek is válaszolhatnak!
Az itt látható hozzászólásokba beleolvasva, elképesztő sötétséget és demagógiát vélek felfedezni.
Csepel 300. évfordulója csak önkényesen előrángatott dátum, és csak a demagógiát bizonyítják az olyan hozzászólások mint, “Tóth Kati”, “nagyapó” és “Gordon” hozzászólásai, amelyekben lakóhelyünk újraéledése 300. évfordulója megünneplésének a szükségességéről papolnak.
Csepel-sziget a török hódoltságig királyi birtok volt, és a szigeten már akkor is számos település létezett, közöttük Csepel is. Ezeknek a településeknek a zöme túlélte a török hódoltságot is.
A sziget az 1600-as évek végén előbb az Eszterházy család, majd Heittersheim generális, végül pedig a budai vár elfoglalása után 1698-ban Savoyai Jenő (Priz Eugén) tulajdonába került. (Utóbbi Ráckevén építtetett uradalmi kastély magának.)
A sziget településeinek az 1700-as évek elején bekövetkezett kiürülésében az játszott döntő szerepet, hogy a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc alatt, 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem arra kérte az akkor osztrák (német) megszállás alatt lévő lakosságot, hogy önként hagyják el a házaikat, és ezzel is akadályozzák a császári seregek élelmezését.
A lakosság jelentős része eleget tett a fejedelem felhívásának, ezért 1710-ben a császár által kinevezett új alispán büntetésként elkobozta “kuruc felkelőknek” minősített magyar lakosság javait, ezért a korábbi lakosság többsége a szabadságharc végén sem térhetett vissza az otthonaiba. Ezen kívül közrejátszott az elnéptelenedésben az 1700-as évek elején pusztító több pestisjárvány is.
A szabadságharc leverése után a sziget birtokosa, a németek körében Prinz Eugennek nevezett Savoyai Jenő francia herceg (aki a magyar szabadságharc leverésében a bécsi Udvari Haditanács elnökeként játszott kiemelkedő szerepet), a kuruc felkelésben való részvétel miatt vagyonelkobzással eltávolított magyarok helyére, új munkaerőnek, katolikus németeket hívott be Csepelre, és kedvező feltételeket ajánlott fel a letelepedésükhöz.
A most napirenden lévő 300. évforduló alapja csak annyi, hogy 1712-ben született egy olyan írás, amely névre szóló letelepedési engedélyt adott katolikus német családoknak, de azok csak évekkel később telepedtek le Csepelen, és voltak közöttük többen, akik soha nem jöttek ide.
Magyar származásúként én nem tudom ünnepnek tekinteni, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc támogatása miatt, Csepelről elüldözött magyar lakosság helyére történt német betelepítést.
Attól tartok, hogy ennek a magyarok ellenségei által támogatott és megszervezett betelepítésnek az ünneppé emelése oda vezethet, hogy egy idő után ezt a dátumot a svábok csepeli honfoglalásának a dátumaként fogják ünnepelni itt Magyarország szívében, és a magyaroknak a 895-ben történt Kárpát-medencei honfoglalása eljelentéktelenedik.