Csepel.info

Travelo

Naponta körülbelül félmillió ember ül biciklire Koppenhágában és az agglomerációban, sokan a gyerekeiket is biciklin szállítják az óvodába.

Van mit tanulnunk a dánoktól a kerékpárutaktól kezdve a döntött szemeteskukákig. A dán biciklis kultúrát bemutató fotókiállításon jártunk, ahol azt is elmondták, hogyan biciklizzünk itthon télen.

A biciklizés a dán kultúra része, és a dánok úgy tekintenek a biciklijükre, mint mások a porszívójukra: ez csak egy átlagos, használati eszköz, ami mindenkinek van – tudtuk meg a Dán Kulturális Intézet eseményén, ahol a koppenhágai biciklis életmódot Mikael Colville-Andersen fotókiállításával illusztrálva mutatták be, emellett tanácsokat adtak arra, hogy itthon hogyan próbáljunk meg télen biciklizni. Végül pedig a Cyclechic divatbemutatójából kiderült, hogyan csináljuk mindezt trendi módon.

Fontos a biciklisek igénye

Azon pestiek közé tartozom, akik tavasztól őszig használják a biciklit, télen az időjárás és a szmog miatt nem. Azért is vártam kíváncsian a kiállításmegnyitó utáni beszélgetést, hogy vajon sikerül-e meggyőznöm magam, hogy a kamrában álló bringám télen is igényli a mozgást.

Biciklizés terén van mit tanulnunk a dánoktól, ahogyan az Dalos Péter közlekedésmérnök, a COWI Magyarország munkatársának a koppenhágai megfigyeléseiből kiderült.

“A dán lakosság 35 százaléka kerékpárral közlekedik, Koppenhágában minden második felnőtt azzal jár dolgozni. Ehhez pedig megfelelő infrastruktúra is van, összefüggő biciklis hálózat, ahol akadálymentesen lehet közlekedni. Ez nem azt jelenti, hogy sárga csíkot festenek a járdára, hanem azt, hogy az utak tervezésekor igénybe veszik a bicilisek igényeit is. “

Ha esik a hó, először a kerékpárutat tisztítják

Koppenhágában több helyen is korlátozzák az autós forgalmat a biciklisek javára, és ez a jelek szerint nem okoz különösebb, autós lázadásokat. Ahogyan az sem, hogy évente 2 százalékkal csökkentik a gépkocsi parkolóhelyek számát, hogy több hely maradjon a biciklik tárolásához. Amikor pedig esik a hó, elsőként a kerékpárutakat tisztítják meg, utána az autós közutakat.

Dalos Péter bővebben is kitért a bicikliutakra. “Minden jelentősebb útvonalon van kerékpárút, ami mindig párhuzamosan halad az autós forgalommal, így csökken a balesetveszélyes helyzetek száma.” Vannak olyan szakaszok, amelyeken kerékpáros zöld hullámot alakítottak ki, hogy minél gyorsabban és folyamatosabban lehessen tekerni.

Lazacos szendvicset enni a biciklin

Ami az életmódot illeti, a dánok közlekedésfilozófiája szerint három kilométernél rövidebb utat illik gyalog, vagy biciklivel megtenni. Ha rövid útra mennek, sok esetben beültetik a gyerekeiket a cargo bike-ba, és együtt utazik a család. Bevásárlásra is teherbiciklit használnak.

A kerékpárosok életét megkönnyítő találmányokból jó néhány van. Ilyenek például az utak mellé szerelt döntött szemeteskukák. “A dolgozó ember munkába menet a kerékpáron majszolja el a lazacos szendvicset és banánt, ha pedig végzett, meg sem kell állnia, csak debodja a maradékot a szemetesbe. “

Habár Koppenhága most is zöld városnak mondható, különféle találmányokkal szeretnének még inkább tenni a fenntarthatóságért. Mint az kiderült, egy fiatal dán mérnök tervezte a relight lámpát, amelyik a mágneses indukció elvén működik, és huzamosabb használattal rengeteg elemet meg lehet takarítani.

Esik a hó, és nincs egy rongyom sem

A téli biciklizéssel folytatódott a beszélgetés. László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint különböző okokra hivatkozva kerülik a magyar emberek télen a biciklizést: főként az eső, a hóesés, a levegő szennyezettsége miatt, és amiatt is, hogy ilyenkor kényelmetlen ruhában kell útnak indulni. A hazai kerékpárutakra és a közlekedésmorálra nem tért ki, valószínűleg azért, mert akkor maradhattunk volna hajnalig. Az előbb említett ellenérveket igyekezett sorban megcáfolni.

“Van egy remek eszköz, a laffantyú, amelyik garantálja, hogy a nadrágszárad száraz maradjon.” A laffantyú a sárvédőre helyezhető, többnyire PVC toldalék, amely véd attól, hogy az első kerék felől a lábunkra csapódjon a szutykos víz, és azt is akadályozza, hogy a hátsó kerék felől fröcsköljük a mögöttünk haladókat.

Elég a hétköznapi ruha

Ami a levegő szennyezettségét illeti, László János adatokkal demonstrálta, hogy az autókban ülők még mindig nagyobb szennyezettségnek vannak kitéve, mint a biciklivel közlekedők. Végül a ruhák következtek. Az elnök szerint bármilyen hétköznapi ruha alkalmas a téli biciklis közlekedésre, csak legyen nálunk kalap, vagy sapka, kesztyű, és a kabátnak, cipőnek sem kell speciálisnak lennie.

Azok kedvéért, akik nem szeretnének Benny Hill show-t játszani a menetszélben feltámadó kalappal, biciklis ismerőseim tanácsait gyűjtöttem össze a fontosabb téli felszerelésről. Mint kiderült, a térd jellemzően problematikus terület, és az is dilemma, mennyire legyen vastag a téli öltözet.

Munkavédelmi szemüveg és más, kreatív megoldások

“Én vékonyabban, de rétegesen szoktam öltözni biciklizéshez, mint amilyen a megszokott, téli szettem. Beszereztem egy profi kabátot és símaszkot is, bár a maszkot még nem használtam, elég volt a sapka és a sál. A térdvédő és a vízhatlan kesztyű nagyon fontos, muszáj hangsúlyoznom, ha nem akarod tönkrevágni az ízületeidet” – tanácsolta Laci, aki szerint a profi kabát olyan tétel, amelybe érdemes beruházni, lehet, hogy drága, de hosszú távon olcsóbb, mint autóval, vagy BKV-val járni az őszi-téli szezonban.

Krisztián munkavédelmi boltból szerzett szemüveget, mert azt találta kényelmesnek és mindig felszerelkezik esőruhával, amit egyébként csak indokolt esetben vesz fel, mert még mínuszok idején is könnyű beleizzadni. Szerinte a legjobb találmány télen a termosszal összekötött Camelbak ivórendszer, gyakorlatilag egy méteres szívószál. “Amire még érdemes figyelni: legyen nálad karra és lábra pattintható, fényvisszaverő pánt és ha szabadtéren láncolod le a bringát, lehetőleg lefelé fordított állapotban hagyd a zárat, mert úgy kevésbé tud befagyni. Az sem árt, ha mindig magaddal viszed a fagyásgátlót.”

A Rózsadombról lefelé busszal, utána bringával

A téli biciklizésnek még jó néhány elemi szabálya van, a gumi kiválasztásától a korrózióvédelmen át az olajozásig és karbantartásig, de ezeket a beszélgetésben nem érintettük, ahogyan arról sem esett részletesebben szó, hova is parkoljunk.

“Aki kerékpárral közlekedik, úgyis ismeri az összes táblát, melyik mozog, melyik nem, a kerítéseket, korlátokat, lejárókat, ahol le tudja láncolni a biciklijét, de szerencsére egyre több helyen látok újonnan épült támaszokat” – mondta László János, aki külön kiemelte a Mechwart téren működő biciklitárolót, ahol éjjel is látni biciklit, vagyis többen vannak, akik a Rózsadombról le és fel busszal közlekednek, majd átülnek a biciklijükre. Reményei szerint a jövőben egyre több, hasonló példát tudunk majd említeni.

travelo.hu

This entry was posted on 2012. január 17. kedd at 00:12 and is filed under Életmód, Közlekedés, Külföld. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.